Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
B
Barkász Lajos 57 Barkóczy-Klopsek Béla lapok hasábjain jelentek meg. 1932—34-ig a csendőrtiszt-tanfolyamok parancsnoka volt, majd Pécsre helyezték mint csendőrkerületi parancsnokot. Eredményekben gazdag hosszú közéleti pályafutása után 1938-ban vonult nyugállományba. A Magyar Érdemrend és a német lovagrend tulajdonosa. Beszél német, szlovák, horvát, szerb nyelveken is. L. : Avar utca 9/a. Barkász Lajos, áll. gimn. tanár, tanulmányi felügyelő. Szül.: Hódmezővásárhely, 1884 aug. 25., ref. Atyja : néhai B. Károly gimn. tanár, anyja: Lubinszky Jolán. Gimn.-i érettségit tett, majd megszerezte a középisk. tan. okl.-et. Ennek megszerzése után mint festőművész kezdett szerepelni. Részt vett a világháborúban, majd annak befejezése után Bp.-en tanított. Tanári munkája mellett mind intenzívebben foglalkozott a festészettel, közel két évtizede állandó kiállítója a Műcsarnoknak, ahol eddig 7 díjat és kitüntetést nyert. 1940-ben megnyerte a Képzőművészeti Egyes, aranyérmét, elnyerte a Ráth díjat, a TESZ ezüstérmét stb. A Műcsarnok 1939. évi őszi tárlatán 4 termet megtöltő anyaggal szerepelt. Több festménye van a főváros és a Szépművészeti Múzeum tulajdonában. Egy évtizeden át tagja volt a Középisk. Rajztanárvizsg. Biz.-nak, titkára, majd ügyv. elnök volt az Egyes. Ker. Nemzeti Ligának. Az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat törzstagja, vál. és bíráló biz. tagja. 1938—39-ben a Magy. Képzőművészek Egyes. elnöke volt. A rajztanár Egyes. ig. tagja. Beszél németül is. L. : Csillaghegy, Barkász-vina. Tel. : 163—521. Barkóczi György, nagy- és kisbarkóczi, a sztambuli főkonzulátus vezetője. Szül. : Sümeg, 1888 febr. 2., r. k. Régi magyar nemesi család leszármazottja. Középisk. tanulmányait a keszthelyi premontrei gimn.-ban végezte, utána felvették a bécsi cs. és kir. Konzuli Akadémiára. Pályafutását mint hamburgi konzuli attasé kezdte meg 1911-ben. Hamburgból Galacba, később Bukarestbe, majd Brailába helyezték mint alkonzult. A gyászos emlékű trianoni szerződés ideje alatt a trianoni békedelegáció egyik titkára volt. 1920-ban mint konzult a párisi magyar követséghez osztották be és itt teljesített éveken keresztül szolgálatot. 1932-ben Párisból hazarendelték és a magy. külügyminisztériumba osztották be. Itt mint a gazdaságpolitikai osztály helyettes vezetője működött. 1932-ben megkapta a főkonzuli címet. 1938 óta tényleges főkonzul. Számos hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Beszél németül, franciául, angolul, olaszul és románul is. L. : Sztambul. Barkóczy Aladár, nagy- és kisbarkóczi, árvaszéki elnök. Szül.: Nagykároly, 1893 jan. 20.,r. k. Atyja: B. Ferenc, anyja : domahidai Domahidy Margit. Gimn. tanulmányait a nagykárolyi piaristáknál, a trencséni kir. kath. gimn.-ban, majd a debreceni piaristáknál folytatta. Debrecenben és Kolozsvárott hallgatott jogot. A világháború kitörésekor bevonult a szatmári 12-es honvéd gy.-ezredhez. 1915 jan.-ban a debreceni katonai megfigyelőállomás helyettes gondnoka lett. Közigazgatási pályáját Zala vm.-ben, Sümegen kezdte 1916 februárjában mint közigazgatási gyakornok és tb. szolgabíró. Majd Szabolcs vm.-hez került. 1917-ben szolgabíróvá, 1919-ben aljegyzővé, 1927-ben árvaszéki ülnökké léptették elő. A belügyminiszter 1938-ban Bereg és Ugocsa vármegyék árvaszékének elnökévé nevezte ki. A kath. társadalom bizalma a beregszászi r. k. egyházközség világi elnökének tisztségébe emelte, a vármegyei és Beregszász város népművelés bizottsága, a városi könyvtárbizottság és a gimnáziumi internátus bizottsága vál. tagjai sorába hívta, a Szabolcs vm.-i Bessenyei Kör pedig elnöki tanácstagjának választotta meg. A M. É. P. Beregszász kerületi társelnöke. L. : Beregszász, Széchenyi u. 13. Tel.: Beregszász 39. Barkóczy István, szalai, szénbányatulajdonos. Szül. : Nyíregyháza, 1898 nov. 11., r. k. Atyja : sz. B. Barna kir. főtanácsos, anyja : Pásztor Ilona. Katonai alreáliskolát végzett Kőszegen, onnan a huszár kadettiskolába került, ahol tisztté avatták. Mint tényleges tiszt vett részt a világháborúban, megsebesült és mint 75 %-os hadirokkant hadnagyi rangban került nyugállományba. Akkor helyezkedett el a polgári életben először Berentén, majd Kurityánközségben alapított szénbányát, amely jelenleg is üzemben van. Tulajdonosa a Signum Laudisnak a kardokkal, az ezüst és bronz vit. éremnek, a Károly cs.-ker.-nek, a seb. éremnek, a Marianerkreutz-nak, továbbá osztrák és bolgár hab. emlékéremnek. Tagja a miskolci Nemzeti Kaszinónak és Tiszti Kaszinónak. L. : Miskolc, Szemere u. 8. Barkóczy-Klopsek Béla ny. ezredes. A Fonyód-Sándortelepi Fürdőegy., majd a Fonyód- Sándortelepi Kultúregy. megalapítója és ezeknek elnöke. Szül. : Feled, 1872 márc. 26., r. k. Atyja : K. Győző MÁV főmérnök, anyja : szalai br. Barkóczy Petronella. A br. B. család férfiágon kihalóban lévén, örökbefogadta nagynénje : br. B. Alojzia alapítványi hölgy, ezért viseli a B. K. kettős nevet. Érettségit Iglón tett, Bp.-en végezte a cs. és kir. hadapródiskolát, majd a hadtest tiszti iskolát Kassán, közben a Bp.-i Tud. Egy. jogi fakultásán államtud. vizsgát tett és elvégezte Bp.-en a honv. törzstiszti tanfolyamot. Csapatszolgálatát a cs. és kir. 48. gy.e.-nél kezdte meg, szolgált a cs. és kir. 34. és 32. gy. e.-ben és fokozatos előléptetéssel ezredesi rangra emelkedett, a magy. kir. 1. honv. gy.e. állományában. Részt vett a világháborúban, de már 1914 okt. 1-én mint zászlóaljpár. Szerbiában, Glusci-nál súlyos gerinclövést kapott. Harcképességét többé nem nyerte vissza és mint a magy. Hadfelügyeleti Bizottság képviselője, beosztást nyert a bécsi közös hadügyminisztériumba, ahol rendkívül nagyfontosságú bizalmi állását a háború végéig töltötte be. Ez állásában 1918 nyarán, midőn világosan látta Károlyi Mihály gr. forradalmi tevékenységét, amit a Wekerle-