Képes Újság, 1968. január-július (9. évfolyam, 1-27. szám)

1968-05-25 / 21. szám

— Még ezt az öreg várat is el­húznák innen Tapolcára, ha tud­nák! — Eladták a járást, kérem, el­adták ... — Ezzel a két fájó mon­dattal, amelyet Sümeg polgárai mostanában annyiszor elmonda­nak, nyitottunk be a tanács veze­tőihez.­­ A jelenben élünk, s ezt szülő­városuk iránt érzett szeretetükben sokan nem veszik tudomásul. Szo­morú igazság, hogy az utóbbi év­tizedek alatt nem fejlődött úgy Sümeg, hogy városi rangot kapjon, hogy járási székhely lehessen. Most már kár ezt feszegetni: miért, hiszen emlegetésével nem men­nénk sokra. Ám, az okulás segít. Csak a tettek visznek bennünket célunk felé — mondja Simon Fe­renc tanácselnök. — Igaz az, hogy a legutóbbi tanácsválasztás óta Sümeg már nem járási székhely, Tapolca lett a központ. Belátjuk: ennek bizony így kellett lennie. Pedig micsoda múltja van Sü­megnek! Időszámítás előtt 400-ban a kelták itt verték hazánk terüle­tén az első pénzt. Arra is büszkék a sümegiek, hogy a tatár-, majd a törökdúlás idején, és a kuruc harcokban a vár milyen erőssége volt a magyarságnak. Az is itt esett meg, hogy a lakosság bepe­relte földesurát, és a püspököt a városi magisztrátusra erőszakolt nagy adó miatt. Tizenhat évi pe­reskedés után az úriszék és a hely­tartói tanács a népnek adott iga­zat. — Valami hasznunk is volt be­lőle, hogy megszűntünk járási székhely lenni — mondja Puskás János községi párttitkár. — A volt járási tanács épületébe a ruha­gyár költözött, s már sok száz lánynak és asszonynak ad mun­kát. A járásbíróság helyén körzeti orvosi rendelőt, mellette therápiai idegosztályt szeretnénk létesíteni, egy másik felszabadult épületben pedig szülőotthont. Nem szenvre­­hányásként mondom, de úgy ér­zem, az 1950-es években vesztet­tük mi el a járási jogunkat, mert a község akkori vezetői nem biz­tosítottak helyet a Bauxitbánya irodáinak. Pedig, ugy­e, ott vár­ható gyorsabb fejlődés, ahol üzem, nagyobb munkalehetőség van. Megmaradtak az iskolák, gimná­ziumok éppen úgy, mint az össze­vonás előtt, sőt az öregek részére igen kényelmes napközi otthonnak is tudtak helyet adni. — Lakásokat is építünk. Sikerül megoldanunk az új Ady-lakótelep rendezését, saját erőből. Milyen nagy szó ez, amikor sok év alatt Sümegen alig 1—2 modern állami lakóház létesült csupán. A lakos­ság válogathat a munkalehető­ségben, hiszen van már kőőrlő üzemünk, mészművünk, a bazalt­bánya többet ad hatvan-hetven százalékkal korszerűsítése után. Jéggyár, szeszgyár, ruhagyár, igen jól jövedelmező községgazdálko­dási építő vállalat, több kisipari szövetkezet működik a községben. Gyerekeinknek már nem kell el­járni innen, hogy megélhessenek — folytatta a beszélgetést a ta­nácselnök. — Sümeget ismét keresett hellyé tesszük. A romantikus Bakony, a régi híres vár vonzza a turistákat. Korszerű turistaházat nyitottunk az elmúlt év tavaszán, a vár nagy ré­szét már helyreállították. Több ol­dalról neonnal van esténként meg­világítva. A 84-es nemzetközi út­ról bekötő utat kap az öregtorony. A községben tovább rendezzük az utcákat, korszerűsítjük a villany­­hálózatot, több helyen higanygőz­világítás lesz. Biztos vagyok ab­ban, de tudjuk ezt valamennyien, akik itt élünk, jobb lesz az élet a községben, mint amikor két me­gyének volt a székhelye a város. Sümeg régen többnyire fekvése miatt fejlődött naggyá, jövőjén most lakói munkálkodnak. Közös akarattal fáradoznak azon — s ezt nem is titkolják -, hogy kap­jon Sümeg ismét városi rangot. Kész a lecke! - jelenti be örömmel a kollégium különlegesen szép, intarziás tanulószobájában Sütő Csaba Darnai Kálmán régész a városra hagyta gyűjteményét. De a csa­ládnál is maradt egy-két érték. Képünkön: leánya, Sárika néni muzeális értékű bútoraival, edé­nyeivel Azért még ilyen is van Sümegen... Hosszú sorban állnak a vásárlók a tejbolt pénztára előtt, mert a pénztáros számol, nem a gép Sok házon találni még ennyi házszámot. A város századokon át megőrizte az épületnyilvántartást id

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék