Képes Sport, 1972. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-04 / 27. szám
ége mindenféle értekezletnek és ünnepélynek, vizsgának és bizonyítványosztásnak, tehát — egy fáradt sóhajjal - vége az iskolaévnek is. A hazai átlagos, 6-18 vagy éppen 22 év közötti „iskolai polgár" hirtelenjében gondtalanná válik. Szeptember első napjáig van vagy nyolc hete, nyolcszor hét nap szabadideje, nyolcszor hét napja a pihenésre és a szórakozásra. Azt csinál, amit csak akar: moziba mehet, strandra járhat, sétálhat, alhat, ami csak belefér. És ha sportolni akar? Ha éppen sporttal akarja kipihenni az év könyv- és betűokozta fáradtságát és bágyadtságát? Hol, mit, hogyan és mikor sportolhat az átlagos iskolai polgár? Kérdéseinkre választ keresve, sokfelé jártunk, sok minden szépet láttunk, de főleg: hallottunk. Mert a jelenleg meglevő lehetőségek és a már jelenleg is meglevő, de várhatóan évről évre és így — esetünkben — nyárról nyárra növekedő igények közötti különbség oly nagy, hogy — erről beszélni, tervezni, még mindig a legkönnyebb. Idén — a statisztikák tanúsítják — a tavalyi évhez képest emelkedett a sportnapközik száma, emelkedett a KISZ szervezésében létrejövő sportakciók száma, a lakóhelyhez kapcsolt tömegsport-létesítmények száma. A probléma talán csak abban van, hogy a különféle táborokban, a különféle sportrendezvényeken húsz-, harminc-, mondjuk, hogy ötvenezer iskolai polgár tud részt venni. Többre jelenleg egyszerűen nincs lehetőség. De ha volna is — mert ezt is hozzá kell tenni —, akkor sem biztos, hogy ki lehetne használni. A sport ugyanis nem idénycikk amire csak egy bizonyos időszakban van szükség, de akkor azután termelni és ömleszteni kell. A sport — mondjuk, hogy tartós fogyasztási cikk. Éppen ezért két irányban kezdtünk el vizsgálódni: az egyik a tanulók szünidei, nyári sportolási lehetőségeit igyekezett feltárni, a másik az egész éves szabadidőfelhasználásuk sport részét vette célba. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZERVEZETT NYÁRI SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Dékán Antal, az MTI Egyetemi és Iskolai osztályának munkatársa beszél: — Az általános iskolások nyári sporttáborai, az úgynevezet sportnapközik a Művelődésügyi Minisztérium, az MTI és a hozzá tartozó szervek (pl. sportegyesületek), valamint más társadalmi szervek (pl. szakszervezetek felügyeletével és anyagi támogatásával működnek. A sportnapközi-rendszer 1967 óta létezik, évről évre emelkedik úgy a napközik, mint a résztvevők száma. Csak Budapest példáját említem: a fővárosban 1970-ben 30 ilyen sportnapközi működött, idén pedig már 41, idén mintegy tízezer 6—14 éves gyermek foglalkoztatásáról gondoskodunk. A napi és a heti időrend nem csak a sportfoglalkozásokat foglalja magába, hanem — ez már a lehetőségektől és az öntevékenységtől is függ — más jellegű, kulturális foglalkozásokon, mint például kiránduláson, mozilátogatáson is részt vesznek a gyerekek. A szülők tulajdonképpen csak az étkeztetést fizetik meg, hiszen a nevelők, a létesítmények bérét a fent említett szervek hozzájárulása biztosítja. A sportnapközikben szakképzett nevelők irányításával és — ami talán a leglényegesebb — felügyelete alatt sportolhatnak a gyerekek. Vidéken is népszerűek a sportnapközik: Nyíregyháza, Nagykálló, az Egri Dózsa tábora ... vagy éppen Ács, ahol a tanács és a helyi TS támogatása mellett nemcsak az üzem, hanem a termelőszövetkezet is „besegített". Az általános nevelési és testnevelési célkitűzések mellett különös gondot fordítunk az úszásoktatásra: az elmúlt évben háromezernél több gyerek ismerkedett meg az úszás tudományával. Egy dolog azonban kétségtelen: a jelenleg érvényben levő szervezeti és irányítási keretek mellett még sokat, még nagyon sokat lehetne előrelépni, ha ... a szükséges anyagi fedezet is mindig megvolna. A KISZ NYÁRI SPORTRENDEZVÉNYEIRŐL Horváth Frigyes, a KISZ KB Honvédelmi és Sportosztályának munkatársa: — Az idei nyár a KISZ által szervezett tömegsportakciók csúcspontja lesz. A sorozat június közepén Kőszegen kezdődött az ODOT-táborozással: mintegy 1200 fiatal töltött itt egy hetet, de ez a központi tábor csak betetőzése volt az egész éven át tartó és az egész országra kiterjedő ODOT- mozgalomnak. Július első hetében kerül sor az „Erőt, egészséget, Balaton” rendezvényünkre, a Balatonon körbehajózó KISZ-esek, mondhatni, mindenhová elviszik a sportot, a megyei és a helyi KISZ- bizottságok szervezésében nagyszabású sportversenyekre került sor, a boglári nemzetközi tábortól kezdve a keszthelyi honvédelmi versenyig. Ezután kerül sor a tavasszal meghirdetett „öt karika, öt verseny” — legalábbis időleges — lezárására: a sorsolás, a győztesek jutalmazása után ugyanis egész évben folytatják a versengést, s a legjobb teljesítményt nyújtó alapszervek év végén értékes, sportfelszerelésvásárlást és kispályaépítést elősegítő jutalmakban részesülnek. A következő állomás: Miskolcon július 21—23. között lesz a Camping-találkozó. Ugyancsak ekkor kezdődik és augusztus 5-ig tart a Győrtől Bajáig tartó Olimpiai Duna-túra; a részvétel csak 450 forintba kerül, ez az étkezési hozzájárulást jelenti. Ezek mellett a kifejezett sportrendezvényeink mellett természetesen szólni kell még a középiskolás üdülőtáborokról és az immáron hagyományos építőtáborokról is. Az előbbiek az Express ifjúsági utazási iroda szervezésében, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács és a KISZ jelentős anyagi támogatásával működnek; egyhetes táborozás — az étkezési hozzájárulás révén — mindössze 100 forintba kerül. Mintegy 20 000 fiatal részvételére számítunk; e táborok központi sportcélkitűzése az úszásoktatás. A KISZ-építőtáborok sportolási lehetőségeit az elmúlt év során kibővítettük; az érdeklődésnek, az igényeknek megfelelően labdarúgás, asztalitenisz, kosár-, kézi- és röplabda és — ahol a lehetőségek adottak — úszás között választhatnak a táborozók. Idén 31 000 fiatal vesz részt e táborokban, jelentős részük a Velencei tavi diákközpont építésén , ahol természetesen nem feledkezünk meg a sportlétesítményekről sem. A SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSRŐL, SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL A LAKÓTELEPEKEN, TERVEKRŐL, CÉLOKRÓL. Gopcsa Ervin építészmérnök, a BXJVÁTI Városrendezési és városgazdasági irodájának zöldterület-tervezési szakosztályvezetője: — Véleményem szerint a szabadidőkihasználásnak még azon a fokán vagyunk, hogy a lehetőségeket s ezzel együtt a létesítményeket egyelőre „tálalni” kell. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg elsősorban az eddig is ismert, mondhatni hagyományos sportolási lehetőségek (kispályás labdarúgás, asztalitenisz stb.) és létesítmények számát kell növelni, s majd csak utána következik az erdei tornapályákhoz hasonló létesítmények időszaka. A tömegsport-létesítményeket egyébként általánosan három csoportba soroljuk: 1. a lakóhely közvetlen közelében levő sportolási és ezzel együtt szabadidő-kihasználási lehetőségek (ide tartozik a lakótömb körüli közvetlen zöldterület, padok- VAKÁCIÓ