Képes Sport, 1972. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-04 / 27. szám

ége mindenféle értekezletnek és ün­nepélynek, vizsgának és bizonyít­­ványosztásnak, tehát — egy fáradt sóhajjal - vége az iskolaévnek is. A hazai átlagos, 6-18 vagy ép­pen 22 év közötti „iskolai polgár" hirtelenjében gondtalanná válik. Szeptember első napjáig van vagy nyolc hete, nyolcszor hét nap szabadideje, nyolcszor hét napja a pihenésre és a szórakozásra. Azt csinál, amit csak akar: moziba mehet, strandra járhat, sétálhat, alhat, ami csak belefér. És ha sportolni akar? Ha éppen sporttal akarja kipihenni az év könyv- és betűokozta fáradtságát és bágyadt­­ságát? Hol, mit, hogyan és mikor sportolhat az átlagos iskolai polgár? Kérdéseinkre választ keresve, sokfelé jártunk, sok minden szépet láttunk, de fő­leg: hallottunk. Mert a jelenleg meglevő lehetőségek és a már jelenleg is meglevő, de várhatóan évről évre és így — esetünkben — nyárról nyárra növekedő igények közötti különb­ség oly nagy, hogy — erről beszélni, ter­vezni, még mindig a legkönnyebb. Idén — a statisztikák tanúsítják — a ta­valyi évhez képest emelkedett a sport­napközik száma, emelkedett a KISZ szer­vezésében létrejövő sport­akciók száma, a lakóhelyhez kapcsolt tömegsport-létesít­mények száma. A probléma talán csak ab­ban van, hogy a különféle táborokban, a különféle sportrendezvényeken húsz-, har­minc-, mondjuk, hogy ötvenezer iskolai polgár tud részt venni. Többre jelenleg egyszerűen nincs lehetőség. De ha volna is — mert ezt is hozzá kell tenni —, akkor sem biztos, hogy ki lehetne használni. A sport ugyanis nem idénycikk amire csak egy bizonyos időszakban van szük­ség, de akkor azután termelni és ömlesz­­teni kell. A sport — mondjuk, hogy tartós fo­gyasztási cikk. Éppen ezért két irányban kezdtünk el vizsgálódni: az egyik a tanulók szünidei, nyári sportolási lehetőségeit igyekezett feltárni, a másik az egész éves szabadidő­felhasználásuk sport­ részét vette célba. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK SZERVEZETT NYÁRI SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Dékán Antal, az MTI Egyetemi és Is­kolai osztályának munkatársa beszél: — Az általános iskolások nyári sport­táborai, az úgynevezet sportnapközik a Művelődésügyi Minisztérium, az MTI és a hozzá tartozó szervek (pl. sportegyesüle­tek), valamint más társadalmi szervek (pl. szakszervezetek­ felügyeletével és anyagi támogatásával működnek. A sportnapkö­­zi-rendszer 1967 óta létezik, évről évre emelkedik úgy a napközik, mint a részt­vevők száma. Csak Budapest példáját em­lítem: a fővárosban 1970-ben 30 ilyen sportnapközi működö­tt, idén pedig már 41, idén mintegy tízezer 6—14 éves gyer­mek foglalkoztatásáról gondoskodunk. A napi és a heti időrend nem csak a sport­foglalkozásokat foglalja magába, hanem — ez már a lehetőségektől és az öntevékeny­ségtől is függ — más jellegű, kulturális foglalkozásokon, mint például kirándulá­son, mozilátogatáson is részt vesznek a gyerekek. A szülők tulajdonképpen csak az étkeztetést fizetik meg, hiszen a neve­lők, a létesítmények bérét a fent említett szervek hozzájárulása biztosítja. A sport­napközikben szakképzett nevelők irányí­tásával és — ami talán a leglényegesebb — felügyelete alatt sportolhatnak a gye­rekek. Vidéken is népszerűek a sportnapközik: Nyíregyháza, Nagykálló, az Egri Dózsa tá­bora ... vagy éppen Ács, ahol a tanács és a helyi TS támogatása mellett nemcsak az üzem, hanem a termelőszövetkezet is „be­segített". Az általános nevelési és testne­velési célkitűzések mellett különös gon­dot fordítunk az úszásoktatásra: az elmúlt évben háromezernél több gyerek ismerke­dett meg az úszás tudományával. Egy do­log azonban kétségtelen: a jelenleg ér­vényben levő szervezeti és irányítási ke­retek mellett még sokat, még nagyon so­kat lehetne előrelépni, ha ... a szükséges anyagi fedezet is mindig megvolna. A KISZ NYÁRI SPORTRENDEZVÉNYEIRŐL Horváth Frigyes, a KISZ KB Honvédel­mi é­s Sportosztályának munkatársa: — Az idei nyár a KISZ által szervezett tömegsportakciók csúcspontja lesz. A so­rozat június közepén Kőszegen kezdődött az ODOT-táborozással: mintegy 1200 fiatal töltött itt egy hetet, de ez a központi tá­bor csak betetőzése volt az egész éven át tartó és az egész országra kiterjedő ODOT- mozgalomnak. Július első hetében kerül sor az „Erőt, egészséget, Balaton” ren­dezvényünkre, a Balatonon körbehajózó KISZ-esek, mondhatni, mindenhová elvi­szik a sportot, a megyei és a helyi KISZ- bizottságok szervezésében nagyszabású sportversenyekre került sor, a boglári nem­zetközi tábortól kezdve a keszthelyi hon­védelmi versenyig. Ezután kerül sor a ta­vasszal meghirdetett „öt karika, öt ver­seny” — legalábbis időleges — lezárására: a sorsolás, a győztesek jutalmazása után ugyanis egész évben folytatják a versen­gést, s a legjobb teljesítményt nyújtó alap­szervek év végén értékes, sportfelszerelés­vásárlást és kispályaépítést elősegítő ju­talmakban részesülnek. A következő állo­más: Miskolcon július 21—23. között lesz a Camping-találkozó. Ugyancsak ekkor kezdődik és augusztus 5-ig tart a Győrtől Bajáig tartó Olimpiai Duna-túra; a rész­vétel csak 450 forintba kerül, ez az étke­zési hozzájárulást jelenti. Ezek mellett a kifejezett sportrendezvé­nyeink mellett természetesen szólni kell még a középiskolás üdülőtáborokról és az immáron hagyományos építőtáborokról is. Az előbbiek az Express ifjúsági utazási iroda szervezésében, az Országos Ifjúság­­politikai és Oktatási Tanács és a KISZ je­lentős anyagi támogatásával működnek; egyhetes táborozás — az étkezési hozzá­járulás révén — mindössze 100 forintba kerül. Mintegy 20 000 fiatal részvételére számítunk; e táborok központi sport­célkitűzése az úszásoktatás. A KISZ-építő­­táborok sportolási lehetőségeit az elmúlt év során kibővítettük; az érdeklődésnek, az igényeknek megfelelően labdarúgás, asztalitenisz, kosár-, kézi- és röplabda és — ahol a lehetőségek adottak — úszás kö­zött választhatnak a táborozók. Idén 31 000 fiatal vesz részt e táborokban, jelentős ré­szük a Velencei tavi diákközpont építésén , ahol természetesen nem feledkezünk meg a sportlétesítményekről sem. A SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSRŐL, SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEKRŐL A LAKÓTELEPEKEN, TER­VEKRŐL, CÉLOKRÓL. Gopcsa Ervin építészmérnök, a BXJVÁTI Városrendezési és városgazdasági irodájá­nak zöldterület-tervezési szakosztályveze­tője: — Véleményem szerint a szabadidő­kihasználásnak még azon a fokán vagyunk, hogy a lehetőségeket s ezzel együtt a lé­tesítményeket egyelőre „tálalni” kell. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg elsősorban az eddig is ismert, mondhatni hagyományos sportolási lehetőségek (kis­pályás labdarúgás, asztalitenisz stb.) és létesítmények számát kell növelni, s majd csak utána következik az erdei tornapá­lyákhoz hasonló létesítmények időszaka. A tömegsport-létesítményeket egyébként általánosan három csoportba soroljuk: 1. a lakóhely közvetlen közelében levő sportolási és ezzel együtt szabadidő-kihasz­nálási lehetőségek (ide tartozik a lakó­tömb körüli közvetlen zöldterület, padok- VAKÁCIÓ

Next