Képes Sport, 1979. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-10 / 28. szám
Mikor is volt, istenem, mikor?! Negyedszázada vagy annál is régebben talán? A dátumok már keverednek más nagy események dátumaival, az élmény azonban ma is alig halványuló képekben jön elő... Állunk vagy harmincezren a Népstadion lelátóin. Dobogunk, tapsolunk és torokszorító izgalommal ordítjuk, „Hajrá, Bütyök!” meg „Gyere, Bütyök!" és Kovács Bütyök jön. Alacsony, izmos alakja repül a salakon és igen, a célegyenes kanyaróban már vezet az olimpiai bajnok, világcsúcstartó előtt! Szívja magába a harmincezer lelkesedését, győzelmi vágyát, erősít, győz! Győz, a világnagyságokkal telitűzdelt atlétikai viadal legnagyszerűbb ráadásaként. Aztán - de annak is csakem másfél évtizede már - rendeztünk egy Európa-bajnokságot, s azóta nem volt egyetlen olyan viadal, amely a Népstadionba csábította s lázba hozta volna az atlétika szerelmeseit. ... És most, alig néhány órával azután, hogy olvasóink ezt a lapot kézbe veszik, öt világrész harminc országának világhírű atlétái - már-már legendássá nőtt hősei, a ma és a jövő élenjárói — versenyeznek a Népstadionban, mi pedig több tízezren ülünk majd a lelátókon és milliónyian a televízió képernyői előtt. Szép estét ígér az atlétika! Az atlétika nemegy a sportágak között Dr. Békési László, Budapest Főváros Tanácsának elnökhelyettese, a II. Budapest Nagydíj szervező bizottságának elnöke — a MASZ elnökségi tagja — válaszolt kérdéseinkre és kétségeinkre a nagy verseny küszöbén. • Nemcsak a szurkolókat, a sport hivatásos munkásait is meglepte az a szokatlan és az emlékezetre támaszkodva szinte példátlan erőfeszítés, amellyel ezt a versenyt előkészítették. Lehet-e ezt úgy tekinteni, mint annak felismerését, hogy a sportágat nem lehet csak határozatokkal fellendíteni? — Kétségtelen, hogy elhatározásunkban szerepet játszott ez a felismerés is. A magyar atlétika színvonala, ereje több mint egy évtizede egyre gyengül. Nem szépíti, hogy mindig akad egy-két kiemelkedő egyéniségünk a világ élvonalában. Ez a helyzet számtalan elemzésre késztette már szakembereinket, s a dolgok lényege mindig ugyanaz: szűk a sportág bázisa, és az iskolai sport — amely nélkül elképzelhetetlen egyenletes fejlődés — igen vékony erecskéken át adagolja az utánpótlást. Jó elképzeléseink, határozataink vannak, olyan eszközöket kell tehát keresnünk, amelyek segítik az eredményes végrehajtást. Ilyen eszköz például az atlétika iránti figyelem felkeltése, a sportág népszerűsítése a fiatalok között. • A rangos sportesemény tehát ezt a célt szolgálja? — Sok egyéb szándékkal.. . Az atlétika nem egy a sportágak között, hanem alapsportág, amely nélkül nincs magas szintű sporttevékenység. De azt is mondhatnám : a legfontosabb sportbeli eszköz ahhoz, hogy egészségesebbé, kitartóbbá, teherbíróbbá — és sportszeretőbbé! — tegyük a jövő nemzedékét. Bízunk abban.