Képes Újság, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

A SZÉP SZÓ EREJÉVEL A szó ösztönző erejéről, hatásáról gondolkodva édesanyám szép szavai jutnak eszembe. Gyermekkoromban, ha nem volt kedvem valamit megcsi­nálni, hiába ígértek bármit, makacsul elhatároztam: azért sem! Ilyenkor édesanyám a szép, kedves szavaival mindig le tudott venni a lábamról. Ha ő szépen kért, bármit megcsináltam. Ha ő megdicsért, mindig nagyon boldog voltam. Napjainkban gyakran visszaidéződnek gyermekkorom anyai emlékei. Nemegyszer hallom, felnőtt emberektől: „Évek óta dolgozom a vállalatnál becsülettel, tisztességgel, de a főnökömtől még nem kaptam egy jó szót, egy őszinte elismerést." Sokszor azt is hozzáteszik a hasonló panaszokhoz: „Nem mondom, pénzt azt kapok, elég jó a fizetésem, néha prémiumot is adnak, de ezenkívül aztán semmi.” Megkérdezhetné valaki: mi kell még? Akinek megvan a fizetése, prémiuma, mit akar? Nem elég ez? Nem! Nem elég! Ahhoz, hogy elégedettek legyünk, valami más is kel. Hiába van meg a pénzünk, ha hiányzik az „édesanyánk szép szava", a szo­cialista közösség emberi elismerése. Mindannyian pénzből élünk, de érző, gondolkodó emberek vagyunk. A jól végzett munka után, a megszolgált fizetés mellett, néha azt is szeretnénk hallani munkahelyi vezetőinktől: elv­társam, vagy szakikám, jól dolgoztál, meg vagyunk a munkáddal elégedve. Ne csak azt mondják meg, hogy ezt vagy azt elrontottuk; azt is ismer­jék el, ha valamit jól csináltunk. És azt is szeretnénk hinni, tudni, érezni, hogy számítanak ránk, hogy a munkánkat becsülik, értékelik, hogy van jö­vőnk, van perspektívánk. Egyik nap azzal jött haza a fiam az iskolából, hogy megdicsérte a ta­nárnő. „Osztályzatot nem adott? - kérdeztem. „Nem, csak azt mondta: most már bízik bennem, mert az utóbbi időben sokat fejlődtem." A gyermek jobban örült ennek a dicséretnek, mint egy ötösnek. Másik példa. Mérnök ismerősömmel találkoztam. Jó kedve volt. „Mi történt veled?" „Semmi kü­lönös, öregem. Ma nagyon megdicsért a főnök. Elkészítettem soron kívül egy tervet. Átadtam neki. És képzeld! Ma behívott és azt mondta: áttanulmá­nyoztam a dolgozatát, nagyon jónak tartom, a jövőben szeretném komo­lyabb feladatokkal megbízni.” „És...?" „Nincs és!" „Pénzt, jutalmat nem adott?” „A pénz az természetes, hiszen ez külön meló volt, amiért prémium jár." Igen. A pénz az természetes. Az jár, mert a munkának ára van. A szép szó, a dicséret, az elismerés az más! Az nem kötelező. Azt önként adja a főnök annak, akit érdemesnek tart rá. Ha adja ... Pénzjutalomra minden vállalatnál van egy bizonyos keret, amit havon­ként, negyedévenként el kell osztani. El is osztják egyesek megelégedésére, mások elégedetlenségére. Mert a prémiumot nem lehet úgy elosztani, hogy mindenki elégedett legyen. Mert a pénz, az mindig kevés. A dicséretnek, a szép szónak nincsenek keretei. Minden vezetőnek ren­delkezésére áll, korlátlan mennyiségben. A kedvesség, a figyelmesség nem kerül pénzbe; minden embernek adhatunk belőle annyit, amennyire szük­sége van. Ne sajnáljuk hát az emberséget, a szép szót senkitől sem, aki megérdemli. Egyes intézmények vezetői talán nem is gondolnak arra, hogy a szép szónak milyen fantasztikus ereje van. Ha egy vállalatnál szokássá, tör­vénnyé válik a szép szó, jó kedvet, jó hangulatot, jó üzemi légkört teremt Jó kedvvel pedig jobban megy a munka. A pénz sokszor vitát, bosszúságot szül. A dicséret, a szép szó mindig jó érzést, melegséget áraszt a szívek­ben; erőt, lelkesedést önt az emberekbe és nagy tettekre ösztönzi, moz­gósítja őket Természetesen, amikor a szép szó erejéről szólunk, nem akarjuk az anya­gi és az erkölcsi ösztönzést szembeállítani. Csupán azt szeretnénk hang­súlyozni: ne feledkezzünk meg egyikről sem! A kettő csak együtt, egymást kiegészítve hatásos. Egyik a másik nélkül olyan, mint a napfény oxigén nélkül, vagy az oxigén napfény nélkül. Az élethez mindkettőre szükségünk van. Szocialista rendünk építésének jelenlegi szakaszában még nem bővel­kedünk anyagi javakban. De szép szóban, emberségben már ma is többet adhatunk egymásnak, mint amit a kapitalista államok adhatnak polgárainak. Nem sajnáljuk hát egymástól a tiszteletet, a szeretetet, a megértést, a figyelmességet, a kedvességet. Jussanak eszünkbe néha édesanyánk szép szavai, melyekkel — ha néha nélkülöztünk is — meg tudta teremteni szá­munkra az örömet, a boldogságot. Szocializmust építő nagy családunk boldogságát sem biztosíthatja más, csak azok az őszinte, meleg emberi kapcsolatok, amelyekben az állampolgárok a szép szavak erejével kötődnek egymáshoz. Gerencséri Jenő HÍR • FOTO • LEVÉL • TÁVIRAT DÓMJÁN EDITA búcsú mindig a jóságot hordozza. De most talán még több ke­serűséggel telik meg ez az öt betű. Egy tehetséges színésznőtől, Dómján Edit­től kell elköszönnünk. Néhány napja még gyö­nyörködhettünk kedves hangjában, tévéjátékban csodálhattuk ezerszínű te­hetségét, szerephatárokat nem ismerő színészi ké­pességeit Ha megpróbál­juk felidézni alakját, egé­szen biztos, a kedvesen mosolygós Demján Edit tűnik fel emlékeinkben. Azé a színésznőé, aki ti­zenkilenc esztendős pá­lyafutása alatt annyi örö­met, boldog órát szerzett nekünk, nézőknek. Élt negyven évet Sajnos csak ennyit... CSENDES Egy svéd cég zajtalanul működő építőgépeket és berendezéseket gyárt. Egyik újdonsága olyan légkalapács, amely nem kelt nagyobb zajt, mint az aszfalton elhaladó sze­mélyautó. TORONY-GARZON (MTI Fotó: Csikós Gábor felv.) Salgótarján új városköz­pontjában építik Nógrád megye legnagyobb lakó­házát. A huszonnégyszin­­tes épület garzonlakások­ból áll majd. Az egyedül­állók, fiatal házasok, kis­­családosok bizonyára na­gyon várják már. LÉGELSZÍVÓ Harminchat méter magas légelszívó farmot építet­tek a Nyergesújfalui Vis­­cosa Gyárban. Az ország egyik legmagasabb szel­lőző kéményébe két nagy teljesítményű ventillátort építettek be. A légelszívó torony segítségével olyan magasba juttatják a ká­ros gázokat, hogy nem szennyezik a levegőt ALKOTÁS „Hozza el törött ócskasá­gait, Arman műalkotást készít belőle!” — Ez a jel­szó kelt szárnyra azzal a párizsi kiállítással kapcso­latban, amely a „Hulla­dék-csendéletek" címet viseli. Arman, a művész olyan műveket állít ki, amiket törött porcelánok­ból, régi újságokból és más ócskaságokból készít, becsíptek Spicces kutyák tömege dülöngélt végig az argen­tínai Cordoba utcáin, ke­véssel azután, hogy egy harmincezer üveg bort szállító kocsi felborult, s szállítmánya végigfolyt az utcán. MATHIEU Mireille Mathieu, a neves francia­­ sanzonénekesnő tavasszal bemutatkozik a New York-i Broadwayn: Leonard Bernstein új mu­sicaljének főszereplője lesz. KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront falusi hetilapja. Főszerkesztő: Gerencsért Jenő. Főszerkesztő-helyettes: Nádasdi Péter. Szerkesztőség: Budapest VIE, Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137—660. Levélcím: 1085., Budapest, postafiók 67. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó:Csollány Ferenc. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Terjeszti a Magyar Posta.Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.).Előfizetési díj: 1 hónapra 14,— Ft, negyedévre 42,— Ft, félévre 84,— Ft, egész évre 168,— Ft. (T­ 72.4169 Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs mélynyomás Fed — _ Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 439 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék