Képes Sport, 1976. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 1. szám

KÉSZÜLNEK A BIRKÓZÓK Még egy hétig Budapesten folytatja olimpiai fel­készülését a birkózóválogatott az erősítőgépekkel felszerelt új birkózóteremben. A gárdából egyedül Kiinga László (képünkön) bajlódott az ünnepek alatt kisebb betegséggel. A felkészülés további színhelye a Sportcsarnokon kívül Tata, Mátraháza és Hajdú­szoboszló lesz. SORSDÖNTŐ 11-ES Hármas sípszó jelezte a „boldog agglegényért" végét a világhírű labdarú­gó játékvezető, Rosario Lobello esküvőjén. Az ifjú feleség, Clara Taracio egy női labdarúgócsapat tag­ja, az ismeretség egy mér­kőzés közben született, amikor Clara tiltakozott egy 11-es miatt. CSAK KÉT HIÁNYZÓ Lassan ismét együtt lesz a teljes ökölvívó-váloga­tott, Juhász szem-, Rap­­csák vakbélműtéte után kapcsolódott be a felké­szülésbe, Pákozdi (képün­kön) felépült az influenzá­ból, Németh Rezső pedig törött kézzel is végzi az erőnléti munkát. Ketten hiányoznak: Bencsik, aki katonai szolgálatot telje­sít és Badarijő a Sportkór­ház lakója, a jelek szerint csak a hónap közepén kezdheti el az edzéseket. JAPÁN EDZŐ Az egyre gyümölcsözőbbé váló magyar—japán csel­gáncskapcsolatok ered­ményeképpen előrelátha­tólag még január folya­mán japán cselgáncsedző érkezik hazánkba, és a montreali olimpiáig a vá­logatott edzője, Horváth István mellett részt vesz legjobbjaink felkészítésé­ben. Bíró Ernő szegedi ol­vasónk leveléből: „Em­lékezetem szerint a ví­zilabdaszabályok ponto­san és egyértelműen rendelkeztek a 4 méte­ren belül történt sza­bálytalanságokkal kap­csolatban. Mostanában, megmondom őszintén, zavarban vagyok vízi­labda-mérkőzéseken, ugyanis hol 4 méteres büntetőt, hol kiállítást, hol pedig egyszerűen csak szabaddobást ítél a játékvezető a büntetőte­rületen belül elkövetett szabálytalanság esetén. Mit mond a szabály?” — A játékvezetői fel­fogás, sajnos, valóban nem egységes, pedig a szabály egyértelműen rendelkezik. Eszerint, ha egy játékos a 4 méte­res vonalon belül ellen­felét — amikor az nem birtokolja a labdát — megfogja, lenyomja vagy visszahúzza, megüti, megrúgja vagy ilyen szándékú mozdulatot tesz vagy egyéb, különö­sen durva hibát követ el, a vétkes csapat ellen büntetődobást kell ítél­ni. Egyszerű szabaddo­básnak nincs helye s kiállítani is csak akkor lehet a vétkes játékost, ha olyan súlyos a vét­sége, amelyért őt egyéb­ként is végleg ki kell állítani. Külföldi cselgáncso­­zókról szóló cikkekben gyakran olvasom, hogy az illető hány dános versenyző, a magyarok­nál viszont ilyennel még nem találkoztam. Sze­retném tudni, mi is az a dán, és nálunk miért nem használják? — kér­di Trauner József Püs­pökladányból. — A dán a keleti küz­dősportok mesterfokoza­tát jelenti. Használja ezt a karate, az aikido, a­ kendo és természete­sen a cselgáncs is. A rangfokozat 1—10 dánig terjed, arról, hogy hány dános az illető cselgán­­csozó, az övszín tájé­koztat: 1—5 dánig feke­te, 6—8-ig piros, a 9 és 10 dánt pedig piros-fe­­­­hér öv jelzi. A dánfoko­­zatok megszerzése né­miképpen bonyolult rendszerben történik, három módon lehet fel­­­­sőbb osztályba lépni: el­­­­méleti és gyakorlati vizsgával, versenyered­ménnyel vagy a sportág érdekében kifejtett te­­­­vékenységgel, hiszen végeredményben a rend­szer célja is az, hogy a cselgánccsal való beha­tó, elmélyült és hosszú ideig tartó foglalkozásra késztesse űzeit. A dan­­rendszer természetesen Japánban virágzik leg­inkább, ott a magasabb danfokozat feltétlen te­kintélyt biztosít. Persze danfokozat és danfoko­zat között jelentős kü­lönbségek vannak, érté­két nagymértékben a kibocsátó szerv is meg­­határozza. A legértéke­sebb a Kodokan-dan. Japán mintára Európá­ban is számos helyen működnek dán kollégiu­mok. A magyar verseny­zők egy része is rendel­kezik dán minősítéssel; az 1966-ban Magyaror­szágon járt japán csel­gáncsküldöttség előtt vizsgáztak az egyes és a kettes dán anyagából, három Japánban járt edzőnk pedig ott tett si­­keres 2 dános vizsgát. A magyar szövetség egyébként most tervezi dán kollégium felállítá­sát. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja Főszerkesztő: Kutas István. Főszerkesztő-helyettes: Lakatos György Szerkesztőség: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1—3. Telefon: 143-810 és 138-841. Levélcím: Képes Sport 1425 Budapest, postafiók 152. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Petrus György Igazgató. Kiadóhivatal: 1374 Budapest, Révay u. 16. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest, József nádor tér 1.). Előfizetési díj havi 16,5 Ft. Külföldi előfizetés: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest. A bekül­dött kéziratokat, rajzokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. 76.2305/2­01 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Indexszám: 25 438 Regőczy Krisztina és Sallai András az országos­­műkorcsolyázó­­bajnokságon hazai főpróbát tartott az év nagy nemzetközi versenyeire Falus István felvétele

Next