Képes Sport, 1971. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-23 / 12. szám

PONTOKRÓL, GÓLOKRÓL , SZÓBAN, KÉPBEN ,­ű­­­epdés n­élkül Az első tavaszi nap kelle­mes, napos időt hozott. Ilyen időben igazán öröm a labda­rúgás a művelőknek és a né­zőknek egyaránt. A Bp. Honvéd—Videoton mérkőzést még „télen” játszot­ták és a kispestiek egyedülálló remekléssel dicsekedhetnek, hi­szen a fővárosi csapatok közül csak nekik sikerült mindkét bajnoki pontot elhozniuk a fe­hérvári oroszlánbarlangból. Hű, de nehéz is volt. A Csepel—SZEOL mérkőzést azért rendezték vasárnap dél­előtt, hogy ne ütközzék a fő­városban tartott másik két ösz­­szecsapással. A közönség azon­ban elmaradt, csak alig három­ezren voltak kíváncsiak a ki­esőjelöltek csepeli vendégsze­replésére. A szegedi kapusok közül most Bolya állt a kapu­ban és ő volt az, aki „elvédte” a mérkőzést — a változatos­ság kedvéért. A Ferencváros a Haladást fogadta a Népstadionban, ahol Branikovits két góljával és Novák Dezső kitűnő „alakítá­saival” fölényesen győzött a vasi zöld-fehérek ellen. Albert nem játszott olyan jól, mint az előző fordulókban, de így is parádés dolgokat művelt. Úgy tűnt azonban, hogy csa­tártársai nem mindig értették meg elgondolásait. „Döntetlenszag” érződött a levegőben a Fáy utcában. A pécsi ellentámadások sokszor jelentettek veszélyt a Vasas kapujára. Ebben a legnagyobb része azonban Tamásnak volt. Minden megmozdulása gólve­szélyt jelentett. Végül egy olyan 11-es döntött, ami­­ nem volt az. Emsberger for­mán kívül fütyült. Salgótarján megőrizte ta­vaszi veretlenségét. Most az MTK skalpját tűzték az övük­re Moór Ede tanítványai. Te­gyük hozzá: biztosan és meg­érdemelten. Diósgyőrött az Újpesti Dózsa bebiztosította elsőségét. Ke­mény, néha túl kemény mérkő­zésen bebizonyították az új­pestiek, hogy nem ijednek meg saját árnyékuktól. A mérkőzés nagy részében egykapuzás zaj­lott, Salamon klasszisa nélkül nagyobb arányú lett volna a lila-fehérek sikere. Érthetetlen, hogy komlói szempontból ilyen fontos mér­kőzésre miért csak ötezer em­ber kíváncsi. Biztosak vagyunk abban, hogy a bányászváros apraja­ nagyja elkeseredne ha a Komló kiesne az első osztály­ból. Hát akkor miért nem mennek ki többen buzdítani a fiúkat? Segítség nélkül nem megy a játék! A győri rangadón az ETO tá­madósora és a Tatabánya vé­delme hatalmas harcát láthat­ták a kíváncsiak. A csata dön­tetlen eredménnyel végződött. Nem így a mérkőzés. Kegle­­vich lőtt egy „potyát”. Ádám, hol voltál? ... A mérkőzések színvonala va­lamit javult a tavaszi forduló eddig lejátszott mérkőzései so­rán. Izgalomban sincs hiány, a bajnoki címért és a máso­dik „kieső­ hely” elkerüléséért is élesedik a harc. Nem bánja meg tehát, aki kimegy a pá­lyákra. Zsengellér Zsolt Rapp Imre, a pécsiek kapusa kérőn, azért „kézzelfoghatóan” igyekszik megmagyarázni Emsberger játékvezetőnek, hogy Mau­rer szerelése szabályos volt, ezért nem jár 11-es. Emsberger azonban hajthatatlan. Vasas-Pécsi Dózsa 2:1 v. • Albert kicselezte Szarkát, elhúzta mellette a labdát, amely azonban a következő pillanatban az üres kapu mellé szállt. Ferencváros-Haladás 3:0 Az elkéső Gyarmati, a kicselezett Pék (a földön), valamint Branikovits és Juhász (egy kicsit hátrább) egyaránt a kapura tartó labdát figyeli Almási és Hemző felvételei

Next