Képes Újság, 1975. január-július (16. évfolyam, 1-28. szám)

1975-06-21 / 25. szám

VÁMUL HÉTEI A tér és idő közein visszafelé haladva könnyű felidézni a képet, amikor lovon, pos­takocsin, szekéren, gyalogosan haladó ne­mes úr, hírvivő, kereskedő és hajcsár alig nézhetett úgy szét egy tájon, hogy szeme meg ne akadjon a hegycsúcson magasló, a kushadt jobbágyfalvakból kiemelkedő, folyók öntései közé ékelődő váron, várkastélyon, erőd-templomon. I. István király teremti meg a királyi várak intézményét. A feudalizmus századai alatt ezek a várak az oligarchikus hatalom fészkei lettek, de eszközei az önvédelemnek és men­­helyei a kultúrának is. Nyáron, ha a turista leül egy csöndesen beszélgető erdei vízerecs­­ke mellet, nemcsak a gombákon, a surranó gyíkokon, fákon, modorokon akad meg a szeme, de a hegytetőn némán enyésző vár­romon is: kik építtethették? Kik építették? S eszébe jut Illyés Gyula Dózsa-drámájának kezdő képe, mikor török janicsárok kötélre, szíjra fűzve fiatal férfiakat, szép lányokat hajtanak úgy, mint gulyás a barmokat. Nemcsak a mai autós és nem autós or­szágjárók képzeletét fogják meg ezek a vá­rak. Az első magyar regényíró, Jósika Miklós várkastélyában írta az Abafit, s írásainak színhelye újra és újra a vár. Kemény Zsig­­mond hősei erdélyi fejedelmek voltak. Vár­ban döfték le Martinuzzi Fráter Györgyöt Cas­­saldó zsoldosai. És gondoljunk az oligarcha Wesselényiekre, és persze Jókaira! Nagy vár­kastély építette volt a Teleki Tékát megalapí­tó Teleki József, s egy másik Teleki­ Sámuel. Árva Bethlen Kata, a legnagyobb magyar stiliszták egyike nemcsak naplót írt, de épít­kezett is. A mai magyar olvasót is szíven fogja, aho­gyan Bethlen Miklós ódon, szép, tömör, ma­gyar nyelven leírja építkezéseinek keserveit. Az embereket említi, akiknek „soha azelőtt csákány és kalán nem volt a kezükben”. A pinceboltozatot egy jámbor jó német kőmű­ves, Tóbiás tanácsából kezdte rakatni, öt évig készült kastélyának csak a földszintje. A várat, az erődöt folyton alakították, építet­ték. Egy-egy kastély még a XVIII. században is húsz-harminc évig épült. Különösen nagy várépíttető volt Bethlen Gábor és I. Rákóczi György. Nagy műértéket képviselő épületeket hagytak az utókorra az Eszterházyak, Batthyányak, Erdődyek, Károlyiak, Pálffyak, Zichyek, Grassalkovichok stb. A vár-, kas­tély- és templomépítő mesterek olaszok, né­metek voltak, ők hozták be a gót, reneszánsz, barokk stílust, s tanították meg a hazai mes­tereket építkezni. A XVIII. században már előrehaladottabb volt az a folyamat, amelynek következménye A visegrádi vár falai Külföldi autós turisták tízezrei állnak meg a Sopron-Balatoni műúton, hogy megcsodálják a messziről és közelről is monumentális sümegi vár maradványait

Next