Kereskedelmi Szemle, 1981 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

SÁGHY VILMOS A VI. ötéves terv törvényjavaslatához (elhangzott az országgyűlésen 1980. december 18-án) A VI. ötéves tervről szóló törvényjavaslat elő­írja, hogy a lakosság fogyasztása 7,9 százalékkal növekedjen. E célkitűzéssel összhangban áll az I. fejezet 13. paragrafusának az a megállapítása, hogy „nagyobb figyelmet kell fordítani az élet­­színvonal minőségi elemeinek fejlesztésére”. Az a tény, hogy e program a fő célok között szerepel, mutatja, hogy a törvény alkotói az életszínvonal minőségi elemeit döntő fontosságúaknak tart­ják. Nem várható, hogy teljes körű áttekintést ad­jak azokról a tennivalókról, amelyek az életszín­vonal minőségi elemeinek fejlesztésére irányulnak. Megkísérlem azonban annak felvázolását, hogy a kereskedelemben, a vendéglátásban és a lakossági szolgáltatásoknál mit szándékozunk tenni e fel­adat teljesítéséért. E területek munkájának az életszínvonal minőségi elemei alakulásában döntő jelentőségük van, mivel a lakosság összes pénzjö­vedelmének mintegy 85 százalékát áruvásárlásra és szolgáltatásokra költi. A minőségi elemek javu­lásának tekintem azt, hogy alapvető termékekből folyamatos legyen az ellátás, az üzletekben találja meg ki-ki az anyagi helyzetének, ízlésének meg­felelő termékeket, javuljon a termékek és szolgál­tatások minősége, csökkenjen az áruvásárlásra fordított idő, növekedjék a kiszolgálás kulturált­sága, a szolgáltatásokra kevesebbet kelljen vára­kozni. Áruellátásunk jelenlegi színvonala a párt- és a társadalmi szervektől érkező jelzések alapján ki­elégítőnek mondható. Az időben meghozott kor­mányzati intézkedések, a mezőgazdaság, az ipar, a bel- és külkereskedelem jobb munkája, javuló együttműködése nyomán bővült a választék, keres­kedelmi készleteink feltöltődtek, mennyiségben és összetételben megfelelőek. A fogyasztási cikkek piaca kiegyensúlyozott. Az általában kielégítő áruellátási színvonal mel­lett sok bosszúságot okoz a vásárlóknak — főleg a kis értékű cikkeknél és egyes alkatrészeknél — a hiány, az időszakos választékcsökkenés egyes ter­mékeknél, vagy a nem folyamatos ellátás. Sok még a panasz a termékek, a kiszolgálás, a szolgáltatások minőségére is. Az áruellátás színvonalának további javításával kapcsolatos teendők között elsőrendű fontossága van annak, hogy az árualap és a kibocsátott vásár­lóerő között összhang legyen. E feltétel nélkül sem a minőség, sem a választék tekintetében nem lehet igényeket támasztani. Az áruellátásnak a lakossági közérzet alakulásában alapvető szerepe van. Ki­fejezi a lakosság számára egész gazdaságunk tel­jesítőképességét, s ezért az áruellátás nemcsak a kereskedelem ügye, hanem összkormányzati fel­adat is. Továbbra is alapvető feladatunk az igények jó felmérése. Fontosnak tartjuk azt, hogy a keres­kedelmi vállalatok az igények alapján nagyobb szállítóikkal több évre szóló együttműködési meg­állapodást hozzanak létre, amelyben ki lehet jelölni a gyártmányfejlesztési feladatokat, és biztonságot lehet nyújtani a gyáraknak a megtermelt termékek átvételére. Ma még nagyon sok a probléma azzal is, hogy az éves szerződések a kereskedelem és az ipar között nem jönnek létre időben. Gyakran hi­ányzik a szerződésekből a szezonnak megfelelő, a negyedéves, esetleg a havi szállítási ütemezés, a minőség és a választók egyértelmű rögzítése. Mind a kereskedelemnek, mind az iparnak fel kell készülnie az évközi rugalmas változtatásokra. Ma még az iparcikkek többségénél a megrendelés és a teljesítés között négy-hat hónap vagy még több idő telik el. Ilyen körülmények között nagyon ne­héz követni a divatban, méretekben, színválasz­tékban beállt változásokat. Mind a vásárlók kényelme miatt, mind a keres­kedelmi munka hatékonyságának javításáért az utóbbi években több kísérlet indult a tartós fo­gyasztási cikkeknél a minta utáni értékesítés meg­szervezésére. Sajnos ezek az akciók eddig nem hoz­tak kielégítő eredményt. A szállítók egy része szín­ben, fazonban, anyagminőségben, a műszaki cik­kek megbízhatóságában nem tudta biztosítani azt az állandóságot, amit egy ilyen értékesítési for­mánál meg kell követelni. Nagyon bízunk abban, hogy az előttünk álló időszakban a minta utáni értékesítésben is előbbre tudunk lépni. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése a tavalyi mélyponthoz viszonyítva ez évben javu­lást mutat annak ellenére, hogy a kereskedelem kötbérbevételei kismértékben növekedtek. Még mindig előfordul azonban, hogy patinás nagyvál­lalatok sem tesznek eleget szállítási kötelezettsé­geiknek. Külön szólok a forgalmazott termékek minőségé­nek alakulásáról. A rossz minőségű termékekkel nemcsak a fogyasztót károsítjuk meg, hanem paza­roljuk az értékes anyagot és munkaerőt. A KERMI szerint a korábbihoz képest több termék minősége javult. Ezek közt említhetők a húsipari ter­mékek, a kenyér, a textilruházati cikkek, némely

Next