Képes Újság, 1986. július-december (27. évfolyam, 28-52. szám)

1986-07-26 / 30. szám

Varázslat az ég alatt Kis­buszunk Anatólia kopár hegyormai között kapaszkodik egyre feljebb és feljebb, úticé­lunk: a törökországi Nemzut­­hegység. A köves hegyoldalakat csak ritkán váltják fel zöld li­getek, amikor egy-egy patakon kelünk át. A távolban hegyge­rincek takarják el az Eufrátesz keskeny völgyét. Török kísérőnk ördögi ügyességgel kormányoz­za a nehéz terepen autónkat. Késő délután érkezünk meg szálláshelyünkre, a túrát szer­vező török birkapásztorok tá­borába. Egymásra rakott szik­lákon keresztülvetett faágak, ponyvával letakarva, alatta szal­mazsák: ez a szállás. Társaim többsége a világ minden tájá­ról összesereglett hátizsákos diák, kiket csöppet sem zavar a nem éppen „keleti kényelem”. Hamarosan nekivágunk a né­hány száz méterrel felettünk magasodó csúcs megmászásá­nak. Jó félórás gyaloglás után hirtelen elénk tárul a hegy tete­je: egy kőfennsík, rajta a világ nyolcadik csodájaként emlege­tett rom- és szoborvilág. Min­denütt több méteres kőtömbök­ből kifaragott sasok, oroszlá­nok és emberfejek, isten­szob­­rok, kőtáblákba vésett alakok, jelképek. A 2206 méter magasan fekvő hegytető egy keleti és egy nyu­gati teraszból áll, amelyeken a Kommagéné királyság első ki­rályának, I. Antoikhosznak az időszámításunk előtti első szá­zadból származó monumentális mauzóleuma és egy szentélynek a maradványai láthatók. A két terasz között apró kövekből épí­tett domb emelkedik, amelyet az ősi hagyomány szerint csak nap­nyugta után és hajnalhasadás előtt szabad megmászni. Keskeny ösvényen megyünk át a nyugati teraszra, hogy lás­suk a naplementét. A felhőkön meg áttörnek a napsugarak, hogy megfessék a környező hatalmas hegyek egy-egy pontját. Hirte­len borul minden félhomály­ba, csak nyugat felé látszik még egy kevés bíborlila . .. Korom­sötétben, viharlámpák fényénél botorkálunk vissza a táborba, ahol törökösen elkészített, nyár­­son­ sült birkával és dinnyével kínálnak bennünket. Rövid alvás után, hajnali két óra körül ébresztő, irány újra a hegytető. Ezúttal a napfelkelte látványáért. Viharos szél fúj, alig tudunk talpon maradni. A szobrok mögé bújva várjuk a pirkadatot. A sötétséget hirte­len vakító fénysugár önti el, majd egyre több, a felhők kö­zül szikrázó narancskorona kú­szik elő, felkel a Nap. Az eddig hidegen fehérlő kő­fejek és szobrok lassan arany­sárgában tündökölnek. Megba­bonázva állunk közöttük, s va­lami ősi melegség járja át szí­vünket. Még egyszer körbesétálunk a fennsíkon, majd búcsút veszünk az égközeli varázslattól. Lemá­szunk táborhelyünkre, hogy be­zsúfolódva a buszba visszamen­tünk Malatyába. A látvány minden töredelmet megért. Kép és szöveg: Pataky Zsuzsa A hellenisztikus és a perzsa kultúrák egybeolvadását tükrözik a királyokat, isteneket és héroszokat ábrázoló szobrok. Az egykori szentély a király akarata szerint minden isten közös templomának épült, Hellász és Kelet örökségeként, a római birodalom keleti ha­tárán. Zárt térben szúnyogok, legyek és egyéb repülő rovarok irtására kiváló a KILPAT Hatása biztos, illata kellemes. Gyártja: a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. I.

Next