Keresztény Élet, 1994 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1994-09-25 / 38. szám
1994. szeptember 25. KERESZTÉNY ÉLET .Állapota tragikusnak mondható” Segítséget vár Szent Erzsébet temploma Ajánlás. Budapesten az erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom Magyarország legnagyobb és egyik legértékesebb neogótikus egyházi épülete. Tervezőjének, Steindl Imrének, a Parlamentet tervező kitűnő építésznek másik fő műve. Eredeti alaprajzi megoldása, változatos tömegalakítása, remek térhatása, gazdag - jórészt eredeti - belső berendezése és díszítése miatt kora építészetének egyik legértékesebb szakrális alkotása. Megépülte után, elsősorban tagozatainak gyenge kőanyaga miatt a templom állaga hamarosan romlásnak indult, s már az 1930-40-es években komoly restaurálást igényelt. Ennek elkészülte után szinte azonnal az ostrom pusztításai következtek. A templomot ugyan tatarozták, de jelentős helyreállítás az elmúlt 50 évben nem történt. Állapota ennek következtében tragikusnak mondható. Helyreállítása a magyar műemlékvédelem egyik nagy jelenkori feladata. A templom építése országos jelentőségű esemény volt a századfordulón. A kor szinte minden neves építő és kézműves szakembere dolgozott itt. Néhány az ismertebb nevek közül: Róth Miksa, Jungfer Gyula, Höltzl Mór, Köllő Miklós, Zsolnay Vilmos, Lingl Károly, Országh Sándor és fiai, Kiss György, Götz Adolf, Aggházy Gyula, Zubriczky Lóránt, Hauszmann Sándor, Lantay Lajos. Építészettörténészek egybehangzó megállapítása, hogy Magyarország egyik legértékesebb neogótikus épülete. (Lásd az ajánlást.) Az építményen már 1934-ben javításra szorult a kőcsipkézet. Sajnos a gyarapodás, egy gondos és virágzó egyházközség, és az 1971-ben bekövetkezett haláláig gondoskodó plébános, Hites Ignác sem volt képes a háború okozta károkat eltüntetni. Egyrészt elvették a plébániától a közösségi élet alapjául szolgáló épületeit, illetve szörnyű károkat okozott a tetőzetet ért bombatámadás. Hevenyészett helyreállítás történt, drótüveggel való ablakpótlások, de már 1947-ben megállapították a szakértők, hogy azonnal teljes felújításra szorulna az épület. Történtek javítások, kőpótlások, de a díszítőkövek jó részét elvitték az Országház akkor már zajló felújításához. Nem ide illő, geometriai rajzolatú üvegpótlást végeztek. Eredeti állapotában állították helyre a rózsaablakot, s a szentély ablakait. (Időközben került sor az elhanyagolt plébániaépület helyreállítására, ahol a tetőzet szorult javításra, illetve kialakítottak egy hittantermet.) Sokat rontott a belső állapotokon a templom gázkazános fűtésének a kiépítése, hiszen így kiszáradtak az átázott mennyezeti felületek, s szaporodni kezdtek a nagyfelületű vakolatomlások. 1985-ben megalakult az egyházközségben egy városvédő csoport, s Ráday Mihály televíziós műsorában helyt adott a kérésnek, történjen meg az állagfelmérés, segítsen aki tud, mert tragikusak az állapotok az épületben. A felhívás hatására a kerületi tanács rendbehozatta a siralmas képet mutató, templomot körülölelő parkot, illetve felújították, eredeti állapotára alakították az ott található „zöldházikót”, a nyilvános illemhelyet. (Ez az épület az egyelőre egyetlen védett objektum a téren és környékén.) A leghasznosabb eredmény az volt, hogy egy fiatalember önkéntesként 2 évig nyarat, hétvégéit áldozta azért, hogy a tetőzetét, a lyukas ablakokkal tátongó tornyokat védőhálókkal lássa el a galambok miatt, valamint a tetőszerkezeten belül javítható részeket rendbehozza, a csatornázatot kitisztítsa, javítsa a további ázások megelőzésére. Munkája sokat segített abban, hogy ma még úgy-ahogy, véd a tetőzet. Elindult a műemléki védettség procedúrája is, valamint (ahogy azt 1992 telén kiderítettük) a Buváti elkészítette a templom felújításának rekonstrukciós tervét. 1989 decemberében 212 millió forintra becsülték a költségeket. A templom állapotát felmérve világossá vált, azonnal cselekedni kell. A veszélyelhárítás megtörtént, jelenleg már - alaposan megrongált - kerítéssel vették körül az épületet, s belül hálót feszíttettem ki a főhajóban. Nagyobb esőzések esetén kívül-belül esik az eső. A Buváti régi teamjével felvett kapcsolat révén megbecsülték a jelenlegi helyreállítási költségeket, ami immár inkább az 1 milliárd forintot közelíti. Elkészült a tetőzet felújítási terve a kerületi önkormányzat építészeti bizottságának finanszírozása révén, s az önkormányzattól 20 millió forintot, Paskai bíboros úrtól pedig 10 millió forintot kaptunk a közel 60 milliós tetőfelújítási munkákhoz. Ezt a legsürgetőbb munkát sem tudjuk azonban elkezdeni, mert a rendelkezésre álló 30 millió forint nem fedezi a munkákhoz szükséges összeget. Az alapítványi tőke gyarapítása érdekében levelekkel fordultunk hazai intézményekhez, bankokhoz, olyan személyekhez, akiktől eszmei vagy anyagi támogatást reméltünk. A hazai segítségkérésen túl fordultunk külföldön élő magyar és idegen katolikus közösségekhez, a Kirche in Not szervezetéhez. Utóbbitól most nyáron kaptunk 30 000 márkát, s további 10 000 átutalásáról értesítettek, mint egyszeri segélyről. Egyébként kisebb összegek érkeznek, s meghatóak az idős emberek, kevéske pénzből létezők adományai. Részt vettünk pályázatokban, ahol azonban vagy elenyésző összeget lehetett volna elnyerni, vagy elutasították a pályázati anyagunkat. Sürget az idő, mert napról napra súlyosbodnak a gondok, romlik az épület állapota. A helyreállítási munkák ütemezése, valamint a kivitelező kapacitása határozná meg a munka elvégzésének idejét. Lehetőség volna arra, hogy hamarosan kezdve a munkákat, a tetőfelújítás (tetőszerkezeti felújítás, gombátlanítás stb.) jövő tavaszra elkészüljön. Ha rendelkezésre állna a tervezési költség a továbbiakhoz, az biztosítaná, hogy az idő alatt elkészüljön az épület helyreállítási terve, s így a folyamatossá tehető munkálatok révén lenne remény arra, hogy 2001-re, a templom felszentelésének 100. évfordulójára méltó állapotban, eredeti szépségében álljon az épület hívő és nem hívő, ámde a szépet, az ember teremtő kezének alkotását becsülő minden hazai polgár örömére, büszkeségére. Kérjük a katolikus hívőket, segítsenek ötlettel, szellemi adománnyal, s ha módjukban áll, anyagiakkal is. Várjuk jelentkezésüket az alábbi címen: Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközség „Felújításért”. Budapest VII., Rózsák tere 8. H-1074. Spányi Antal plébános I. János Pál pápa emlékhónapja A Szentatya szeptembert Albino Luciani hónapjának nevezte, aki I. János Pál pápa néven csupán csak 33 napig ült Szent Péter trónján. Az alább közölt megszívlelendő gondolatait I. János Pál 1978. augusztus 26-án, a pápává választását követő napon, a konklávé zárómiséjén mondta. Emberek, testvérek, az egész világon! Mindannyian cselekvésre vagyunk kötelezve annak érdekében, hogy a világon több legyen az igazságosság, szilárdabb a béke, őszintébb az együttműködés. Ezért kérve kérünk mindannyiótokat, a társadalom összekötő szövetét alkotó legalacsonyabb rétegektől kezdve az egyes népek felelős vezetőiig: igyekezzünk hathatós és felelős eljárással létrehozni az új, igazságosabb, őszintébb rendet. Reménység hajnala pirkad a világon, bár nemegyszer mintha elhomályosítaná a gyűlölet, vér és háború vad villámaitól hasogatott sűrű sötétség. Krisztus alázatos helytartója, miközben remegő szívvel, de bizakodva indul küldetésére, teljes készséggel az egyház és a társadalom szolgálatára bocsátja magát, faji vagy eszmei különbség nélkül, azzal a szándékkal, hogy derűsebb, szelídebb nappal virradjon a világra. Csakis Krisztus keltheti fel fölöttünk az alkonyatot nem ismerő világosságot, mert Ő az „igazság napja”, de mindenkinek a munkáját kéri hozzá. A miénkben nem lesz hiány. Látogatóban a Fatimai Szűzanyánál (3) Mindszenty József bíboros kíséretében Portugáliában Az ünnepélyes főpapi szentmisét követően az oszlopcsarnokban elhelyezett betegek megáldása következett, amely után az Isten Anyja szobrát körmenetben vitték őrzési helyére, a jelenések kis kápolnájába. Ezután Coimbra városába vitt utunk. Meglátogattuk az egyetlen, még élő látnokot, Lucia nővért, aki itt, a Szent Teréziáról nevezett karmelita nővérek kolostorában él. Most emlékiratai útján terjeszti Mária szeplőtelen Szíve tiszteletét. A könyvet már több nyelvre lefordították, a magyar fordítás is elkészült. Benne igyekszik fölhívni a figyelmet a fatimai üzenet komolyságára. Mindszenty bíboros először fogadta a zárda lakóinak tisztelgését, Lucia nővér utolsónak maradt. Most a kíséret tagjai elhagyták a termet, s a magyar főpap a verbita Kondor Lajos tolmácsolásával mintegy negyedóráig beszélgetett a látnok Lucia nővérrel. Megtekintettük az 1308-ban alapított egyetemet; láttuk kápolnáját, könyvtárát, dísztermét, sok jezsuita vonatkozással. Nem maradhatott el II. Endre magyar király dédunokája, Portugáliai Szent Erzsébet templomának, sírjának megtekintése sem. Ő 1271- ben született, s a keresztségben rokonának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek nevét kapta. A keresztény édesanyának és királynénak mintaképe volt, s mint özvegy, a klarisszák III. rendi tagjaként itt, Coimbrában halt meg 1336- ban. Visszatérve Fatimába október 15-én végigjárták a magyarok építette keresztút állomásait, majd a Szent István-kápolnában, a magyar szentek üvegfestményeinek koszorújában Mindszenty bíboros koncelebrált szentmisét mutatott be és prédikált az összegyűlt magyar csoportnak. Az elég tágas kápolnában áll egy portugál művésznő faragta, szép Magyarok Nagyasszonya-szobor, szentjeink színes üvegablakait pedig a Rómában élő magyar papművész, Prokop Péter alkotta. Egyébként a fatimai bazilikában is áll Szent István királyunknak 3 méteres márványszobra. A Mindszenty József bíborosról elnevezett fatimai magyar engesztelő kálvária A Csanádi egyházmegye egyik papja, Kardos Illés, Spanyolországba emigrált 1944- ben, hogy a befogadó ország lelkipásztorai sorában tevékenykedjék és magyar népét segítő szolgálatával is támogassa. Külföldön is vallotta, hogy Mária nemzete vagyunk, a fatimai ígéret reánk is vonatkozik, és nincs más kiút abból a tragédiából, amelybe a második világháború sodort benünket, csak Fatima - hangoztatta a Fatimai Családszervezet tagjaihoz írott leveleiben. Előkészítette a fatimai magyar kálvária tervét, és megindította a fatimai magyar kálvária mozgalmát. Ő nemcsak Krisztus tanításában hitt, hanem abban is, hogy amikorra a kálvária teljesen felépül, Isten a Szűzanya közbenjárására nemzetünket a rabságból is kiemeli. Az idő igazolta ezt a meggyőződést: megépült a magyar kálvária, és 1992. október 13-án felszentelték annak XV állomását, hálából Magyarország felszabadulásáért. Ft. Kardos Illés mindezt már nem érte meg: 68 éves korában a spanyolországi Almeirában hívta magához az Úr 1961. szeptember 12-én, Mária nevenapján. Szentmiséje közben, Mária nevével ajkán, holtan esett össze az oltárnál. Még életében ő kapta kézhez a lisszaboni legfőbb építészeti hivatal engedélyező okiratát, amely a benyújtott tervek szerint a kálvária stáció-kápolnáinak felépítését engedélyezi. „Kálvária nélkül nem lesz magyar kálvária” - mondta neki egy alkalommal a fatimai szentély rektora. A szétszórt magyarságot összegyűjteni, figyelmét a fatimai gondolatra irányítani és így a Fatimai Család tagjaival a magyar kálváriát felépíteni valóban kálváriajárás volt. De az a tény, hogy a magyar kálvária áll Fatima szikláin, vitágosan bizonyítja: Isten áldása volt rajta. Kardos Illés után az Amerikában élő Győrfy Albert plébános vette át a Kálvária-bizottság elnökségét. Ő is ugyanolyan lelkesedéssel fáradozott az ügy sikerén, mint elődje. Ezt bizonyítja a keresztút végén emelkedő Szent István-kápolna alapkőletételi okmánya: „...a világon szétszórt, Mária-tisztelő magyarok áldozatkészsége építi ezt a fogadalmi kegyhelyet 14 stációval, Szent Istvánkápolnával és Golgotával azon imádságos szándékkal, hogy ez a szent vállalkozás hirdesse az egész keresztény kultúrvilágnak árva magyar fajtánk kálváriás sorsát, áldozatos hitét és a Fatimai Miasszonyunkba vetett ama rendületlen bizalmát, hogy felszabadítja hű népét a vörös zsarnokság alól, és elhozza számára a Magyar Feltámadást. ” A fatimai kálvária felépítéséhez José Alves Correia da Silva leiriai püspök 1956. július 16-án a következő szavakkal adta engedélyét: „Megáldom és engedélyezem a mozgalmat, amely a Cova da Inában egy magyar kálváriát akar felállítani, és kérem a Fatimai Szűzanyát, hogy kísérje áldásával ezt a mozgalmat és az egész magyar népet. (Folytatjuk) Cser-Palkovits István SJ 5. oldal KÉRDÉSEK A TEOLÓGUSHOZ Az engesztelésről Mi az engesztelés? Ha Máriához fordulunk engesztelő imánkkal, amikor Istent bántjuk meg, azt jelenti, hogy nem merünk közvetlenül hozzá fordulni? Kell a közbenjáró? Az engesztelés olyan tett, amely bűnbocsánatra, irgalomra kéri Istent a bűnösök iránt. Az engesztelés fogalma tehát szoros kapcsolatban van a bűnnel. Az embert meg kell a bűntől tisztítani, hogy kedvessé legyen Isten előtt. Ezt csak Isten teheti meg, csak Ő fogadhat vissza kegyelmébe, szeretetébe, csak Ő szabadíthat meg a bűntől. Az engesztelés az Ószövetségben közösségi aktus is, ahol a nép bűneiért az engesztelő áldozatot a főpap mutatja be a vele együtt könyörgő néppel. Imája és áldozata a Messiásra utal. Az Újszövetség már ennek az egyetlen és végtelen értékű engesztelő áldozatnak birtokában van. Jézus Krisztus az Isten áldozati Báránya, aki a kereszten kiontott vére árán mindenki számára kiengesztelődést szerzett. Szó sem lehet tehát arról, hogy „bátortalanságunkban”, vagy bármilyen más ok miatt a szentekhez, vagy a Boldogságos Szűz Máriához fordulhatunk úgy, hogy Jézus Krisztustól függetlenül szerezzenek nekünk bűnbocsánatot. Kérjük a szenteket, mint Isten barátait, imádkozzanak velünk, imádkozzanak értünk! Engesztelésünk nem irányulhat a szentekre. Ha azt mondom: bocsásd meg Szűzanyám, hogy nem követtem a Te példádat! - az nem azt jelenti, hogy egy bűn eltörlését kérem Jézus édesanyjától, hanem azt a kegyelmi közösséget fejezi ki, amely vallja, sőt lélekben átérzi az üdvözültekkel, így a Szent Szűzzel való kapcsolatot. Az ima, a bűnbánat, a kiengesztelődés kérdésében soha nem téveszthetjük szem elől, hogy mindennek azért van értelme, mert Jézus Krisztus, az Isten Fia, Megváltónk megnyitotta számunkra az eget. Egyetlen közvetítő (közbenjáró) van Isten és ember között: az ember Jézus Krisztus! Általa nyertünk és nyerünk szabadulást bűneinktől. Őáltala lett valóság a bűnbocsánat. Isten kiengesztelése. K. E.