Képes Sport, 1971. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-23 / 12. szám
ífc KRÓNIKA »I« KRÓNIKA KRÓNIKA * KRÓNIKA K iszámították Remek csörték, végig izgalmas küzdelmek jellemezték a kardvívók Budapest-bajnokságának versenyét. Az első ízben nemzetközi jellegű versenyt holtverseny után Pézsa Tibor nyerte. A nyolcas döntőbe már csak magyar versenyzők jutottak. Itt Torday, sérülésére hivatkozva, visszalépett. Váratlanul érdekes verseny alakult ki, mert a részvevők körbeverték egymást. Egy ideig Meszéna állt legjobban. Már-már azt hitte a közönség, hogy a Vasas-versenyző kerül a dobogó legfelső fokára. Aztán jött Bakonyi dr. és a zsűri . . . 1:0, 1:1, 2:1 után Bakonyi dr. 4:2-re elhúzott. Ekkor Meszéna egyenes támadással próbálkozott. Kardja el is érte ellenfelét, de nagy meglepetésre a tiszta találatot a versenybíróság nem adta meg. Erre kardját a földhöz hajította, majd, hogy fegyvere ne egyedül legyen a páston, sisakját is mellévágta. Megkapta az utolsó figyelmeztetését a vezetőbírótól, majd az utolsó tust Bakonyitól. Ekkor már egyedül Pézsa állt egy vereséggel, de hogy ne legyen sima a verseny kialakulása, simán kikap 5:2-re Kovács Tamástól. Hármas holtverseny támadt Pézsa, Meszéna és Maróth között. Maróth nyer Meszéna ellen, veszít Pézsa ellen. Meszéna pedig legyőzni Pézsát, összeül a zsűri. Elkezdődik az izgalmas számolgatás, számításba veszik az összes eredményt, találatot, s aztán néhány perc múlva kész az eredményhirdetés: 1. Pézsa Tibor, 2. Maróth Péter, 3. Meszéna Miklós. (iván) MfeH Egy sánc a javából. A NIM-közgazdász találkozón Görgényi leütését Énekes (4) és Sebők (9) könnyedén sáncolja Lovas Albert felé. Tizenkétszer három null A hét végén a női mezőny csonka, kettős fordulót bonyolított le. A sportág történetének legkülönösebb csúcsát jegyezhetjük fel a forduló eredményeinek ismeretében. A szombat, vasárnap lejátszott 12 női mérkőzés mindegyike 3:0-ra végződött. A bajnoki táblázatok élén a „harc" továbbra is kiélezett, hiszen a férfiaknál három, a nőknél négy csapat áll játszmaveszteség nélkül az első helyen. Az e heti fordulóban játszották le két régi nagy csapat, a Bp. Honvéd és a Vasas rangadóját. A mérkőzést ezúttal különösebb erőfeszítés nélkül a piros-fehérek nyerték. A többi mérkőzésen — talán a NIM-MAFC összecsapást kivéve — a papírforma érvényesült. A NIM-MAFC találkozót érdekes labdamenetek, jó megnyitások jellemezték, s a nehézipariak csak jobb erőnlétükkel tudtak felülkerekedni. Olasz sportküldöttség járt hazánkban, s budapesti tartózkodásuk alatt ellátogattak a Vasas SC kerékpárszakosztályához is. Az utóbbi években egyre gyümölcsözőbb és egyre sokoldalúbb együttműködés alakult ki az olasz és a magyar kerékpáros szakemberek között. (A képen balról jobbra — Gianni Sinoppi, az Olasz Kerékpáros Szövetség elnökségi tagja, dr. Mario Vivaldi, az Olasz Olimpiai Bizottság tagja Egy óvatos nyilatkozó Kispad és katedra című sorozatunkban már bemutattuk Haris Ferencet, a MAFC férfi kosárlabda bajnokcsapatának edzőjét. Ám ilyen az edző sorsa: az újságíró nem csak a sikerek idején keresi fel. Az idei nyitány nem sikerült valami fényesen a bajnokcsapatnak. Legfőképpen nem is a vereségek, hanem a mutatott játékok okozták a csalódást. Hétközi edzésen kerestük fel Haris edzőt. Mire azonban a beszélgetésre került a sor, már negyedmagával találta szemben magát az újságíró. Az edző két oldalán Bokor György szakosztályvezető, illetve Pólik György, a csapat 135-szörös válogatott játékosa ült. Elöljáróban megjegyezzük, hogy valamenynyi alább leírt kérdésünket Haris Ferenchez intéztük, érdemleges válaszokat azonban inkább csak Bokortól és Pófiktól kaptunk. — Nem változott a játékosanyag, naponta van edzés, miért hát a visszaesés? Válaszol Bokor: Szerepelt már a MAFC a mainál erősebb gárdával is — gyengébben ! — Mit tett az edző személy szerint a figyelmeztető kecskeméti vereség után? Válaszol Palik: Ha én lennék az edző, akkor sem tudnám megmagyarázni, mi történt azon a mérkőzésen. — Miért nem nyúl bátrabban a fiatalokhoz? Válaszol Bokor. Nem lehet az idősebb játékosokat mellőzni, hiszen a tavalyi bajnokság megnyerése elsősorban az ő érdemük. — Az edző fizetett tisztségviselő, számonkérhetik tőle az eredményességet? Válaszol Palik: Nem kérik számon,nem islenne indokolt. Ha nyer a csapat, az úgy sem csak a játékosok érdeme, hanem az edzőé is. Az egyes vereségeket szintén közösen „hozzuk össze”. Mi játékosok kitartunk az edző mellett, ha nem is lesz sikeres ez az idény. — Történt-e olyan esemény az eddigi fordulókban, ami érthetővé tenné legalább is a kérdezősködést, vagy a csapat körül minden rendben van? Válaszol Haris: Igen, a körülményekhez képest minden rendben van. Néhány kérdés és válasz kimaradt felsorolásunkból, mivel mi elsősorban az edzőtől vártunk választ, de — általában — hiába. Érthetetlen, miért volt olyan szűkszavú, hiszen egyaránt bírta a játékosok és a vezetőség bizalmát. A nyilvánosságéra, a közönségére talán nincs szüksége? L. L. A Honvéd-MAFC örökrangadón Barna dr. (fehér mezben) volt csapata legeredményesebb játékosa Falus István felé.