Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)

Előszó

IV fontosabb tényezőinek életrajzát rövidebben kellett megírnunk, annak ellenére, hogy más — a közéletnek egyébként igen kitűnő, —de mégis kevésbbé jelentős helyen álló munkásai, minthogy nyomdatechnikai okokból előbb kerültek technikai munkálatok alá, hosszabban és részletesebben megírt monográfiát kaptak. Másik igen nagy akadály ugyancsak a rendkívüli időkkel függött össze. A keresztény magyar közélet tényezőinek igen tekintélyes sora egyenruhát öltött magára, hogy hazafias kötelességét teljesítse. Leveleink, amelyekben életrajzi adataikat tudakoltuk, zárt ajtókat találtak és nem jutottak vissza hozzánk. Természetesen, kötelességszerűen mindent elkövettünk, hogy ezt a hiányt pótolhassuk, de ez nem sikerülhetett minden esetben. Szólnunk kell azokról is, akik nyilván szerénységből, idegenkedtek életrajzuk közzétételétől és így legnagyobb sajnálatunkra nem kerülhettek a Keresztény Magyar Közéleti Almanach hasábjaira. Ez azonban minden lexikonnak, almanachnak és életrajzgyűjteménynek közös fogyatékossága s a K. M. K. A. szerkesztősége nyugodt lelkiismerettel bocsátja útjára ezt a művet, mert minden lehetőt elkövetett, hogy a legpontosabb munkát adja át a nyilvánosságnak. Hisszük, hogy becsületes munkát végeztünk és ezzel a két kötettel jó szolgálatot tettünk az ezeréves magyar nemzetnek. Ebben a pillanatban, amikor e nagy mű munkálatait befejezve, azt díszes köntösben útjára bocsátottuk, érkezett meg a minden magyar lelkét mélységesen megrendítő boldog hír, hogy húsz esztendei keserű megaláztatás után végre kisütött az igazság napja és Magyarország legszebb ékessége, minden magyar kincse, Erdély — legalább részben — visszatér az anyaországhoz. A bécsi Belvedere palotában az osztó igazság ismét Magyarországhoz kapcsolta kincses Kolozsvárt, Nagyváradot, Székelyföldet és közel ötvenezer négyzetkilométer sokmilliónyi keresztény magyarját. A magyar élet ez újonnan érkező, de eddig is számontartott értékei nélkül nem lenne teljes munkánk. Éppen ezért szerkesztőbizott­ságunk máris megkezdte a KERESZTÉNY MAGYAR KÖZÉLETI ALMANACH harmadik (ERDÉLY) kötete munkálatait. A már megjelent első két hatalmas kötetet rövidesen követi a harmadik, melyben az ujjongó lélekkel üdvözölt visszatérő erdélyi magyar testvérek életrajzai foglalnak helyet. Mi azonban megrendíthetetlen hittel és az igazságot osztó Gondviselésben bízva úgy érezzük, hogy még ezzel a harmadik kötettel sem fejeződött be munkánk. Követni fogják azt a magyar nemzet élniakarásának, igazságának jeleképpen az újabb magyar hazatérők életrajzait tartalmazó kötetek is. A Magyarok Istene segítségével úgy legyen ! Budapest, 1940. augusztus hó 30-án, a második belvederei döntés napján. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG.

Next