Képes Sport, 1988. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1988-10-25 / 43. szám

tási hálózatunkba. A márka­­stratégiának is­ igazodnia kell az új üzemi formákhoz. Csu­pán az áru márkájának segít­ségével nem lehet megbirkózni azzal a nagy különbséggel, amely egyfelől az exkluzív jel­leg, másfelől pedig az olcsóbb tömegtermék között van. A legközelebbi években itt na­gyon világos elhatárolásra van szükség. A márka­filozófia 1992 után ezért sokkal nagyobb sze­repet fog játszani, mint ma­napság. — Milyen piacok lesznek 1992-ben egy nyugatnémet vál­lalat számára különösen érde­kesek? — A mi üzletágunkban a következő három piac: Fran­ciaország, az NSZK és Anglia forgalma és nagysága követ­keztében továbbra is megőrzi különleges fontosságát. Új je­lentőséget kap Olaszország, el­sősorban kísérleti piacként a divatos cikkek területén. Ha­sonló vonatkozik Spanyolor­szágra. Továbbá Görögország és Törökország is érdekesebbé válik a számunkra, nem csu­pán felvevő-, hanem elsősor­ban új beszerzési piacként.­­ Néhány év óta az a kö­rülmény alakítja a sportáru­piacot, hogy az egyre telítet­tebbé válik, egyfelől a mind több kínáló jelentkezése, más­felől pedig a fogyasztói szük­séglet fokozódása következté­ben. Milyen lesz majd a jövő? — A következő években még több kínáló és nagyobb már­ka-sokféleség lesz. A klasszi­kus sportcikk-területen a fo­gyasztói szükséglet Európában mindazonáltal stagnálni fog. Ennek az oka elsősorban, hogy viszonylag kisebb lélekszá­­múak a jelenlegi fiatal kor­osztályok, valamint az, hogy a tömegsportágak felől az egyéni sport felé fordul az érdeklő­dés. A szabadidő eltöltéséhez szükséges cikkek egész skálája viszont egyre szélesebbé válik minden sportcikkgyártó szá­mára. Én például a testápolás, a kozmetika és a turisztika te­rületét is ide sorolom. — E perspektívák alapján szükségesnek tartja a diverzi­fikálást? — Az adidas márka révén eddig nagyon erősen kötődtünk a sporthoz. A következő évek­ben mindenesetre meg kell változtatnunk cégünk egész ar­culatát. Az új sportszerűséget már nem a „vér, verejték és könny” alakítja, hanem az át­fogó, sportos életérzés. Miért ne foglalkozzunk olyan terüle­tekkel, amilyen a szabadidő és az életstílus, ha ez szoros kap­csolatban áll a sporttal? — A jövő lehetősége a kí­nálat széles palettájában vagy pedig a szakosodásban rejlik? — Itt különbséget kell tenni. A nagy sportcikkgyártó cégek nem tudnak, minden területen megfelelő árukat kínálni. A kis cégeknek szakosodniuk kell, és ebben rejlenek az ő esélyeik. Továbbra is azzal a ténnyel kell együtt élnünk, hogy egyes szakterületeken vannak olyan márkák és cégek, amelyek egy­szerűen inkább profik, mint mi. — A sport milyen területeit nevezné különösen ígéretesnek a jövőre nézve? — Kezdjük a hagyományos sportágakkal. Úgy vélem, a labdarúgás jelenleg hullám­völgyben van. Ennek oka a nagy személyiségek hiánya, a stadionok csekély kényelme, de az is, hogy a futball általános imázsa csorbát szenvedett. Mégis bizonyos vagyok abban, hogy legkésőbb az 1994-es vi­lágbajnokság után a labdarú­gás újra népszerűbb lesz Ame­rikában. A tenisz Közép-Euró­­pában olyan „telítettségi fokot” ért el, amely már alig fokoz­ható. Egy olyan jövőben, ami­kor több lesz a szabadidő, ami­kor az embert már nem köti le annyira a munkája, növe­kedni fog bizonyos sportágak népszerűsége, ilyen például a triatlon és más, n­agy igénybe­vétellel járó sportágak, ame­lyek a sporton keresztül telje­sítőképességének határáig ve­zetik el az embert. De az olyan sportágak is nagy tömegeket vonzanak majd, amelyek mó­dot nyújtanak arra, hogy mű­velői fokozott mértékben kap­csolatba kerüljenek a termé­szettel, így például az NSZK- ban a következő években nö­vekszik majd a golf népszerű­sége is. Angliában a golf már régóta népi sportnak számít. — Hogyan készül fel az adidas erre a fellendülésre? — Bizonyára nem szállunk be a golfpálya-építésbe, azt azonban el tudnám képzelni, hogy egyik-másik terv megva­lósításában aktívan részt ve­gyünk. Véleményem szerint, a golf olyan sport, amely a köz­véleménnyel ellentétben nem elit jellegű. A golf csapatsport is, és mint más országok pél­dája bizonyítja, a lakosság szé­les rétegei játszhatják. — Irányzatokat kreálni, vagy az irányzatokra reagálni... Melyik stratégia ésszerű? — Úgy vélem, az irányza­tokra reagálni, az azt jelenti, hogy elmulasztjuk őket. A kí­nálat bősége folytán bizonyára aligha lehetséges az, hogy min­den területen irányzatokat szabjunk. Mégis fontos, hogy legalább a törzsterületeinken innovatívak maradjunk. — Milyen jelentősége van a sportnak a vállalatok közötti, jövőbeli kapcsolatok számára? — Úgy vélem, a sport szpon­zorálásának a modern piacku­tatás fontos eszközének kell lennie és az is lesz. A sport szponzorálásának a különleges mechanizmusait azonban fel kell ismerni és el kell fogad­ni. A sport szponzorálása hasz­nál a márka ismertségének és a vállalat imázsának. Valami­lyen termék előnyössége vagy a vevőnek szóló üzenet ellen­ben igen nehezen érthető meg csupán a sport révén. A sport szponzorálása mindenesetre csak akkor ésszerű, ha ennek hosszú távú jellege biztosított. A siker előfeltétele: a kommu­nikáció szövevényébe való ak­tív bekapcsolódás és a folya­matos támogató intézkedések. Az egyes sportolók bekapcsolá­sánál mindig fontolóra kell venni azt a körülményt, hogy ezeknek a teljesítménye gyak­ran változik. Ezért a kiválasz­tás során különösen fontos a nagyfokú szenzibilitás ... A kö­vetkező években fokozódik a kultúra szponzorálásának je­lentősége is. El tudom képzel­ni, hogy tíz év múlva világ­körüli turnéra kísérjük majd el a Bécsi Filharmonikusokat. potlás létrejött: kétmillió dollár készpénz, ötéves szerződés, Bec­ker januártól Diadora-ci­pőben tapossa majd a pályákat. Ami pedig az ütőt illeti, Boris egyelőre má­rkajel nélküli Puma­ütőt használ. Egyszerűen azért, mert a herzogenaurachiak már az annak viseléséért járó össze­get sem tudják kifizetni. Teni­szezni viszont ütő nélküli lehetet­len, ráadásul annak alapvető fontossága van a klasszisok vi­lágában. Becker Puma-gyártmá­nyú ütőkhöz szokott, képtelen át­szokni­­más márkára. Szakkörök­ben nem kétlik, hogy előbb­utóbb egy másik sportszergyár megfelelő összeget kínál majd azért,­­hogy a még mindig­­nép­szerű, bár üstökösnek már nem számító, 21 éves játékos az ő ütőjüket használja. Kérdés azon­ban, hogy azzal a játékszerszám­mal­­Boris eléri-e majd az eddigi eredményeket. Egyelőre marad az átmeneti megoldás: Puma-ütő — puma nélkül. Ami pedig magát az egész cé­get illeti: 100 millió márkáért megvásárolható. Nem olyan nagy összeg, ám ennél nagyobb baj az elveszett hitelképesség, hiszen az egész kollekciót meg kellene újítani, a technológiákat korsze­rűsíteni, ehhez­­pedig több száz millióra lenne szükség. Egyelőre nincs olyan jelentkező a piacon, amely úgy vélné, hogy a szőrevesztett Puma megérne ekkora kockázatot. illeti, a szöuli olimpia után je­lentkezett egy olasz cég, a Dia­­dora, amelynek fő reklámhordo­zója, Ben Johnson a sport feke­te­­krónikájának lapjaira került, és ezzel megszűnt vonzóvá tenni a gyár termékeit a­­sportszerető vásárlóközönség előtt. A megálló­

Next