Képes Újság, 1977. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-12 / 11. szám
4 milliárd ember Az ENSZ statisztikai hivatalának januári jelentése szerint a Földnek 4 milliárd lakosa van. Az emberiség naponta 195 000 fővel szaporodik, tehát 15 év múlva már egymilliárddal többen leszünk. A nyugati sajtóban kétségbeesett hangok jelentkeznek: el tudja-e tartani a Föld élelemmel ezt a sok embert? Malthus — angol polgári közgazdász — már 150 évvel ezelőtt azt jósolta, hogy az emberiség éhenhal, ha nem vet gátat a szaporodásának. Az általa felállított matematikai sor szerint az emberiség egy, kettő, négy, nyolc arányban szaporodik; az élelmiszertermelés pedig csak egy, kettő, három, négy, öt, hat arányban növekszik. Ehrlick amerikai biológus, néhány évvel ezelőtt — amikor érdeklődése a rovarokról az emberekre fordult — kiszámította, hogy a lakosság Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában 25 évenként megkétszereződik. Mások ebből kiindulva azt is kiszámították, hogy ezer évv alatt az emberiség száma meghaladja a trilliót és a Föld minden négyzetméterére 2000 ember jut. E fantasztikus számok szerzői mintha megfeledkeznének arról, hogy a világ egyes részein máris minimálisra csökkent, vagy egyáltalán nincs növekedés, hiszen a születéseket is lehet szabályozni. De még a korlátozott növekedés esetén is várható, hogy a Föld lakóinak száma az évezred végére eléri vagy megközelíti a hatmilliárdot. Bizonyos fokig érthető, hogy ismét felvetődött a kérdés: miből él meg ez a sok ember? A Földön 13140 millió hektár fagymentes terület van, ebből jelenleg csak 1400 millió hektárt, azaz 10,7 százalékot művelnek. Bőven van még lehetőség a terjeszkedésre, akkor is, ha nem mindenütt áll rendelkezésre a földműveléshez szükséges csapadék. Az sem kétséges, hogy a már megművelt területeken is tovább lehet bővíteni a terméshozamokat. A tengerek élelmiszerkészlete pedig egyelőre majdnem teljesen kiaknázatlan. A legújabb élelmiszerkutatások azt is bebizonyították, hogy — ásványi kincsek formájában — rengeteg élelemkészítésre alkalmas anyag rejtőzik a Föld gyomrában. Egyszóval nincs ok a kétségbeesésre. A Föld el tudja tartani lakóit, ha duplájára vagy háromszorosára szaporodik az emberiség akkor is. Probléma mégis van az élelmiszerellátásban. Hiszen az emberiség egy része már ma is éhezik. Az éhezést azonban nem a szaporulat szüli, hanem a világgazdaság egy részének fejletlensége és az élelmiszerek aránytalan elosztása. 1949-től 1977-ig a világ búzatermelése 160 millió tonnáról 410 millió tonnára növekedett. A növekedés 30 százaléka a vetésterület bővüléséből, 70 százaléka a terméshozamok növekedéséből ered. Ez alatt az idő alatt a búzatermelés növekedése gyorsabb volt, mint az emberiség számának szaporulata. A nemzetközi búzakészlet mennyisége megközelítette a 60 millió tonnát. Ennek ellenére nem szűnt meg a világ egyes részeiben az éhezés. Latin-Amerikában — a világ egyik legnagyobb gabonatermelő országának, az Egyesült Államoknak közvetlen szomszédságában — naponta 1500 gyermek hal éhen. A világ hústermelésében a fejlett országok 47,1 százalékban részesednek, a fejlődő országok 18,3 százalékban. Hasonló az arány a tejtermelésben is: 48,2% és 19,3%. Észak- Amerikában terem a világ gabonatermésének 21 százaléka, Afrikában 3,1 százaléka. Ezt a termelési szintkülönbséget és aránytalanságot sajnos a közeljövőben sem lehet megszüntetni, mert a termelési technika — a gép-, vegyszerellátás — a fejlődő országokban messze elmarad a fejlett országok termeléstechnikai szintjétől; a mezőgazdaságban ugyanúgy, min az iparban. Ennek következtében a jövedelmi és fogyasztási színvonalkülönbség is döbbenetes. A világ leggazdagabb országaiban élő egymilliárd ember egy főre eső évi átlagjövedelme 3000 dollár, a legszegényebb országokban élő egymilliárd ember 100 dollárjával szemben. 1974-ben az ENSZ új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére hívta fel a figyelmet. A fejlődő országok azt javasolták: kötelezze magát az emberiség, hogy leküzdi a nyomort és a javak elosztásának aránytalanságát. Sajnos, azóta sem növekszenek, hanem csökkennek a fejletlen országoknak nyújtott segélyek. 1960-ban a világ 10 legfejlettebb országa a bruttó nemzeti termékének 0,52 százalékát fordította az elmaradott országok megsegítésére, 1975-re ez a részarány 0,30 százalékra csökkent. Becslések szerint 1980-ban már csak 0,28 százalék lesz. Ugyanakkor a világ fegyverkezési kiadásai egyre növekszenek. Az emberiség évente 300 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ez kétszázszor több annál, mint amit az ENSZ keretében nemzetközi együttműködésre fordítanak. Évente 10 millió tonna gabona kellene ahhoz, hogy a legelmaradottabb országok lakóinak feje felől elűzzék az éhség rémét. De úgy látszik, az emberiség jobban élő része elég önző ahhoz, hogy ne vonja el magától ezt a mennyiséget. A jómódban élő országok lakosainak évi élelmiszerfogyasztása a legutóbbi 10 év alatt átlagosan 170 kilogrammal növekedett. A következmény: egyik helyen az éhhalál, másik helyen a túltápláltság szedi áldozatait. Egyszóval: nem az emberiség létszámának növekedésében kell keresni az élelmiszerhiány okait, hanem a társadalmi igazságtalanságokban. A szocialista országok már eddig is kitűnő példáját — bizonyítékát — adták annak, hogy az igazságtalan osztályviszonyok megszüntetésével és a nemzetközi összefogással rövid idő alatt le lehet győzni az élelmiszerhiányt, meg lehet szüntetni az éhezést. Gerencséri Jenő 6 — Népfront-hírek A VII. nemzetközi eszperantó barátsági hétre került sor a Magyar Eszperantó Szövetség pécsi területi bizottságának és a Hazafias Népfront pécsi városi bizottságának szervezésében. Február utolsó hetét minden évben a népek közötti barátság eszméje elmélyítésének szentelik a világ eszperantistái. Hat esztendeje hazánkban elsőként a pécsi eszperantisták csatlakoztak az Eszperantó Világszövetségnek (UEA) ehhez a kezdeményezéséhez. Az idei barátsági héten a megye tíz eszperantócsoportja műsoros délutánokat rendezett; a baranyaiak leveleket, táviratokat váltottak külföldi társszervezeteikkel, ezekkel az eszközökkel is törekedve a szolidaritás és a népek közötti barátság szellemének elmélyítésére. Igen hasznos és minden bizonnyal eredményes előadás-sorozatot szervezett a HNF zalalövői bizottsága a januártól márciusig tartó téli időszakban a település három társközségének — Irsa, Csődé és Budafa — lakói számára. Az előadásokon színes és fekete-fehér diasorozatokkal, magnetofonokkal teszik tarkábbá, érdekesebbé a népfront-előadásokat: az audiovizuális eszközök segítségével két részben, 1945-től 1970-ig és 1970-től 1975-ig mutatják be a magyar népgazdaság fejlődését; az V. ötéves terv feladatainak ismertetésével párhuzamosan a IV. ötéves terv eredményeiről is számot adnak. Az előadások igen látogatottak, a résztvevők mindenütt megbeszélik, megvitatják a látottakat-hallottakat. A HNF és a Vöröskereszt táci szervezetei együttesen kézimunka-szakkört indítottak. A táci lányok, aszszonyok hétfő esténként dolgoznak itt, eközben előadásokat hallgathatnak, központi és helyi előadók közreműködésével. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Bolgár össznépi Természet- és Környezetvédelmi Bizottság közötti egy működési megállapodásnak megfelelően február 28- án a „Magyar társadalom a környezet védelméért" címmel fotódokumentációs kiállítás nyílt a szófiai Magyar Kulturális Intézetben. Az ünnepélyes megnyitón — amelyen részt vettek a Bolgár Hazafias Front, a Bolgár össznépi Természet- és Környezetvédelmi Bizottság, hazánk szófiai nagykövetségének és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének képviselői — Antalfia Jenő, a HNF Országos Tanácsának tagja mondott beszédet. A kiállítás anyaga az év folyamán bemutatásra kerül Lengyelországban, az NDK-ban és a Szovjetunióban is. Földrengés Romániában az ország történetének legsúlyosabb földrengése pusztított a múlt héten. A pénteken este kirobbant katasztrofális földmozgás mindösze 40—50 másodpercig tartott. Nyomában - főképpen Bukarest történelmi városrészében - kártyavárként omlottak össze a házak, újak is, de leginkább azok, amelyek a két világháború között épültek. Hétfőig, lapunk zártáig több mint 600 halottat emeltek ki a romok közül, a kórházakban több ezer sebesültet ápolnak. Pusztított a földrengés az ország más részein is, és erős földmozgásokat észleltek Bulgáriában, Jugoszláviában, Törökországban, s a Szovjetunió Romániával határos területén, Moldáviában, valamint Lengyelországban. Bulgáriában emberéletben is kár esett. Romániában a természeti katasztrófát követően rendkívüli állapotot rendeltek el, a mentési és a helyreállítási munkák nagy erővel azonnal megindultak. A rengést hazánk több városában is észlelték, Békéscsabán, Budapest XIV. kerületében és Szolnokon az emberek több helyütt lakásukat elhagyták, oly ijesztő volt az 5-6 percig tartó földmozgás. Képünk: gépesített mentőosztagok dolgoznak egy összeomlott épületnél Bukarest belvárosában (MTI - Telefotó)