Képes Újság, 1970. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-25 / 30. szám
ÉSZAKI KAPU ból, talán egy elbeszélésben, egy regényben, vagy a film vásznán." A Palóc-múzeum két legnagyobb, legszebb terme ma is a két író-óriásé. De ez a város adott hajlékot egy időben Szabó Lőrincnek, a költőnek, s itt született a grafikus és rézmetsző Horváth Endre, akinek alkotásaiból mindannyian őrzünk néhányat, ki-ki szorgalma, tehetsége, szerencséje arányában. Horváth Endre tervezte ugyanis a jelenleg forgalomban levő öszszes papírpénzünket. A város másik vonzereje a szüntelen nyüzsgés, mozgás, eleven élet, amit bárhol láthat az ember. Gyarmat járási székhelye, kereskedelmi, kulturális, gazdasági központja a vidéknek, s ez is sok ezerrel növeli naponta az utcák forgalmát, de emeli mindenekelőtt a szomszédságból eredő szerep. Balassagyarmat Magyarország és Csehszlovákia között fontos határátkelőhely. Évente ötszázezer ember jön-megy át a határon. És az itt élő emberek szeretik szívesen fogadni a szomszédokat. Hogy mit ér a jószomszédság, azt a régmúlt történelem is példázza. 1688-ban Nógrád nagyobb részét Szobieszki János lengyel király szabadította meg a töröktől. Persze nemcsak a szomszédok jönnek a határon át. Európa majd minden országából megfordulnak itt, s ez külön kötelességeket, feladatokat ró a városra. Attól kezdve, hogy a határállomáson új épületet létesítettek, alkalmassá tették az országutakat a nagy forgalom lebonyolítására, éttermeket, egyéb vendéglátóhelyeket építettek, egészen addig, hogy a kereskedelemnek arra is fel kellett készülni: a kiutazók itt „verik el” maradék forintjaikat, s ez főleg az üzletek élelmiszerkészletét érinti néha érzékenyen. A kereskedelem állja a sarat. De leginkább mégis az teszi kedvessé ezt a várost, hogy kevés helyen lehet látni anynyi szép fiatal fiút, lányt, mint itt. Balassagyarmat — iskolaváros. Esztergom után itt van a lakosság létszámához viszonyítva a legtöbb tanuló. A jelenleg tizennégyezer lélekszámú városban ötezer iskolás korút tartanak nyilván. Két gimnázium, ipari és mezőgazdasági szakiskola vonzza a távolabbi vidékekről is a fiatalokat. S az iskolák közül is külön említést érdemel az idén jubiláló Balassi Bálint gimnázium. Éppen a századfordulón, 1900-ban alapították a gyarmati Főgimnáziumot s az idei tanév végén, három napon át ünnepségeken emlékeztek meg az évfordulóról. A gimnáziumnak egy újfajta szerepe is kezd kialakulni az utóbbi időben. Nemcsak a vidék tanulói körében van vonzereje, de a vidék iskoláinak tanárai is eljöttek az idén a rangos, tudományos megbeszélésekre, gyarmati kollégáikhoz. Ahol a fontos pedagógiai kérdéseken túl sok minden mást is tanulhattak. Hagyománytiszteletet, a város kulturális életében való példás részvételt és még sok más mindent. Milyen város is hát Balassagyarmat? Nem csillog, nem emelkedik ki semmivel még a kisvárosok közül sem. De valami szép példát mégis fel tud mutatni. A szerénység, a szorgalom példáját. Hogy régi rangjának elvesztése talán csak egy kis időre zavarta meg a város , jó közérzetét, de később inkább összekovácsolta, közelebb hozta egymáshoz az embereket, akik azóta szép csendben, látványosság nélkül újjáformálják városukat. Ahogy az a város szerénységéhez, arculatához illik. Ibrányi Tóth Béla Balassagyarmat járási székhely, kulturális kereskedelmi központja Nógrád felső szegletének. S a vidék sokszínű népviselete élénkíti a város utcai forgalmát - „„ill.mnM iskolai«», «jM, »rfrW*»« «* «*»—* “ *^ *“““ Példás hagyománytisztelet. A Balassi gimnázium irodalmi színpada a gimnázium névadójának tiszteletére szép műsort mutatott be az ünnepségeken Balassagyarmatnak nincs sok, úgynevezett régi szép épülete. A városi tanács háza azonban sok látogatónak vonja magára a figyelmét 16