Képes Sport, 1973. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-03 / 27. szám

alapul szolgálhat a bajnoki rend tagozó­dását figyelembe vevő szakmai igények megfogalmazására. Nem valószínű, hogy ha az NB-s csapatok jelentős részét visz­­szasorolják a megyékbe, akkor a színvonal emelkedni fog. Sőt! A központi sportvezetés által készített statisztikai kimutatások az utolsó három esztendőről azt tükrözik, hogy ez idő alatt 217 labdarúgó szakosztály szűnt meg. A jelenleg működő 3157 labdarúgó szakosz­tályhoz viszonyítva jelentéktelennek lát­szik a csökkenés. Nem is a számszerűségen kell elgondolkozni, hanem a folyamaton. Miért szűnnek meg a szakosztályok a leg­népszerűbb és a legszervezettebb sportág­ban? Az egyszerű ténymegállapításnál ta­lán tovább is lehetne lépni. Lehetséges-e új labdarúgó szakosztályok létrehozása? Miért nem emelkedik a labdarúgásban a szakosztályok és csapatok száma? Mielőtt bármilyen döntésre határoznák el magu­kat a labdarúgósport vezetői, talán nem lenne haszontalan átfogóan, lelkiismerete­sen vizsgálódni. Egy alaposabb felmérés ara is választ adna, hogy milyen intézke­désekre lenne szükség a sportág visszafej­­lődési irányzatának a megszüntetésére. A rendelkezésre álló adatokból úgy tű­nik, hogy a labdarúgásban nemcsak arról van szó, hogy milyen a középmezőny szín­vonala, hanem arról is, hogy merre fejlő­dik az egész sportág? Utemuab­da A Marseille után tett „intézkedés”-so­­rozat az elmúlt esztendők bizonysága sze­rint nem hozta meg a várt előrelépést. Ma aligha kívánja bárki is, hogy a négy esz­tendővel korábbi látványos „visszavonulá­sok” és nyilatkozatok ismétlődjenek meg. Ma okos intézkedéseket vár a labdarúgást szeretők népes tábora. Olyan intézkedése­ket, amelyek hatására gyorsabb ütemre vált a labdarúgás előrehaladása. Ezt csak ak­kor lehet elérni, ha az irodák helyett a pályák lesznek hangosak­­ a jókedvű labdarúgók gyakorlataitól. A sportágat szeretők nagy tábora ha megértéssel fogadta is az elmúlt eszten­dők sikertelenségeit, abba belenyugodni aligha kíván.

Next