Képes Újság, 1969. június-december (10. évfolyam, 25-52. szám)

1969-11-29 / 48. szám

c 4 pelilláit kali­a Nagy iramban űzni kezdi a kutya a kis cicát. Merre fusson? De kicsi lett hirtelen most a világ. Bebújik hát, ámde ez nem zavarja a kiskutyát. „Majd kibújik, akkor pedig elkaphatom a butát.” Szerencsére, amíg szalad miákolva előre, ráakad az udvaron egy kidobott kályhacsőre. De bizony, mikor előbújt, mint az ördög, kormosán: kutya koma úgy megijedt, talán még most is rohan. KEDVES GYEREKEK, a mellékelt rajzokat színezzétek ki, majd nevetek és ponto­s lakcímetek feltüntetésével december 10-ig, postai levelező­lapra felragasztva, küldjétek be a TRIÁL Vállalat Reklám­osztályára (Budapest, VI. Népköztársaság útja 4.). A beküldők között ajándékokat sorsolunk ki! Mnsiffiffilumi A KIRÁLY ÁLMA (Népmese) Volt egyszer egy király és an­nak volt két fia. A király a na­gyobbik fiának adta a koronát, erre a kisebbik azt mondta, hogy azért is ő lesz a király, ha az ap­ja meghal. A népnek csak a na­gyobbik kellett, és ezért a két királyfi sohasem beszélt egy­mással. A király sohasem aludt ezért éjszaka bújában. Egyszer na­gyon szép holdvilág volt és a király kiment a tornácra. Nézett a holdba és ott a tornácon el­aludt. Azt elmondta, hogy volt a tornác előtt két jegenyefa, és a két szép jegenyefa között volt egy szép fehér liliomszál. Az a szép liliomszál addig lógatta magát, amíg leverte mind a két jegenyefát. A király ettől na­gyon megijedt és felébredt. Töp­rengett, hogy mi lehet ez az álom, és eszébe jutott, hogy van a birodalmában egy jövendő­­mondó bezárva. Elhozatta a jö­vendőmondót, és azt mondta a király neki: — Ha megfejted az álmom, és igaz lesz, kibocsátlak a tömlöcből. A jövendőmondó megfejtette az álmot. Azt mondta, hogy a felséges királynénak lesz egy leánykája, és azért a leánykáért a királyfiúk meghalnak. A királynénak csakugyan leánykája lett, és ahogyan meg­született, a leánykát a király rögtön elküldte a klastromba. A királyfiak nem is tudták meg, hogy nekik még egy testvérük is van. Egyszer meghalt a király és eltemették. A királyné behívta a fiait és azt mondta: — Békül­­jetek ki, fiaim, mert apátok meghalt. Mondta a nagyobbik: — Én átadom a koronát, csak ne le­gyünk haragban egymással. De hozok magamnak szép feleséget. Nagyon örült ennek a király­né és a kisebbik azt mondta: — Én is hozok, édesanyám! A nagyobbik királyfi elment a kedveséhez és ott mulatott ve­le. Jön a kisebbik és ott kapja a kedvesével. Azt mondja neki: — Jaj, de szemtelen vagy! Egy­képpen megbékéltél velem, más­képpen bánatot akarsz nekem? A kisebbik királyfi kivette a kardját és szíven szúrta a na­­gyobbikat. Harangoztak a királyfinak és a királyné hallotta, hogy haran­goznak. Nagyon megijedt, hogy kinek harangoznak a királyi ha­rangokkal. Meghallja, hogy a ki­sebbik megölte a nagyobbikat. A kisebbik királyfi ekkor el­jött hozzá a kedvesével és be­mutatja az anyjának. A király­né megismerte, hogy az az ő leánya és azt mondta: — Jézus Mária, hiszen ez a testvéred! Akkor a királyfi megátkozta az anyját, hogy átkozott legyen az az anya, amelyik eltagadja egyik testvért a másiktól. És ak­kor elment a testvére koporsó­jára, szánta-bánta bűneit, ki­vette a kardját és szíven szúrta magát. Így dőlt ki a két jegenye, és így maradt meg a liliomszál, ahogyan a király megálmodta. A TOLVAJ MACSKA (MTI Külföldi Képszolgálat) 31

Next