Képes Újság, 1986. január-június (27. évfolyam, 2-27. szám)
1986-03-01 / 9. szám
Kérünk egy jó ötletet! Segédeszköz magvetéshez Egy Vas megyei kertben készült a felvétel. A kert gazdája retket termel tavaszi értékesítésre, a rendelkezésre álló területet a leggazdaságosabban igyekszik hasznosítani. Az eszköz egy vastagabb deszka, beleerősített fém csövekkel, amelyek négyszer négy centiméterre állnak egymástól. Fólia alatt ez a tenyészterület elegendő a gumók kifejlődéséhez. A deszkalap jobb oldalán a furatsorba nem kell fémcsöveket helyezni. Örömmel fogadnánk, ha olvasóink kiskertben hasznosítható olyan kerti eszközök leírását és fotóját küldenék be hozzánk, amelyet maguk készítettek, s beváltották a hozzá fűzött reményeket. Hasznos tudnivalók A gyümölcsfák koronájában lombtalan állapotban csomóban függő múmiák, moniliabetegségtől elrothadt, összezsugorodott gyümölcsök találhatók. Ezek akár a fán maradnak, akár a földre hullanak, tavasszal a nedves és meleg időjárás hatására penészvánkosokat fejlesztenek, amelyekből nagy tömegű spóra válik szabaddá, és megfertőzi a fákat. Mindezt elkerülhetjük, ha minden csüngő múmiát a tartóág egy-két arasznyi részével együtt levágunk és elégetjük. Egyidejűleg semmisítsük meg a földre hullott múmiákat is. A szamócásban, a zöldségágyasokban sok kárt okoz a cserebogárpajor. A „csimasz” a téli, hideg talajban 60-100 centiméter mélyre húzódik le a talajba, s csak a hőmérséklet számottevő emelkedése után található meg elérhető — 15-20 centiméter —mélyen. Irtására így csak akkor van jó esély, ha már a felszínhez közel tartózkodik. A mogyoróbokrokat általában nem metsszük, inkább szükség szerint ritkítjuk. A legkorábban kizöldülő gyümölcsfajok közé tartozik a ribiszke, a köszméte, a málna, ezt vegyük figyelembe tavaszi telepítésüknél és metszésüknél is. A hó elolvadása és a fagyott föld felengedése után az őszi ültetésű szamócanövények gyökerei gyakran kiállnak a talajból. A növények nem pusztulnak el, ha ezt a felfagyás okozta kiemelődést óvatosan megszüntetjük. Oltóviasz — házilag Előfordul, hogy a legnagyobb szükség idején nem jutunk hozzá ehhez a nélkülözhetetlen sebgyógyító anyaghoz. Könnyen segíthetünk magunkon, hiszen otthon is készíthetünk, ha a hozzávalók rendelkezésünkre állnak. Egy régi-régi háztartási tanácsadóban ezt olvashatjuk: „egy rész sárga viaszt, fél rész gyantát és egynegyed rész terpentint összeolvasztunk, a tömeget kihűlés után egy kőlapon rúddá formáljuk, majd papíroshüvelybe foglaljuk.” Még három recept: 1. melegen folyó oltóviasz: négy rész felolvasztott gyanta, két rész méhviasz s egy rész nyers lenolaj; 2. ezer gramm aszfalt, két deciliter paraffinolaj és 50 gramm paraffin; 3. hidegen folyó oltóviasz: négy rész felolvasztott gyanta lassú tűzön melegítve, két rész méhviasz, majd állandó keverés közben egy rész faggyú rlAZ UMKIRIA Az olvasó kérdezi Mitől megy tönkre a csiperkegomba? A gombának többféle károsítója van, s ha nem fordítunk gondot a tisztaságra, súlyos menyiségi és minőségi károk származhatnak belőle. A védekezésnek kétféle módja van: 1. megelőzés, 2. közvetlen védekezés. A megelőzés olcsóbb és eredményesebb, könnyebben is végrehajtható. Ha a termőhelyet, a takaróföldet és az eszközöket fertőtlenítjük, a termesztést biztonságosabbá tehetjük. Komoly veszedelme a gombának a verticiliumos barnafoltosság, amelynek jeleit a kalapon először világosbarna pontok formájában észlelhetjük. Később a foltok a kórokozó spóráitól szürkésfehérek lesznek. Végül a gomba kiszárad, bőrszerű lesz, és eltorzul. A fertőzés forrása legtöbbször a takaróföld, de a szellőztetés során a szerszámok vagy a rovarok segítségével is fertőződhet a termesztőhely. A kórokozó gomba gyorsan terjedhet, ha a termesztés nedves és levegőtlen körülmények között zajlik. A párakicsapódást előidéző hőmérséklet-ingadozások is kedveznek a kórokozó terjedésének. Ezért öntözés után mindig megfelelő szellőztetéssel szárítsuk fel az ágyak felületét. Ha a betegség már fellépett, terjedésének gátat vethetünk, ha a hőmérsékletet 11 fok Celsiusra csökkentjük. A közvetlen védekezés során igen hatékony a 0,12 százalékos Chinoin Fundazollal történő beöntözés. Ilyenkor két-három liter permetlevet locsoljunk, illetve permetezzünk ki négyzetméterenként. A gombaszúnyogok a gombafonalak tönkretételével a gomba tönkjében és kalapjában járatokat alakítanak ki. A csíra és a kicsiny gombák elpusztításával csökken a hozam. Igen hatékony a gombaszúnyogok ellen a Biostrip rovarölő szeres csík, amelyből 28 köbméter légtérre számítva egy darab műanyag csíkot kell felfüggeszteni. A munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat minden esetben tartsuk be! Dr. Széles Csaba Mezőgazdasági Főiskola, Nyíregyháza Tavasszal szaporíthatók Csodabogyók Mediterrán eredetű örökzöld növények. Virágaik tavasszal nyílnak, fehérek, nem feltűnőek. Legnagyobb értékük az örökzöld levelek és az októbertől tavaszig díszítő piros bogyójuk. Három fő típusuk ismert: 1. szúrós csodabogyó. 30-70 centiméteres, sűrűn ágas, hengeres szárú, kúszó gyöktörzsű cserje, szúrós ágvégekkel. Gömbölyded, pirosas termése egy centiméter átmérőjű. Meleg domboldalakon, gyertyános tölgyesekben és cserjésekben fordul elő. 2. lónyelvű csodabogyó. 20-50 centiméteres, el nem ágazó, szögletes szárú törpecserje. A négy-hét centiméter hosszú ágak közepén keskeny, hegyes,kis murvalevél látható, amely lónyelvre emlékeztet, innen kapta nevét. 3. perzsa csodabogyó. Felálló, lazán szétterülő, kb. egy méter magas növény, fényeszöld levelekkel és élénkvörös termésekkel. A csodabogyók félárnyékos, árnyékos helyeken talajtakarónak, sziklakertekbe és szoliterként ültethetők. Déli jellegű kertek értékes aljnövényei. Ágaikat és bogyóikat a virágkötészetben is felhasználják. Szaporításuk: érés után a magvakat rétegezzük, és tavasszal vetjük. A leggyakoribb szaporítási mód azonban a tavaszi tőosztás. Kép és szöveg: Klotz József. Esztergom ZS