Képes Sport, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-18. szám)

2003-12-02 / 15. szám

Mára jobbára csak a tatamikon, a páston, a szárítóban láthatóak összecsapások, szúrást, és védőpályát tetettek a nyakra, illetve a csuklóra, valamint szabályoz­hatták a fegyvert is. Az évszázadok alatt sokat fejlődött a küzdőharc, mára jobbára csak a tatami­kon, a páston, a szárítóban láthatóak összecsapások. A test test elleni küzde­lem legkedveltebb és leginkább elterjedt formája hazánkban a karate, amelynek számtalan ága hódít, valamint a dzsúdó, no és persze a boksz. Mindegyikben a fi­zikai erő, az állóképesség, a rugalmas­ság, a gyorsaság és az ügyesség dominál, meghatározott keretek között. Épp ezért csak a legritkább esetekben válik igazán véres küzdelemmé az ösz­­szecsapás. A küzdősportok egyik legked­veltebb formájáról, a karatéról Lénárt István versenyző és edző beszélt. - Talán kevesen tudják, de a küzdő­sportokat manapság nagyon sok fiatal választja. Egy-egy film vagy nagyobb magyar eredmény hatására tömegesen jelentkeznek a gyerekek az edzőtermek­ben. Például Kovács István kivételes pro­fipályafutásának köszönhetően rengeteg kisfiú választotta a bokszolást, Kovács Antalék nyomdokaiba lépve számtalan gyerek jelent meg a cselgáncstermekben, vagy gondoljanak csak a „Linda-kor­ A hatszoros kickboxvilágba­jnok Pesuth Rita a balettról váltott át egy küzdősportra, és mint mondta, egyál­talán nem bánta meg a döntését.­­ Mindazok mellett, hogy hihetetlen kemény edzések folynak, mindig re­mek hangulat van nálunk. Valaki se­gít átlépni a holtponton, és jókedvű­en tudjuk folytatni a könyörtelen erő­sítést, gyakorlást. Úgy gondolom, a küzdősportok rendkívüli önfegyelem­re tanítanak, amely a mindennapok­ban sokszor jön jól. Például a dugó­ban ülve vagy egy-egy izgalmas szitu­ációban megőrizheted a nyugalma­dat. Magabiztos fellépése, jó kiállása lesz a sportolónak, és megtanítja arra is, hogy lehet ő a világbajnok, attól a következő pillanatban már feküdhet a földön. Mindig összekerülhet olyan­nal, aki nála is jobb. Nekem szeren­csére még nem volt olyan életszituáci­­óm, amikor használni kellett volna a ludasomat, és remélem, soha nem is­­ lesz rá szükségem é­szakra”, amikor a lányok garmada irat­kozott be karatézni, és szeretett volna rendőr lenni. Ugyanakkor az is elmond­ható, hogy volt egy hullámvölgyünk a kilencvenes évek elején. Meghatározó, hogy milyen eredményeket érünk el az adott sportágban, és a média is hihetetle­nül befolyásolja a közvéleményt. Egy időben rengeteg karatés film ment a mo­ziban, a televízióban, amelyek láttán na­gyon sok kicsi jelentkezett karatésnak, de az is az igazsághoz tartozik, hogy na­gyon kevesen maradnak meg hosszú tá­von a sportág mellett. Ennek több oka is lehet. Az egyik az, hogy kevesen tűrik a monotóniát, esetleg nem eléggé magas a fájdalomküszöbük, ha pedig nincs azon­nali és kellő sikerélményük, akkor válta­nak. Magyarországon talán azért sincs jelentős hagyománya a karaténak, mert még csak rövid múltra tekinthet vissza, így ritkán fordul elő, hogy a fiú az apja példáját követve jönne le az edzőterembe. Pedig a legtöbben, akik az elsők között tanultak meg karatézni, mára már javá­ban apukák... Túl kényelmes lett az élet, csak kevesek szánják rá magukat a moz­gásra, örülnek, ha hazaérnek, és leülnek a televízió vagy a számítógép elé. A divat sem ebbe az irányba mozgósít, sokkal KÜZDŐSPORT A TF-EN A Testnevelési Egyetemen is nagy hangsúlyt fektetnek a küzdősportok tanítására. Az ott fo­lyó oktató-, nevelő- és kutatómunka elsődleges célja, hogy a jövő szakemberei megismerjék a küzdősportokban rejlő értékeket, hogy elsajá­títsák azokat a korszerű ismereteket, amelyek alkalmassá teszik őket az ide tartozó sport­ágak oktatására az iskolákban, illetve az azok falain túl zajló sporttevékenységben. A TF hall­gatói megismerkedhetnek a birkózással, a csel­gánccsal, a karatéval és egyéb budosportokkal (tékvandó, kendő, kickbox), az önvédelemmel, az ökölvívással, a vívással, hamarabb elmennek az emberek fallab­dázni vagy a fitneszterembe, ami persze nem baj, hiszen az a lényeg, hogy mo­zogjanak. Nagyobb gondot jelent az, hogy a legtöbbször az egész sporttevé­kenységük a számítógépen játszható vir­tuális sportokra korlátozódik. Pedig ha jobban megnézzük, a karate nagyon ha­sonlít az életre, hiszen a mindennapok is állandó küzdelemből, pofonokból, ne­hézségekből állnak, akárcsak az edzések, a versenyek. A sportág a rendszeresség­nek és a kemény küzdelmeknek köszön­hetően egy bizonyos szintű magabiztos­ságot, rugalmasságot és fizikai erőt ad. Nem rendelkezünk olyan ijesztő izmok­kal, mint, teszem azt, a testépítők, de nem is ez a lényeg, az erőnek kell domi­nálnia, nem a látványnak. Lehet, hogy furcsának tűnik, de a karate attól, hogy küzdősport, kevésbé sérülésveszélyes, mint mondjuk a legtöbb labdajáték, mindezek ellenére a legtöbb gyerek ha­mar lemorzsolódik, csak a legkitartób­bak maradnak meg. Jármi Hilda TESTKONTROLL KÜZDŐSPORT NŐI SZEMMEL 48 KÉPES SPORT

Next