Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 1. A-L (Budapest, 1940)
K
Kallinoda Ferenc 466 Kalmár Zsigmond Tanítói oklevelének megszerzése után Hegyközújlakon kezdte meg tanítói működését, onnan Bp.-re került a Szeretetházhoz. A fővárosban megszerezte polgári iskolai tanári oklevelét és a főváros iskoláiban működött, mint tanár, később pedig, mint c. igazgató. Mint vérbeli pedagógus a hatalmas tudásra valló tanítási és nevelési cikkek egész sorozatát írta az oktatásüggyel foglalkozó lapokban, az ifjúság számára pedig pompás elbeszéléseket és meséket irt, amelyek mint igen kedvelt ifjúsági olvasmányok ma is közkézen forognak. L. : Szolnok, Konstantin-u. 37. Kalliwoda Ferenc, kormányfőtanácsos, a MOKTÁR igazgatója. Szül. : Bp., 1880 máj. 25., r. k. Iskolái elvégzése után a gazdasági életben helyezkedett el. Ügyvezető elnöke a Rádius Filmipari R.-T.-nak, nv.-igazgatója az Orsz. Orvosszöv. Nyugdíj- és Segélyző Intézetének, elnökhelyettese a Magántisztviselők Orsz. Nyugdijegyes.-nek. Felügyelőbiz. elnöke a Stádium Sajtóvállalatnak, a Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T.-nak, a Függetlenség c. napilapnak, a Fórum Lap- és Könyvkiadó R.-T.-nak, a Hungária Nagyszállónak. lg. tagja a Központi Váltóüzlet R.-T.-nak, a Hitelintézetek Szövetsége a KMAG Utazási, Sport és Fürdőiroda Kft.-nak. Felügyelőbiz. tagja a Péti Nitrogén Műtrágyagyár R.-T.-nak, a Nitrochemiai Ipartelepek R.-T.-nak, a Magyar Hydrobenzin R.-T.-nak, a Szénkéneggyár R.-T.-nak. Örökös tb. alelnöke az Evezős Szöv.-nek, alapító tagja a Hungária Evezősegyletnek, tagja az Orsz. Kaszinónak és a Kir. Magy. Automobil Clubnak. Sport érdemei elismeréséül kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Németül, franciául is beszél. L. , Bp., XI., Horthy Miklós út 23. Kallivoda György, kir. közalapítványi főerdőmérnök. Szül.: Szabadka, 1899 ápr. 7., r. k. Apja: n. K. Andor, ny. min. tanácsos, erdőmérnök, az utolsó magyar erdőigazgató Besztercén. Anyja : Altdorffer Olga. A világháború alatt 1917 márc. 10-től 1918 nov. 20-ig katonai szolgálatot teljesített, 11 hónapot az olasz fronton. A II. o. ezüst vit. érem és a Károly csap.ker. tulajdonosa. 1929 okt. 1-én lépett közpályára és a mai napig a bátaszéki kir. erdőhivatalnál van beosztva, 1932 óta a hivatal vezetője. A helybeli összes társadalmi egyesületek tagja. 1938-ban a soproni nyári egyetemen a „Nyárfakérdés és ártéri erdőgazdálkodás“ címen nagysikerű előadást tartott. Tart. tüzérzászlós. Ausztriában, Olasz- és Törökországban, Romániában, Bulgáriában járt tanulmányúton. Németül is beszél. Bátaszék. Kallós Lajos dr., ügyvéd. Szül. : 1914 júl. 28., r. k. Atyja : K. Zsigmond MÁV főmérnök, anyja: Szende Irén. Családja több mint 200 év óta él Bp.-en, tagjai nagyrészt köztisztviselők. A bp.-i Berzsenyi reálgimn.-ban érettségizett, majd a bp.-i Tud. Egy.-en jogtudori okl.-et szerzett. Családtörténeti vonatkozású cikkeket írt különböző napilapokba és folyóiratokba, ahol heraldikai kutatásainak eredményei is megjelentek. Dr. Kerekesházy Józseffel együtt megírt munkája Benyovszkyról: „A madagaszkári király családja“. Megírta Esztergom megye monográfiájának heraldikai és történeti részét. 1940-ben jelent meg a szlőváros támogatásával dr. Kerekesházy Józseffel közös munkája : „Abedik gróf csodálatos élete.“ címmel, amelyet a sajtó nagy elismeréssel fogadott. Több előadást tartott különböző társaságokban, 1940-ben a Keleti Társaságban és Bp. szfőv. népművelési biz.-ban, 1939-ben nyugati tanulmányutat tett, amelynek során magyar nyelvű kutatásokat végzett angol és német levéltárakban. Németül és angolul is beszél. L. , Bp., V., Katona József u. 41. Kalmár Endre János Péter, gyorsíró és gépíró szakiskolai igazgató, leánygimn. gyorsírástanár. Szül.: Leibickenfürdő, 1891 aug. 1., r. k. Atyja: K. Elek c. tanker, főigazgató (Lőcse). IV. o. gimnazista korában egy gyorsírói pályázaton díjat nyert. Műegy.-i hallgató korában is gyorsírással jegyezte tanárai előadásait és néhányat sokszorosítva ki is adott belőlük. 1929-ben az országos gyorsíró-versenyen megnyerte az első szabatossági díjat, letette a gyorsírástanítói vizsgát s ugyanebben az évben vállalta el „Az Írás“ autografálását. 1930-ban Pestszenterzsébeten gyorsíró és gépíró szakiskolát nyitott. A Magy. Gyorsírók és a Gyorsírás Barátai Budai Egyes.-nek alelnöke, a Gyakorló Gyorsírók Társ. főtitkára stb. 300 szótagos versenyen II. díjat nyert, ugyancsak megszerezte a Gyorsírástudomány arany gyorsgépíró jelvényét is. Figyelmet keltő kiváló szak- és irodalmi tevékenységet is fejt ki a gyorsírás körében. E. e. tart. honvédzászlós, a Károly cs.-ker. tulajdonosa. L.: Pestszenterzsébet, Szt. Erzsébet-tér 13. Kalmár Iván, a Magy. Orsz. Központi Tkp. igazgatója. Szül.: Pálházapuszta, 1890. júl 9., ref. Érettségi után elvégezte a bp.-i Keresk. Akadémia kétéves főisk. tanfolyamát és a banktisztviselői pályára lépett. 1911 óta áll a MOKTÁR alkalmazásában. 1924-ben cégvezetővé, 1933-ban h. igazgatóvá, 1936-ban pedig igazgatóvá nevezték ki. A világháború alatt revizori működést fejtett ki a Bőripari Központnál. L. : Bp., XII., Karap-u. 15. Tel. : 357—785. Kalmár Zsigmond, különleges terménytisztító és osztályozó gépek gyártója. Szül. : Hegyközújlak, 1860 dec. 23., ref. Apja : K. István, anyja : Fintha Márta. Mint egyszerű, szegény szülők gyermeke minden vagyon nélkül kezdte életpályáját és vasszorgalma, továbbá technikai tudása révén hamarosan komoly pozíciót teremtett magának. Mezőgazdasági gépgyárat alapított, s a gyár jelenleg egész Európa területére szállítja gyártmányait. A Kalmár-féle rostákat és különleges terménytisztító gépeket készíti. Eddig több mint száz belföldi és külföldi kitüntetésben részesült. Ipari munkássága terén soha nem feledkezett meg a szociális problémákról sem. A mai értelemben is nagy vagyont adott