Képes Sport, 1966. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-04 / 1. szám

Út esztendő elé Szeretettel és jókívánságainkkal üdvözöljük olvasóinkat új évfolyamunk első számában! Lapunk - mint az elmúlt másfél évtized alatt tette - ezen­túl is arra törekszik, hogy a sportmozgalom minden érdekes ese­ményéről és problémájáról tájékoztassa, valamint arra, hogy bátor, őszinte és hiteles hangjával kivívja olvasóink elismerését. Ez az év ismét nagy esztendeje a sportéletnek. Mint minden két olimpia közötti páros évben az évente szokványos világver­senyeken kívül ezúttal kerül megrendezésre a labdarúgó VB, az úszó EB és a bennünket legközelebbről érintő és jelentőségében is legnagyobb súlyú atlétikai EB, amelynek lebonyolításával ben­nünket tisztelt meg a nemzetközi szövetség. Sportolóink - s erre lelkiismeretes és szakszerű felkészítésük alapján biztosan számíthatunk - hagyományainkhoz híven ké­pességeik legjavát nyújtva állnak majd helyt a nagy világverse­nyeken. Mi pedig azon igyekszünk, hogy írásainkkal olvasóink lelkiismeretes tájékoztatása mellett segítséget, lelkesítést adjunk mind a nagy versenyekre való fáradságos felkészüléshez, mind egész sportmozgalmunk tervbe vett nagyarányú fejlesztéséhez. Az 1966-os esztendő nagy sporteseményei gigantikus küzdel­meket, a győzteseinek pedig világraszóló dicsőséget jelentenek majd. A sporttörténelem krónikásainak megtisztelő feladata, hogy ezeket a heroszi viadalokat mintegy az események tükreként ál­lítsa a sportrajongók hatalmas tábora elé. Képes nyelvünkkel, hiteles krónikáinkkal ennek a feladatnak igyekszünk majd meg­felelni, n­yolc év — hat bajnokság. Ez Portisch Lajos mérlege. - A fiatal nemzetközi nagy­mester néhány napja nyer­te hatodik országos bajnoksá­gát, méghozzá vereség nélkül. — Nehéz volt? — Minden eddigi bajnoksá­gom közül a legnehezebb — hangzik a válasz. — Nemcsak a legjobbak nagyszerű felké­szültsége miatt, hanem az álta­lános színvonal emelkedése, a fiatalok fejlődése következtében — A fiatalok valóban okoz­tak néhány kellemetlen megle­petést. Portisch kijavítja a kifejezést: — Csak néhány élversenyző számára bizonyult kellemetlen­nek ez a meglepetés. Általános sportszempontból nagyon is kel­lemes, örvendetes volt. Pestiek és vidékiek — többek közt Bár­­czay és Csem — jónéhányan bi­zonyították a fiatalok közül, hogy az öregek már nemigen ülhetnek nyugodtan a babérjai­kon. — Számított a győzelemre? — Készültem rá. S nagyon szigorú követelményt állítottam magam elé a felkészülés sor­áá­n. Azt, hogy veretlenül legyek el­ső. Ezt nem túlzott magabiztos­ság sugallta, hanem az az érzés, hogy egy sportolónak mindig magasabbra kell törekednie, mindig nagyobb feladatokat kell maga elé tűznie. — Éppen az erős mezőny is­meretében nem volt ez túl nagy követelmény? — Ismétlem: a mindig jobb eredmények utáni vágy tűzette ki velem ezt a célt. A verseny­zők stílusát ismerem — ezzel mindenkinek tisztában kell len­nie —, ennek megfelelően ké­szültem fel. — Melyik bizonyult a legne­hezebb játszmának? — Mindegyik egyforma nehéz volt. Némelyik fiatal elleni játszmám talán még nagyobb feladatot jelentett. — Mire gondolt a bajnokság előtt? —­Arra, hogy elsősorban a biztonságomat kell növelnem. Futballban ezt bizonyára úgy mondanák, hogy a játékos a labdabiztonság fejlesztésére he­lyezi a súlyt. Mert nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gon­dolnom kellett. — Éspedig? — A tét — mindenki tudja — nagy volt. Az első háromnak jo­got biztosít a bajnokság a világ­­bajnoki zónaversenyen való részvételre Természetes, hog­­ez is ösztönzőleg hatott rám. S meg maga a tény: megnyerni magyar bajnokságot. Portisch a bajnokság első ré­szében nem állt az élen, később vette át a vezetést és szerezi­­ meg a bajnoki címet. Sokan fel­tehetik a kérdést: mi volt a baj­nokság fordulópontja? — Szerintem nem beszélhe­tünk fordulópontról. Abszolút nyugodtan versenyeztem akkor is, amikor még nem az élen áll­tam. Éreztem, hogy a hajrában tudok majd újítani, így is tör­tént. — Öccse, Feri szereplésével elégedett? — Ahhoz képest, hogy orszá­gos bajnokságon most vett részt először, igen. Segítettem neki, sőt ő is segített nekem egy-egy­­függő játszma elemzésében. Még sok van benne. — Befejezésül: űz valami­lyen kiegészítő sportágat? — Rendszeresen — nem. Mi­vel az életben gyakran kerül az ember időzavarba, nemigen érek rá a rendszeres fizikai sportolásra. Persze, amikor időm engedi, lejárok teniszezni és úszni. — Köszönjük és boldog­­ évet kívánunk. — Szívesen. Boldog új évet kí­vánok a sakkozóknak és a Ké­pes Sport minden olvasójának (szűcs A BTS, a Vörös Meteor ifjúsági és serdülő seregszemléjén csak­nem 1300 budapesti és vidéki fiatal lépett pástra. Képünkön: „nagy­üzem" a Sportcsarnokban

Next