Képes-Ujság, 1865 (1. évfolyam, 7-24. szám - 2. évfolyam, 1-6. szám)
1865-01-15 / 8. szám
felső évi folyam. — 8-ik szám. Pest, 1865. évi január 15-én. Megjelenik e lap havonkint kétszer, minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési éter : egész évre csak: 3 forint oszt. ért. Az előfizetési pénzek a „Képes Újság“ kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. sz. a.) intézendők. A magyar nép mulatva oktató barátja. Peti bojtár. Peti bojtár, szegény legény, Álldogál az út közepén, Fel is az út, —alá is az, Mehet azon, nincs rajta gaz. Menne is, de szegény feje Minap rosz fát tett a tűzre. Vasárnap volt, Úrnak napja, Mégis sok ment a garatra. Pedig mondták többször neki : Elég lesz már, elég Peti! Ne igyál most, máskorra hadd, Megáll a bor, el nem szalad. Hej de Petinek van szája: Kinek mi a gondja rája? Én szerettem, felihatom, Ha nincs pénzem, az én gondom. Tartsa meg a jó tanácsát, Ki érette több jó szót ád. Nekem benőtt fejem lágya, Nem kell senki szép tanácsa. S Peti ivott egyre-másra, Ömlött a bor, ingott lába, Ingott, ingott, egyre ingott, Felmondta a szolgálatot. S hogy felmondta, — félre rúgták, Nemcsak félre... ki is dobták. Hej de mindegy! tudja ő már Hogy a borért ez is egy ár. Szegény Peti két árt tudott, Pedig érte hármat adott, Mert gazdája ezért szinte Majorjából kivetette. Peti bojtár igy adta hát Borának meg hármas árát. Jó hir, pénze, bojtársága Sírt jó kedvének utána. Állhat már most kapufélen, Danolhatja jó kedvében: Bojtárságom szép határa Meglátlak-e valahára! ? ORBÁN DEÁK: Aranytanácsok István bácsitól. VII. Örüljünk az életnek! Farsang van, melyet széleiben felderülésre, mulatságokra szoktak használni, s azért napjai „öröm-napoknak“ neveztetnek. Mi is azt tartjuk, hogy örüljünk az életnek, vagyis, mint a magyar nóta tartja : „Ez az élet úgy se sok, használják az okosok!“ Azonban a bölcs azt tanácsolja, hogy „minden dolgaidnak végét tekintsd!“ s így kell, hogy vigalmainkat is a bölcseség zsinórmértékéhez szabjuk, miszerint azok rendeltetésileg valóban fölépülésünkre, földerüléseinkre váljanak.