Képes Újság, 1981. január-július (22. évfolyam, 1-27. szám)
1981-03-21 / 12. szám
régi dalaikat csak ők tudták. Bele kellett énekelniük a fonográfba, én pedig írtam a hangjegyeket. A magyarok meg a székelyek hamarosan megértették, miről van szó. Pénzt szimatoltak, de nem kértek ... Legsimábban az araboknál ment — 1913-ban Biskrában gyűjtöttem —, a sejkhez ajánlólevelem volt, az kirendelte arabjait, kik úgy fújták a dalokat, mint az operaénekesek. Balázs Béla szövegkönyve „A Kékszakállú herceg várá”-hoz (részlet): A Kékszakállú: Ez a váram kincsesháza. Judit: Mily gazdag vagy Kékszakállú ! A Kékszakállú: Tied most már mind ez a kincs, Tied arany, gyöngy és gyémánt. Judit (hirtelen feláll): Vérfolt van az élvszereken! (A Kékszakállú felé fordul csodálkozva.) Legszebbik koronád véres! Basilides Maria operaénekesnő nyilatkozik Az Est hasábjain: Következő ialestémen újítást vezetek be. Elhatároztam, hogy a Bartók—Kodály népdalgyűjtésből, az eredeti fonográffelvételek alapján minden kíséret nélkül, úgy, mint falun szokás, elénekelek néhányat... Csaknem minden külföldi koncertemen énekelem magyarul Bartók és Kodály dalait, illetve népdal-átiratait. Richard Strauss nyilatkozik Az Est hasábjain. — Ismeri? — Természetesen. Bartók Bélát nem lehet nem ismerni... További híradások Az Est egy-egy számából. (Az Est tudósítója: Kristóf Károly) 1931. február 17.: A francia kormány Bartók Bélát és Babits Mihályt a Becsületrend lovagjává nevezte ki. 1931. február 23.: Horthy Miklós átadja a magyar tudományos és művészi élet néhány kiszemelt tagjának a Corvin-láncot és Corvin-koszorút. Nem jött el a külföldön tartózkodó Bartók Béla. 1931. március 17.: Hétfőn (március 16-án), déli egy órakor a szabályos próbák leállása után kezdődött „A csodálatos mandarin” díszletes és jelmezes főpróbája, és a lezárt nézőtéren csak azok ültek, akiknek jelenlétét Radnai Miklós igazgató óhajtotta. 1931. március 26.: Ugyanekkor „A csodálatos mandarin” előadása elmaradásának okait a különböző verziók szerint így csoportosíthatjuk: 1. Bartók Béla kifejezést adott annak, hogy a darab előadása nem fedi az ő intencióit. 2. Vasárnap egy hete, hogy valaki egy szónoklatban beszélt a táncjátékról. 3. Egyes „jóakaratú” figyelmeztetők felhívták az Operaház vezetőségét arra, hogy „gyökeres változtatásra” van szükség. 4. A színház vezetősége el akarta kerülni a jóakaratú figyelmeztetők újbóli, esetleges előadás alatti figyelmeztetését. Hatvany Lajos találkozót szervez 1936-ban. Bármennyire szerettem volna Thomas Mannt az ellenforradalom patrónusainak, s a kézszorítására, vagy éppenséggel szavára méltatlanok közelétől megóvni, ez házigazdái hatáskörömön kívül esett. Mégis, amikor a számára készített programban megláttam, hogy egy estét a hitlerizmus felé hajlított horthyzmus kultuszminiszterénél, Hóman Bálintnál kell töltenie, kifakadt belőlem a tiltakozás: — Ne tegye, kérem! Ne menjen oda! Ne, semmi esetre sem! ... megmondta, hogy küldjék valakit Hómanhoz egy levéllel, melyben szertartásos udvariassággal hivatkozott gyöngélkedésére... ... Mann már utunkon Pest felé kifejezte óhaját, mennyire szeretne Bartókkal együtt lenni. Ezért fordultam hozzá a kérdéssel, vajon kedvére való volna-e, ha a szabaddá vált estéjét Bartókkal töltené? — Hogyne! Nagyon is. (Telefon.) — Tudom, hogyne tudnám — vágott közbe Bartók —, mert hiszen engem is meghívott a miniszter... Népdal Bartók-feldolgozásban: „Senkim a világon” Hegyek közt lakásom, Senkim a világon, Csendes folyóvíznek Csak zúgását hallom. A nyári folyóvíz Télre megaluszik. De az én bús szívem Soha meg nem nyugszik. Thomas Mann vallomása Bartókról: Nagyon nagyra becsülöm Bartókot mint embert, és mint művészt egyaránt. Hallottam játszani őt, zongorán bemutatta gyűjteményének néhány dalát, amelyeket Basilides Mária, ez a ragyogó énekesnő interpretált. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy olyan istenáldotta nagy művész, mint Bartók, csak ennek az országnak a talajából nőhetett ki, ahol ilyen nagyok a szociális ellentétek. Amiként Ady a lírában, úgy Bartók a zenében a legnagyszerűbb szintézise ezeknek az ellentéteknek. Kodály Zoltán szól Bartók gyermekkórusairól. A magyar gyermek még nem tudja, hogy életére kiható ajándékot kapott 1936 karácsonyára. De tudják mindazok, akik a magyar gyermeket olyan világba akarnák elvezetni, ahol tisztább a levegő, kékebb az ég, melegebb a nap. Akiknek régi óhajtása teljesül azzal, hogy Bartók is közéjül áll. Bartók svájci levele idősebbik fiához: Újabban még az idő is kedvez nekem a 9-ik napja, hogy gyönyörű derült az ég, egy szem eső sem esett 9-e óta. Ugyan kirándulásokat illetőleg hiába kedvez, nem használhatom: dolgoznom kell. És éppen Sacher számnál a megrendelés (valamit vonószenekarra) , ez is hasonlóvá teszi helyzetmet a régi muzsikusokéhoz. Szerencsére jól ment a dolgozás, 15 nap alatt elkészültem vele (egy kb. 25 perces mű), éppen tegnap fejeztem be. Az utolsó hazai Bartók-nyilatkozat, 1940. október 6.: Tizenegyedikén, vagy tizenkettedikén, pénteken, vagy szombaton indulok feleségemmel, és előreláthatólag három hónapig maradunk Amerikában. A műsort még nem állítottuk össze véglegesen, sőt még az sem egészen biztos, mely városokban lépünk fel, hiszen állandóan újabb és újabb ajánlatokat kapunk, melyeket el is fogadunk. A magyar zene ügyét szeretnék szolgálni ezzel az úttal. Népdal Bartók-feldolgozásban: „Levél az otthoniakhoz” Áldást, békességet kívánok hazámnak, Kívánok hazámnak, apámnak anyámnak, Emlékezetben hogy engemet tartsanak! Mikor elhagytam a szülei házat, Híres kis falumat, szép magyar hazámat, Akkor szállt szívemre igen nagy búbánat. Kívánom, az Isten áldja meg kendteket, Szerencsétlenségtől óvja mindenünket, Szíveteket soha bánatba ne ejtse, Nemzetemet soha semmi baj ne érje! PATZAY PÁL: Bartók-érem (Fotó: Karfi István) Bartók-kézírás 15