Kereskedelmi Értesítő, 1967 (60. évfolyam, 2-31. szám)

1967-01-10 / 2. szám

2. szám. KERESKEDELMI ÉRTESÍTŐ 1967. január 10. —­­ csoportos elszámolása alkalmazható. Ahol a tervezett for­galom és alapbér e jutalékrendszer jutalékkulcsának megállapítását sem alapozza meg kellőképpen, forgalmi jutalék helyett — legfeljebb 12 hónapig — jutalékátalány fizetendő. c) Egyéni elszámolás azokban a boltokban rendszeresít­hető, ahol — legalább 3 eladót foglalkoztatnak és — a lebonyolított forgalom eladónként, számottevő adminisztrációs többletmunka nélkül nyilvántartható. II. TISZTA JUTALÉKRENDSZER Tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál a bolti dolgozók alapbért nem kapnak, csak az árbevétel, vagy az eladott árumennyiség után részesülnek jutalékban. Ennek elle­nére a tiszta jutalékrendszerbe vont boltok dolgozóinak alapbérét is meg kell állapítani, mert a bérek elszámo­lásánál az alapbért tiszta jutalékrendszer alkalmazásánál is figyelembe kell venni (túlóradíjazás, jutalékfelosztás stb.). Árbevételre épülő jutalékrendszer 3. A tiszta jutalékrendszerbe vont boltok jutalék­kulcsa: a bázisidőszakban kifizetett alapbér és jutalék egy főre jutó havi együttes összege százszorosának és a bázisidőszak egy főre jutó havi forgalmának (továb­biakban: forgalmi követelmény) hányadosa. a) A bázisidőszakban kifizetett alapbér és jutalék meg­állapítása szempontjából valamennyi bolti dolgozó — ideértve a nyugdíjasokat, a rövidített munkaidővel fog­lalkoztatott fiatalkorúakat, a kisegítőket és a jutalék­­rendszerbe vont tanulókat is — ledolgozott idejére kifi­zetett, az árusítás miatti túlórák alapdíjával növelt és a d) pont szerint korrigált alapbérét és forgalmi jutalékát (jutalékátalányát) kell figyelembe venni. b) Mind az egy főre jutó bér, mind az egy főre jutó forgalom kiszámításánál az a) pontban felsoroltak tény­leges munkaidejének megfelelő dolgozó létszámot kell alapul venni. A dolgozó létszám: valamennyi bolti dol­gozó — ideértve a nyugdíjasokat, rövidített munkaidővel foglalkoztatott fiatalkorúakat, kisegítőket és a jutalék­­rendszerbe vont tanulókat is — túlóra nélküli tényle­gesen ledolgozott munkaóráiból, napi 8 órás munkaidő­vel számított munkanapjainak és a törvényes munka­napoknak hányadosa. A jutalékrendszerbe vont, de ta­nulói alapbérrel díjazott tanulókat teljes havi munka esetén fél létszámnak kell tekinteni. c) Figyelmen kívül kell hagyni a számításnál — a hálózati adminisztrátorok, mozgóárusok bérét és létszámát, — a jutalékrendszerbe nem vont tanulók bérét és lét­számát, — a távollét (szabadság, szabadidőátalány stb.) idejére kifizetett alapbér és átlagjutalék összegét, — a részmunkaidősöknél a ledolgozott időre járó tény­leges és esetleges eszmei alapbér közötti különbözetet, — a mozgóárus-forgalom után a boltvezetőnek kifi­zetett külön jutalékot, valamint — a szolgáltatás díjbevétele után fizetett külön juta­lékot. d) A jutalékkulcs kialakításánál az időközi alapbér­emelkedéseket is figyelembe kell venni. Ennek érdeké­ben a bázisidőszakban kifizetett alapbér összegét — a jutalékkulcs kialakítása szempontjából — módosítani kell a következők szerint: — meg kell állapítani a tiszta jutalékrendszer beve­zetésének időpontjában a boltban foglalkoztatott — az a) pontban felsorolt — állományi dolgozók egy főre jutó besorolás szerinti havi alapbérét, — a bázisidőszakban kifizetett alapbérek összegéből a bázisidőszak dolgozó létszámának figyelembevételével ki­számítandó az egy főre jutó havi alapbér. Ennél a szá­mításnál is a 3 pont a) alpontban felsorolt valamennyi dolgozó, létszám- és béradatából kell kiindulni (a c) pontban felsoroltak figyelmen kívül hagyásával); — az előbbiek szerint kimunkált két átlagalapbér kö­zötti különbözetet meg kell szorozni a bázisidőszak dol­gozó létszámával, a szorzatot hozzá kell adni a jutalék­kulcs megállapításának alapját képező bázis alapbér és jutalék együttes összegéhez. Az így növelt bérből kell a 3. pontban előírt számítási módszer alkalmazásával a jutalékkulcsot megállapítani. Nem szabad az előbbiek szerinti korrekciót az esetben alkalmazni, ha a jutalékkulcs bevezetésének időpont­jában az állományi létszámra vetített átlagalapbér a bolti létszám idényjellegű csökkenése miatt magasabb. Ilyen esetben az alapbéremelések miatti korrekciót a létszámcsökkenés hatásának kiszűrésével az előbbiekben leírtak értelemszerű alkalmazásával kell végrehajtani. Az esetben, ha a bolt állományi létszámának besorolás szerinti átlagalapbére a tiszta jutalékrendszer bevezeté­sének időpontjában alacsonyabb, mint a bázisidőszak egy dolgozó létszámra vetített alapbére, a jutalékkulcsot a bázisidőszakban ténylegesen kifizetett alapbér és ju­talék egy főre jutó havi együttes összegének figyelembe­vételével kell megállapítani. 4. a) A tiszta jutalékrendszer bevezetésének időpontjá­ban legfeljebb 4 (állományi) dolgozót foglalkoztató bol­tokban a jutalékrendszer — a forgalmi követelmény és az egy főre jutó havi bér helyett — a bázisidőszak egy hóra jutó átlagforgalmára és egy hóra jutó átlagbérére is építhető. b) Az a) pont szerinti módszer alkalmazásakor a ju­talékkulcs a bázisidőszakban kifizetett átlag alapbér és jutalék egy hóra jutó együttes összege százszorosának és ugyanezen időszak havi átlagforgalmának hányadosa. Az időközi alapbéremeléseknek a jutalékkulcs megálla­pításánál történő figyelembevétele érdekében a bázisidő­szakban kifizetett alapbér összegét a 3. d) pontban elő­írtak szerint kell módosítani. 5. a) Több áruházi osztály forgalmának bonyolításában közreműködők részére külön jutalékkulcsot kell megál­lapítani. A jutalékkulcs megállapításánál a 3. pontban előírtakat úgy kell alkalmazni, hogy a külön jutalékkulcs számításánál csak az érintettek egy főre jutó havi alap­bérének, jutalékának, jutalékátalányának százszorosát kell az áruház bázisforgalmából és az összes dolgozó létszám­ból kiszámított forgalmi követelménnyel elosztani. b) Az a) pontban említett dolgozók jutalékrendszere kialakítható úgy is, hogy mind a jutalékkulcs megálla­pításával, mind pedig a jutalék elszámolásával kapcso­latos számításoknál az egyébként jutalékrendszerbe von­ható — áru- és anyagmozgatók, — árukihordók és — takarítók bérét és létszámát figyelmen kívül hagyják. Ilyenkor e dolgozók részére — a 48 a. pontban előírt mértékű — jutalékátalányt kell fizetni. 6. a) A jutalék a forgalom századrészének és a teljes, illetőleg 50%-kal csökkentett jutalékkulcsnak szorzata. Ha a forgalmi követelményt aa) a bolt teljesíti, vagy túlteljesíti, a forgalmi köve­telmény és a tárgyhavi dolgozó létszám szorzatának megfelelő forgalom után járó jutalékot teljes kulccsal, míg a forgalom fennmaradó része után fizetendő juta­lékot 50%-kal csökkentett kulccsal kell elszámolni; ab) a bolt nem teljesíti a tényleges forgalmat — ju­talékelszámolás szempontjából — a forgalmi követel­ménynek a tárgyhavi dolgozó létszámmal való szorzata és a tényleges forgalom közötti különbözet 50%-ával növelni kell. Az így módosított forgalom után járó ju­talékot teljes jutalékkulccsal kell elszámolni. b) A legfeljebb 4 állományi dolgozót foglalkoztató olyan boltokban, ahol a jutalékkulcsot a 4. pontban foglaltak szerint állapították meg — a jutalékot, a jutalékkulcs kiszámításánál figye­lembe vett egy hóra jutó átlagforgalomig teljes juta­lékkulccsal, az ezt meghaladó forgalom után járó juta­lékot pedig 50%-kal csökkentett kulccsal kell kiszá­mítani, — és ha a jutalékkulcs kialakításánál figyelembe vett havi átlagforgalmat a bolt nem érné el, a tényleges forgalmat — jutalékelszámolás szempontjából — a szá­mítás alapját képező havi átlagforgalom és a tényleges

Next