Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1971-09-01 / 9. szám

zaléka külföldi, és a külföldiek 80— 82 százaléka nyugati turista volt. Érdemes megemlíteni, hogy a turis­ták egy része megadott címre jött, mert hallott a múzeumról. A ven­dégkönyvben gyakoriak az ilyen jel­zők mint: „elbűvölő”, „bájos”, „egyedülálló”, étvágygerjesztő” stb. Idézet a bejegyzésekből: „Párizs­ban hallottam a világ első és egyetlen vendéglátóipari múzeuma-A kiskereskedelmi anyag gyűjtését is megkezdtük A vendéglátóipari múzeum ked­vező tapasztalatai alapján hozta a minisztérium azt a döntést, hoigy a tevékenység terjedjen ki a kereske­delmi emlékek gyűjtésére is. Jól és azért jöttem el, hogy meg­tekintsem. Nagyszerű!” „Az osztrák rádió burgenlandi stúdiója köszönd a szeretetteljes fogadtatást és az érdekes előadást.” „Szívélyes köszö­net a nagyszerű vezetésért és szív­ből gratulálunk ehhez az egyedül­álló múzeumhoz a Szakácsegyesüle­tek Világszövetsége nevében. Ernst Paseth elnök, Helmut Misák főtit­kár.” Fér éve folyik a kereskedelmi em­lékek gyűjtése, illetve a gyűjtemény szervezése, (de természetesen a ven­­déglátóipari emlékek gyűjtését is tovább folytatjuk). Az elmúlt fél év alatt so­k érté­kes tárgyat és dokumentumot gyűj­töttünk össze, vagy tártuk fel le­lőhelyét. A tárgyak múzeumba ke­rülése folyamatos, esetenként hosz­­szabb időt is igénybe vesz, miért pl. a múzeumnak szánt 80—100—120 éves vasbolt, festéküzlet, vegyeske­­res­kedés stb. berendezésénél meg kell várni míg e boltok korszerű­sítése megtörténik. (A kereskedelmi gyűjteményben jelenleg 1000 tárgy, 3000 dokumentációs anyag, 2000 fénykép, 600 könyv, 100 folyóirat és újságkötet található.) A tárgyi emlékek közül jelentős egy 30 fiókos fűszerüzlet-berende­­zés, — amelynek a történetét is feldolgoztuk — régi mérlegek, da­rálók, kávétartályok, cukorkás üve­gek stb. A könyvek között érdekes és hasz­nos tudnivalókat tartalmaz a Ma­gyar Kereskedő Könyve, amely ma­gában foglalja többek között „A ke­reskedelem általános története” cí­mű fejezetet, a „Magyarország ke­reskedelmének fejlődése” című cikk pedig a kereskedelmi kamara tevé­kenységét ismerteti, a kereskedel­met előmozdító tényezők között a „tisztességtelen verseny” fogalmát tárgyalja részletesen stb. Jelentős anyagot tartalmaz a volt M. Kir. Kereskedelmi Múzeumról. Érdekes tanulmányozni az „Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesü­let”, az OMKE című közgazdasági hetilap összegyűjtött példányait. Megismerhetjük a lapokból az ak­kori idők áruell­átási problémáit, sok érdekes és színes áruhirdetést lát­hatunk, a boltok nyitvatartási ide­jével foglalkozó cikkekért is találha­tunk stb. Hasznos tanulmánynak tűnik „Bu­dapest Székesfőváros Vásárcsarno­kainak Évkönyve”, amely 1896-tól­­kimutatja, hogy az ország melyik községéből milyen fajta árut és hány alkalommal szállítottak érembe Bu­dapestre. A kereskedelmi emlékek döntő ré­sze csak ezután kerül majd a mú­zeum gyűjtőhelyére, de már ma is látható, hogy a kereskedelmi gyűj­temény létesítése időszerű és szük­séges volt. Úgy látjuk, hogy a Magyar Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyaga 2—3 év múlva elég gazdag lesz ahhoz, hogy a kereskedelmi és vendéglátó szakembereknek széles­körűen növelni tudja ismereteit. Er­re az időre a mostani vendéglátó­ipari múzeum területe jelentékenyen növekedhet,­­ és a népművelési fe­ladatok ellátásával segítséget tud adni a szakmai nevelésben, hozzá tud járulni a kereskedelmi és ven­déglátószakéma megbecsüléséhez. Kocsmarészlet kármentővel a XVII—XVIII. századból Vendéglátókonyha a XVII—XVIII. századból

Next