Képes Sport, 1989. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 2. szám
Telesport háttérdosszié JÉGHOKIKRÓNIKA 1937: óriási csapatalakítási kedv: a BKE, a BBTE és az FTC mellett már korongoznak az MHC, a MAFC, a BEAC, az AHC és a MUE színeiben is. 1937: egy évtizedes élénk hazai hokiélet, Eb és vb 5. helyezések után végre megkezdődik a bajnokság, öt csapattal. 1945: megjelennek az üzemi csapatok, az egyfordulós bajnokságban 11 gárda indul. 1948: az első vidéki csapat a bajnokságban a Szegedi Postás. 1964: a bajnokságra nyolc csapat nevez, már két csoportban zajlanak a küzdelmek. 1968: az előző évi utolsó helyezett Bp. Spartacus megszünteti csapatát. 1970: hosszú idő után végre egy új név a bajnokság résztvevői közt: Volán 1973: pályaavatás Dunaújvárosban, de az OB I már négy csapatra olvadt. 1980: a BVSC nem tud megbirkózni a szerelésgondokkal, marad a három együttes. 1982: van már (néha) fedett pályánk is, de a hazai bajnokság mezőnye (marad?) olyan, amilyen. 1987: névtelen kiscsapatokkal felduzzasztják az OB I mezőnyét. 1989: a sportág iránti érdeklődést szinte egyedül ébren tartó FTC is végveszélybe kerül és ezzel — kimondatlanul is — az egész magyar hoki... SIDÓ-SIKEREK ként jeleskedett, majd kapusként szerepelt a DVTK NB I-es csapatában. Edzőként, a kilencszeres világbajnok visszavonulása után a válogatottat is vezette egy sikertelen korszakban; a Bp. Spartacusszal BEK- és VK-elsőségek, számos magyar bajnoki cím részese volt; világbajnokaink közül Jónyer és később Klampár is versenyzői közé tartozott. Menedzserként, főleg az utóbbi években már kevésbé szólt bele a szakmai munkába, szava, tekintélye révén azonban még mindig nagy hasznára volt klubjának és a magyar asztalitenisz-sportnak. Stábértekezlet. A tárgyalóasztal közül Gyulai István, John Károly (takarva), Knézy Jenő, hátul Szalai István, állnak: Soós György és Fehérvári Péter, Gábor Tamás, Dávid Sándor, Dobor Dezső, Gulyás László, Vitray Tamás, Vitár Róbert És még: a közelmúltban, túl a hatvanon, rövid időre egy sokadosztályú nyugatnémet csapathoz szerződött játékosnak, 1989. január 1-jével pedig - nem saját elhatározásából - nyugdíjba vonult mint a Bp. Spartacus vezetőedzője. VASAS-VÍVÓDÁSOK 1926: az MTK-ből baloldali magatartásuk miatt kizárt kézilabdázók megalakítják a Vasas női csapatát. 1942: először van edzője a csapatnak. 1945: az egyfordulós bajnokságban a Vasas feljut az NB I-be ... 1960: harmadszor alakul újjá a női csapat, s a Budapest-bajnokság II. osztályából indulva öt év múlva feljut az NB I-be. 1969: az első országos siker, MNK-győzelem. 1972: az első bajnoki aranyérem, az edző—játékos házaspár Fleckék, valamint Csíkné, Vadászná és Bujdosó vezérletével. 1973: leigazolják Sterbinszky Amáliát, ezúttal már az FTC-től sem kapnak ki. 1977: százszázalékos siker, amelyet a hétszeres aranykovács, Csik János vezetésével 1931-ben megismételnek. 1982: az első magyar csapatként győzelem a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, az olimpiai bajnok szovjet válogatottal azonos Szpartak Kijev előtt. 1983: tizenegy zsinórban nyert bajnokság után (mindegyiknek csak Angyal volt részese) Gódor Mihály edzőségének évében 4. helyezés. 1984: az ősztől már Hikáde István a vezető edző, bajnoki és MNK-elsőség a vigasz. 1988: a szintén kisebb szabású „játékospuccsal” elűzött, illetve megbukott Barabás Zsolt és Fekete Béla után az ifiedző Csőre Béla kap megbízást a csapat vezetésére. 1989, noha a rájátszás hatos mezőnye — példátlan kudarcként — a Vasas nélkül rajtol, a klub és"8*" Versenyzőként: a Pozsonyból Budapestre került tehetséges asztaliteniszező a világbajnokságokon 27 érmet szerzett; utolsó aranyos vb-jén, 1953-ban Bukarestben mindhárom versenyszámban győzött, labdarúgásban középcsatár-. A telefon innenső végén: Gyulai István rovatvezető. De a kisasztalon ott van a komolyabb technika is: a telefax Bodor László rendező berendezi az új stúdiót A Hi-Figyelők