Képes Sport, 1974. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-01 / 1. szám

! Tenni, cselekedni kell! iff Dr. Beckl Sándor államtitkár, aki OTSH Ilf elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iro­­■­dának a magyar sport ez évi mérlegéről. I ,,A hazai sportkedvelők hatalmas tábora előtt ismert - hangsúlyozta többek között Beckl elvtárs hogy ebben az esztendőben került sor - megfelelő előkészületek után - a testnevelés és sport állami irányításának bevezetésére áprilisban. Július elsejétől pedig a helyi tanácsok szakigazgatási szerveiként működnek a fővárosi-megyei testnevelési és sporthivatalok, valamint a fővárosi kerületi, a városi és járási testnevelési és sportfelügyelő­ségek. Az a tény, hogy helyileg a tanácsok e területnek is gazdáivá váltak, nagyobb lehe­tőséget biztosít a további fejlődéshez ... Kiindulva abból, hogy szocialista társadal­munkban a testnevelés és sport egyaránt hi­vatott szolgálni a nép egészségét, újabb erő­feszítések történtek, hogy növekedjék a rend­szeres testmozgást végzők, a sportolók száma. Sokrétűbbé vált a rendszeres testedzésben való részvétel népszerűsítése - ebben a rádió, a televízió, valamint a napi- és hetilapok egy­aránt jelentős szerepet játszottak­­, így mind többen ismerik fel, hogy személyes érdekük a sportolás. Jelentős lépés volt a testnevelés óraszámainak az eddigi kettőről háromra tör­ténő felemelése, ami - az órákat jól kihasz­nálva - az iskolások testi nevelésében igen nagy jelentőségű lesz ... Az 1973-as év a nagy világversenyeken való részvétel és az olimpiai felkészülés szempont­jából is jelentős volt. Az olimpia műsorán sze­replő sportágak közül tizennégyben indultak el válogatottjaink olimpiai méretűnek számító ve­télkedésben. Ha érem- és ponttáblázatot ké­szítenénk, ezekből kiderülne, hogy a münche­ni olimpia utáni esztendőben kilenc arany-, öt ezüst- és tizennégy bronzérmet szereztek legjobbjaink . . . A különböző sportágakban elért eredménye­ket, vagy sikertelenségeket elemezve újra csak arra a megállapításra juthattunk, hogy kizá­rólag a kitartóan végzett, céltudatos és szor­galmas edzésmunka hozhatja meg a sikert. .. A vezetési feladatok közül egyet emelnék ki: a rend és fegyelem megszilárdítását. A testnevelés és a sport területén is érvényt kell szerezni az állami fegyelemnek, meg kell kö­vetelni a hozott határozatok, rendelkezések maradéktalan betartását. Ha közös az akarat - márpedig nyilvánvaló, hogy közösen aka­runk eredményeket elérni a tömegsportban és az élsportban —, akkor ezt nem elég csu­pán óhajtani, akarni, hanem tenni, cseleked­ni kelll...” * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * **************************** A Magyar Újságírók Országos Szövetségének sportújságírói szakosz­tálya az idén is megren­dezte hagyományos sza­vazását az „Év legjobb sportolója” cím odaíté­léséről. Vízilabda válogatott, 316 pont (Faragó Tamás, Balla Balázs, Kásás Zol­tán, dr. Konrád Ferenc, Molnár Endre, Csapó Gábor, Sárosi László, dr. Bodnár András, Szívós István, Görgényi István, Cservenyák Tibor.) 2. Kardvívó válogatott, 205 pont, 3. N­M női röplabda csapata, 139 pont. További helyezettek: női tőr válogatott, női kézilabda válogat­ott, női tornász válogatott. A sportújságírók díjait az év legjobbjainak 1974 januárjában adják át a Magyar Sajtó Házában. ***************************** 1973 LEGJOBB NŐI SPORTOLÓJA Tordasi Ildikó vívó (VM Egyetértés), 261 pont, 2. Gyarmati Andrea úszó (FTC), 172 pont, 3. Medveczky Krisztina tornász (Vasas), 110 pont. Szavazatot kapott még Bruzsenyák Ilona atléta, Tőzsér Ilona kajakver­senyző és Potocska Má­ria művészi tornász (mindhárom II. Dózsa). 1973 LEGJOBB FÉRFI SPORTOLÓJA: Csapó Géza kajakver­senyző (SZEOL),­­ 304 pont, 2. Hargitay András úszó (KSI), 290 pont, 3. Magyar Zoltán tor­nász (FTC), 108 pont. Versenyben volt: Szűcs Lajos súlyemelő (Diós­győr), Major István at­léta (Bp. Honvéd) és Portisek Lajos sakkozó (MTK). 1973 LEGJOBB CSAPATA **************************************************************

Next