Képes Újság, 1968. január-július (9. évfolyam, 1-27. szám)
1968-05-25 / 21. szám
— Még ezt az öreg várat is elhúznák innen Tapolcára, ha tudnák! — Eladták a járást, kérem, eladták ... — Ezzel a két fájó mondattal, amelyet Sümeg polgárai mostanában annyiszor elmondanak, nyitottunk be a tanács vezetőihez. A jelenben élünk, s ezt szülővárosuk iránt érzett szeretetükben sokan nem veszik tudomásul. Szomorú igazság, hogy az utóbbi évtizedek alatt nem fejlődött úgy Sümeg, hogy városi rangot kapjon, hogy járási székhely lehessen. Most már kár ezt feszegetni: miért, hiszen emlegetésével nem mennénk sokra. Ám, az okulás segít. Csak a tettek visznek bennünket célunk felé — mondja Simon Ferenc tanácselnök. — Igaz az, hogy a legutóbbi tanácsválasztás óta Sümeg már nem járási székhely, Tapolca lett a központ. Belátjuk: ennek bizony így kellett lennie. Pedig micsoda múltja van Sümegnek! Időszámítás előtt 400-ban a kelták itt verték hazánk területén az első pénzt. Arra is büszkék a sümegiek, hogy a tatár-, majd a törökdúlás idején, és a kuruc harcokban a vár milyen erőssége volt a magyarságnak. Az is itt esett meg, hogy a lakosság beperelte földesurát, és a püspököt a városi magisztrátusra erőszakolt nagy adó miatt. Tizenhat évi pereskedés után az úriszék és a helytartói tanács a népnek adott igazat. — Valami hasznunk is volt belőle, hogy megszűntünk járási székhely lenni — mondja Puskás János községi párttitkár. — A volt járási tanács épületébe a ruhagyár költözött, s már sok száz lánynak és asszonynak ad munkát. A járásbíróság helyén körzeti orvosi rendelőt, mellette therápiai idegosztályt szeretnénk létesíteni, egy másik felszabadult épületben pedig szülőotthont. Nem szenvrehányásként mondom, de úgy érzem, az 1950-es években vesztettük mi el a járási jogunkat, mert a község akkori vezetői nem biztosítottak helyet a Bauxitbánya irodáinak. Pedig, ugye, ott várható gyorsabb fejlődés, ahol üzem, nagyobb munkalehetőség van. Megmaradtak az iskolák, gimnáziumok éppen úgy, mint az összevonás előtt, sőt az öregek részére igen kényelmes napközi otthonnak is tudtak helyet adni. — Lakásokat is építünk. Sikerül megoldanunk az új Ady-lakótelep rendezését, saját erőből. Milyen nagy szó ez, amikor sok év alatt Sümegen alig 1—2 modern állami lakóház létesült csupán. A lakosság válogathat a munkalehetőségben, hiszen van már kőőrlő üzemünk, mészművünk, a bazaltbánya többet ad hatvan-hetven százalékkal korszerűsítése után. Jéggyár, szeszgyár, ruhagyár, igen jól jövedelmező községgazdálkodási építő vállalat, több kisipari szövetkezet működik a községben. Gyerekeinknek már nem kell eljárni innen, hogy megélhessenek — folytatta a beszélgetést a tanácselnök. — Sümeget ismét keresett hellyé tesszük. A romantikus Bakony, a régi híres vár vonzza a turistákat. Korszerű turistaházat nyitottunk az elmúlt év tavaszán, a vár nagy részét már helyreállították. Több oldalról neonnal van esténként megvilágítva. A 84-es nemzetközi útról bekötő utat kap az öregtorony. A községben tovább rendezzük az utcákat, korszerűsítjük a villanyhálózatot, több helyen higanygőzvilágítás lesz. Biztos vagyok abban, de tudjuk ezt valamennyien, akik itt élünk, jobb lesz az élet a községben, mint amikor két megyének volt a székhelye a város. Sümeg régen többnyire fekvése miatt fejlődött naggyá, jövőjén most lakói munkálkodnak. Közös akarattal fáradoznak azon — s ezt nem is titkolják -, hogy kapjon Sümeg ismét városi rangot. Kész a lecke! - jelenti be örömmel a kollégium különlegesen szép, intarziás tanulószobájában Sütő Csaba Darnai Kálmán régész a városra hagyta gyűjteményét. De a családnál is maradt egy-két érték. Képünkön: leánya, Sárika néni muzeális értékű bútoraival, edényeivel Azért még ilyen is van Sümegen... Hosszú sorban állnak a vásárlók a tejbolt pénztára előtt, mert a pénztáros számol, nem a gép Sok házon találni még ennyi házszámot. A város századokon át megőrizte az épületnyilvántartást id