Képes Újság, 1976. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)
1976-07-10 / 28. szám
f AOR mi jATtKJÍZIN 76 u egri várban HELTAI CASPAR MAGYAR DEKAMERON Viskomédia 1572-MI A műemlékekben gazdag Eger különös varázsos hangulatára gondolva, a város vezetése az elmúlt esztendőben nagy fába vágta a fejszét. Az egri várban megnyitották az Agria — Eger latin neve — Játékszínt. 1975 nyara egyértelmű sikert hozott. Erről, aki nem volt jelen, az néhány hónapja a televízióból is meggyőződhetett. Az András kovács királysága című ősi vásári komédia Bessenyei Ferenccel és Szemes Marival a főszerepben a képernyőn is ugyanolyan kellemes szórakozást, jóízű nevetést váltott ki, mint tavaly nyáron az egri vár falai között. Idén ismét ősbemutató kerül színre Egerben. Heltai Gáspár 1572-ben írt Magyar Dekameron-ja Nemeskürthy István átdolgozásában. — Sajátosan magyar vonás, hogy nemzeti értékeinket kevésbé becsüljük meg, s nagy előszeretettel feledkezünk meg róluk — mondta egy korábbi nyilatkozatában .Nemeskürthy. Ez a kijelentés Nemeskürthy István felelősségét is tükrözi, hogy a több száz éves remekművek ne vesszenek el. Ez a tiszteletre méltó buzgalom, a magyar kultúra régi értékeinek ápolása az Agria Játékszín művészeti célja. Romhányi László a tavalyi nagy sikerű András kovács királyságának is rendezője volt, akárcsak az idei Magyar Dekameronnak. Kérem mutassa be az írót, Heltai Gáspárt. — Kolozsvári protestáns lelkész, könyvnyomtató volt. Saját nyomdájában jelentette meg népszerű könyveit. Ezerötszázhetvenkettőben írta a Poncianus históriája című dialógusgyűjteményt, amely lényegében egy korabeli novelláskötet, összesen tizenhat önálló kis művet tartalmaz. Nagyon érdekes a meseszövése, fordulatos a cselekménye. Heltai szövege ízesen, utánozhatatlanul ontja a tizenhatodik századi magyar város hangulatát. Úgy érzem, a darab nagyszerű a komédiázási lehetőség valamennyi színész számára. A jó szórakozásnak egyébként egyik biztosítéka a zene, amelyet az Ars Renáta együttes szolgáltat. Mi az, amit megváltoztatott Heltai Gáspár eredeti művéhez képest Nemeskürthy István? — kérdezem ismét Romhányi Lászlót. — Tulajdonképpen a cél az volt, hogy az eredeti mű szépsége megmaradjon, de a mai ember számára is élvezhető, befogadható legyen. Nemeskürthy Istvánt az vezette, hogy Heltai Gáspár felbecsülhetetlen értékű komédiája négyszáz év után ismét közkinccsé váljon. Mi indokolta az eredeti cím megváltoztatását ? — Ezen hosszú ideig meditált Nemeskürthy, végül is maga a cselekmény indokolta a változtatást. A történetek javarésze Boccaccióra emlékeztet. Ezért határoztunk úgy, hogy a Poncianus históriája helyett Magyar Dekameron legyen a címe. Kik alakítják az ősbemutató főszerepeit? — Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Bánffy György, Szabó Tünde, Maros Gábor, Szacsvay László és Várday Zoltán. Gy. A. Négyszáz éves komédia Egerben ■urnuu tv* BESSENYEI Ferenc Agárdi gAbor voith Agi BODROGI GYULA SANFFY GYÖRGY SZABÓ TÜNDE MAROS GÁBOR / SZACSVAY LÁSZLÓ VARDAI ZOLTÁN / *«Gr.a.nLod.k a. / ARS RENATA EOYÜTTES Simpodia rfuMmaílo NEMESEURIY ISTVÁN BitlWt: tAJEAI GYOEOY Mm MAIEOVS2IY EE2SEBET Bsndexs romhAnyi LÁSZLÓ Eloodawk 1*7». jtAm W. II. IS, 17. 1*. 22. 21. 2«, 25. *•**•* SnRholiS: BadopMan a Ihofco Wmj m«v«.n «*k*>w, (VI.. u 19. T.I. 110-018) Síinhoiok Eltiporni l^.odóio (lot IXM00) tg~b~i a Váiot* MútomndwéN Irodobo*. (WW*,i u. 14 UL-. 11-62) A próba egyik pillanatát örökítette meg a fotóriporter. A képen a főszereplők: Ruttkai Éva és Bessenyei Ferenc (Fotó: Bohemek Miklós) Szárnyak és árnyak Furcsa nevet kapott szárnyra a hír. — ... béke és barátság ... eseménysorozat ... országos záróaktus... nagygyűlés ... a tatabányai Turul filmszínházban. Minap a tévében hallhattuk és másnap újságokban olvashattuk. Ha éppen odafigyelt, a fél ország kaphatta fel a fejét. — Mi a neve annak a filmszínháznak? — Turul! Az ország másik fele még csak nem is csodálkozhatott volna, hiszen a fiataloknak ez a név már nem mond el mindent magáról. Elmondom hát! Az őstörténetét sokan ismerhetik: a magyarok cselekedeteiről szólván Anonymus írja, hogy az első vezérnek, Álmosnak apja egy turulmadár volt. A mondabeli turulmadár utótörténetére azonban csak az idősebbek emlékezhetnek: a fasizálódás idején, a Gömbös-korszakban, turulmadár lett az egyik legvérmesebb, csalogató jelképe és jelvénye is az ősmagyarkodásnak, a nemzeti gőgnek, a más népek lenézésének, a faji nekibuzdulásnak és korlátlanságnak. Úgy véri, a nacionalizmusnak, a sovinizmusnak, az iredentizmusnak. A Turul Szövetség első nagyobb szárnycsapásaihoz Hitler legelső barátja, a fajvédő titkos szövetségek nyílt színre lépő vezére, Gömbös Gyula tisztította meg a levegőt. Elterjedtek a madártollas turulsapkák. A turulsapkás randalírozások. Meg a turulmadaras és félárbócra eresztett országzászlók. Emlékszem, a kisvárosban a fiúgimnázium kupoláját uralta a széttárt szárnyú turulmadár, a szállodát Turul Szállónak, a sportegyesületet és a sportpályát is Turulnak nevezték. Ne legyünk feledékenyek! A náci horogkereszt megtalálható az ókori görög díszítéseken, onnan lopták el az ötletet. S kinek jutna eszébe, hogy ezért kiradírozza az emberiség kultúrájából az ókori görög díszítéseket? De kinek jutna eszébe, hogy hivatkozva ezekre, joggal feltámaszthatja újra a horogkeresztet? Éljen tovább a turulmadár is, szárnyaljon! — de csak ... az őstörténetünkben ... Simon Gy. Ferenc 15