Kereskedelmi Szemle, 1981 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
SÁGHY VILMOS A VI. ötéves terv törvényjavaslatához (elhangzott az országgyűlésen 1980. december 18-án) A VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat előírja, hogy a lakosság fogyasztása 7,9 százalékkal növekedjen. E célkitűzéssel összhangban áll az I. fejezet 13. paragrafusának az a megállapítása, hogy „nagyobb figyelmet kell fordítani az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztésére”. Az a tény, hogy e program a fő célok között szerepel, mutatja, hogy a törvény alkotói az életszínvonal minőségi elemeit döntő fontosságúaknak tartják. Nem várható, hogy teljes körű áttekintést adjak azokról a tennivalókról, amelyek az életszínvonal minőségi elemeinek fejlesztésére irányulnak. Megkísérlem azonban annak felvázolását, hogy a kereskedelemben, a vendéglátásban és a lakossági szolgáltatásoknál mit szándékozunk tenni e feladat teljesítéséért. E területek munkájának az életszínvonal minőségi elemei alakulásában döntő jelentőségük van, mivel a lakosság összes pénzjövedelmének mintegy 85 százalékát áruvásárlásra és szolgáltatásokra költi. A minőségi elemek javulásának tekintem azt, hogy alapvető termékekből folyamatos legyen az ellátás, az üzletekben találja meg ki-ki az anyagi helyzetének, ízlésének megfelelő termékeket, javuljon a termékek és szolgáltatások minősége, csökkenjen az áruvásárlásra fordított idő, növekedjék a kiszolgálás kulturáltsága, a szolgáltatásokra kevesebbet kelljen várakozni. Áruellátásunk jelenlegi színvonala a párt- és a társadalmi szervektől érkező jelzések alapján kielégítőnek mondható. Az időben meghozott kormányzati intézkedések, a mezőgazdaság, az ipar, a bel- és külkereskedelem jobb munkája, javuló együttműködése nyomán bővült a választék, kereskedelmi készleteink feltöltődtek, mennyiségben és összetételben megfelelőek. A fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. Az általában kielégítő áruellátási színvonal mellett sok bosszúságot okoz a vásárlóknak — főleg a kis értékű cikkeknél és egyes alkatrészeknél — a hiány, az időszakos választékcsökkenés egyes termékeknél, vagy a nem folyamatos ellátás. Sok még a panasz a termékek, a kiszolgálás, a szolgáltatások minőségére is. Az áruellátás színvonalának további javításával kapcsolatos teendők között elsőrendű fontossága van annak, hogy az árualap és a kibocsátott vásárlóerő között összhang legyen. E feltétel nélkül sem a minőség, sem a választék tekintetében nem lehet igényeket támasztani. Az áruellátásnak a lakossági közérzet alakulásában alapvető szerepe van. Kifejezi a lakosság számára egész gazdaságunk teljesítőképességét, s ezért az áruellátás nemcsak a kereskedelem ügye, hanem összkormányzati feladat is. Továbbra is alapvető feladatunk az igények jó felmérése. Fontosnak tartjuk azt, hogy a kereskedelmi vállalatok az igények alapján nagyobb szállítóikkal több évre szóló együttműködési megállapodást hozzanak létre, amelyben ki lehet jelölni a gyártmányfejlesztési feladatokat, és biztonságot lehet nyújtani a gyáraknak a megtermelt termékek átvételére. Ma még nagyon sok a probléma azzal is, hogy az éves szerződések a kereskedelem és az ipar között nem jönnek létre időben. Gyakran hiányzik a szerződésekből a szezonnak megfelelő, a negyedéves, esetleg a havi szállítási ütemezés, a minőség és a választók egyértelmű rögzítése. Mind a kereskedelemnek, mind az iparnak fel kell készülnie az évközi rugalmas változtatásokra. Ma még az iparcikkek többségénél a megrendelés és a teljesítés között négy-hat hónap vagy még több idő telik el. Ilyen körülmények között nagyon nehéz követni a divatban, méretekben, színválasztékban beállt változásokat. Mind a vásárlók kényelme miatt, mind a kereskedelmi munka hatékonyságának javításáért az utóbbi években több kísérlet indult a tartós fogyasztási cikkeknél a minta utáni értékesítés megszervezésére. Sajnos ezek az akciók eddig nem hoztak kielégítő eredményt. A szállítók egy része színben, fazonban, anyagminőségben, a műszaki cikkek megbízhatóságában nem tudta biztosítani azt az állandóságot, amit egy ilyen értékesítési formánál meg kell követelni. Nagyon bízunk abban, hogy az előttünk álló időszakban a minta utáni értékesítésben is előbbre tudunk lépni. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése a tavalyi mélyponthoz viszonyítva ez évben javulást mutat annak ellenére, hogy a kereskedelem kötbérbevételei kismértékben növekedtek. Még mindig előfordul azonban, hogy patinás nagyvállalatok sem tesznek eleget szállítási kötelezettségeiknek. Külön szólok a forgalmazott termékek minőségének alakulásáról. A rossz minőségű termékekkel nemcsak a fogyasztót károsítjuk meg, hanem pazaroljuk az értékes anyagot és munkaerőt. A KERMI szerint a korábbihoz képest több termék minősége javult. Ezek közt említhetők a húsipari termékek, a kenyér, a textilruházati cikkek, némely