Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1971-09-01 / 9. szám
zaléka külföldi, és a külföldiek 80— 82 százaléka nyugati turista volt. Érdemes megemlíteni, hogy a turisták egy része megadott címre jött, mert hallott a múzeumról. A vendégkönyvben gyakoriak az ilyen jelzők mint: „elbűvölő”, „bájos”, „egyedülálló”, étvágygerjesztő” stb. Idézet a bejegyzésekből: „Párizsban hallottam a világ első és egyetlen vendéglátóipari múzeuma-A kiskereskedelmi anyag gyűjtését is megkezdtük A vendéglátóipari múzeum kedvező tapasztalatai alapján hozta a minisztérium azt a döntést, hoigy a tevékenység terjedjen ki a kereskedelmi emlékek gyűjtésére is. Jól és azért jöttem el, hogy megtekintsem. Nagyszerű!” „Az osztrák rádió burgenlandi stúdiója köszönd a szeretetteljes fogadtatást és az érdekes előadást.” „Szívélyes köszönet a nagyszerű vezetésért és szívből gratulálunk ehhez az egyedülálló múzeumhoz a Szakácsegyesületek Világszövetsége nevében. Ernst Paseth elnök, Helmut Misák főtitkár.” Fér éve folyik a kereskedelmi emlékek gyűjtése, illetve a gyűjtemény szervezése, (de természetesen a vendéglátóipari emlékek gyűjtését is tovább folytatjuk). Az elmúlt fél év alatt sok értékes tárgyat és dokumentumot gyűjtöttünk össze, vagy tártuk fel lelőhelyét. A tárgyak múzeumba kerülése folyamatos, esetenként hoszszabb időt is igénybe vesz, miért pl. a múzeumnak szánt 80—100—120 éves vasbolt, festéküzlet, vegyeskereskedés stb. berendezésénél meg kell várni míg e boltok korszerűsítése megtörténik. (A kereskedelmi gyűjteményben jelenleg 1000 tárgy, 3000 dokumentációs anyag, 2000 fénykép, 600 könyv, 100 folyóirat és újságkötet található.) A tárgyi emlékek közül jelentős egy 30 fiókos fűszerüzlet-berendezés, — amelynek a történetét is feldolgoztuk — régi mérlegek, darálók, kávétartályok, cukorkás üvegek stb. A könyvek között érdekes és hasznos tudnivalókat tartalmaz a Magyar Kereskedő Könyve, amely magában foglalja többek között „A kereskedelem általános története” című fejezetet, a „Magyarország kereskedelmének fejlődése” című cikk pedig a kereskedelmi kamara tevékenységét ismerteti, a kereskedelmet előmozdító tényezők között a „tisztességtelen verseny” fogalmát tárgyalja részletesen stb. Jelentős anyagot tartalmaz a volt M. Kir. Kereskedelmi Múzeumról. Érdekes tanulmányozni az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület”, az OMKE című közgazdasági hetilap összegyűjtött példányait. Megismerhetjük a lapokból az akkori idők áruellátási problémáit, sok érdekes és színes áruhirdetést láthatunk, a boltok nyitvatartási idejével foglalkozó cikkekért is találhatunk stb. Hasznos tanulmánynak tűnik „Budapest Székesfőváros Vásárcsarnokainak Évkönyve”, amely 1896-tólkimutatja, hogy az ország melyik községéből milyen fajta árut és hány alkalommal szállítottak érembe Budapestre. A kereskedelmi emlékek döntő része csak ezután kerül majd a múzeum gyűjtőhelyére, de már ma is látható, hogy a kereskedelmi gyűjtemény létesítése időszerű és szükséges volt. Úgy látjuk, hogy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyaga 2—3 év múlva elég gazdag lesz ahhoz, hogy a kereskedelmi és vendéglátó szakembereknek széleskörűen növelni tudja ismereteit. Erre az időre a mostani vendéglátóipari múzeum területe jelentékenyen növekedhet, és a népművelési feladatok ellátásával segítséget tud adni a szakmai nevelésben, hozzá tud járulni a kereskedelmi és vendéglátószakéma megbecsüléséhez. Kocsmarészlet kármentővel a XVII—XVIII. századból Vendéglátókonyha a XVII—XVIII. századból