KERESZTÉNY MAGVETŐ • 2004
1. szám - TANULMÁNYOK - Hermán M. János: Herder (1744-1803)
nitás-ideálja pedig egy újfajta fejlődést eredményezett, amely látható nyomokat hagyott a 19. században. Felvilágosult kortársai közül hivatástudatával is kimagaslik. Személyét nemcsak az állam és az egyház szolgálatában elkötelezett „vallásos tanítónak" tartotta, hanem úgy tekintette magát, mint Isten emberét, aki elsősorban az isteni Igét szolgálja. Úgy tudjuk, hogy prédikációi közül néhányat magyar nyelvre is lefordítottak. Teológiailag főleg a magyar lutheránus egyház kebelében talált otthonra, mégpedig hatásos szinten. A Luther kis kátéjához írt magyarázatát Kis János evangélikus irodalmár-püspök 1815-ben magyarra átdolgozva adta ki Győrben. (Kis János Jénában és Göttingában diákoskodott.) Mi láttuk ennek a kátémagyarázatnak a 6. kiadását, azt, amelyik 1860-ban jelent meg Pesten. Ez a sorozatos kiadási tény jelentős befogadásról, fél évszázados hitoktatási színvonalról tanúskodik. A maga korában Herder nagyságának magasztalását Nitsch Károly Dániel 1792-es alkalmi versében olvashatjuk, éspedig a göttingai egyetemtől való búcsúzásakor. A hazai német író, a polihisztor Nitsch (1763-1808) itthon sárospataki tanár lett. Lengyel István - akinek Benkő Samu közölte az életrajzát — diákkorában a mecénás herceg, valamint Wieland, Schiller, Goethe és Herder hírnevének a hallatára kereste fel Weimart 1803-ban. Ő később a kolozsvári református kollégiumban lett a filozófia professzora. Rövidre fogott hazai utalásaink arról szólnak, hogy a főleg német egyetemeken megfordult magyarokat érdekelte Herder egyénisége, tanítása és teológiai munkássága. III. Herder korai magyar irodalmi hatásáról kívánunk szólni a továbbiakban. Utalunk arra, hogy Salamon Ferenc műkritikus 1856-ban tanulmányt írt Arany János és a népiesség címmel. Ebben azt mondja, hogy a népiesség nem történelmi produktum, és a megjelenése csupán Herder hatásának tulajdonítható. Úgy véli, hogy a herderi tanok Magyarországra a német romantika népiességével, illetve a jogtörténeti iskola (Hegel) elveivel átszínezetten érkeztek meg. Salamon Ferenc megítélése csak részben helytálló, mert a mérlegére már nem, vagy még nem kerülhetett oda a herderi hatások együttes súlya. Herder versei, népköltészeti gyűjteményei, tanulmányai és történetfilozófiai írásai korán eljutottak Magyarországra. Olvasói közé tartoztak a jakobinus mozgalom szimpatizánsai, a magyar szabadkőművesek, a peregrinus diákok és a tollforgatók java része. Művei közvetlen hatással voltak a reformkorszak nyelvművelőire. Megemlítjük Batsányi János, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Kármán József, Fazakas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc és