Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
M
Mátray Árpád dr. 679 Märtz Mátyás elvégzése után a Színművészeti Akadémián nyert okl.-et és már 18 éves korában a Nemzeti Színház 1. tagja lett, ahol az Egér c. vígjáték, Marsaius Márta szerepében, mint naiva aratta első sikerét. A rendkívül tehetséges fiatal színésznőt egymásután érték kitüntetések, elnyerte a Farkas—Ratkó-díjat, majd a főváros színészösztöndíját. Széles művészi skálájára jellemző, hogy a háború alatt egymásután játszotta el a magyar népszínművek női főszerepeit. Szökött katona—Julcsa, Sárga csikó — Erzsi, Vén bakkancsos és fia a huszár — Lidi stb., majd mint társalgási színésznő aratott elmékezetes sikereket magyar és külföldi klasszikus és modern darabokban : Rang és mód— Glarisse, Csalódások— Lina, Liliomfi — Mariska, Aranyember — Athália, Fekete lovas — Helén, Tanner John házassága— Violet, Válás után— Diana, Nem lehessen tudni — Glória, Árnyék— Helén, Sasfiók — Camerata, Cyrano — Roxane, Ügyvéd — Titkárnő stb., stb. Mialatt ezeket a szerepeket játszotta, már fejlődött benne a drámai hősnő. Shakespeare szerepei között nevezetesebbek : Cleopatra, Ofélia, Ariel, Goneril, Boleyn Anna, Jessica, Olivia, Moliére szerepei közül pedig: Angelica, Henriette, Elise. Erős drámai szerepeket kapott ezután feladatul: Csongor és Tünde — Ledér, Szélcsend — Feleség, Asszony és a bolondok — Az asszony, Peer Gynt — Zöldruhás lány, Kísértetek — Alvingné, Ember tragédiája — Éva, Bánk bán — Gertrudis, Ellák — Réka, Medici Katalin — Katalin, Antigone — Antigone, Andromache— Andromache, Magyar Elektra— Elektra, Stuart Mária — Angliai Erzsébet, Ernani— Donna Sol, Medea— Creuza, Kreml istene— Nagaja cárné stb., stb. Művészi pályáján most a magyar színpadokon versenytárs nélkül áll a tragika szerepkörében. 1937-ben a Nemzeti Színház centennáris esztendejében ünnepélyes keretek között kivételes művészete elismeréséül a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki. Férje: Tors Tibor országgyűlési képviselő, a Képviselőház alelnöke. L. : Bp., Vilma királynő út 42. Tel.: 220—404. Mátray Árpád dr., a Stefánia orvosa, OTBA ellenőrző orvos, tart. hadnagy. Szül. : Gyöngyös, 1911 máj. 15., r. k. Orvosi diplomáját a szegedi Tud. Egy.-en nyerte el. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után orvosi pályáját a szegedi gyermekklinikán kezdte, majd a szolnoki közkórházba került. 1937-ben községi h. orvosként működött. 1937 dec.-től kezdve pedig Jászladányon a Stefánia Egyes, vezető orvosa és az OTBA ellenőrző orvosa. Részt■vesz az orvosi társadalmi közéletben, de szerepet játszik a nemzeti irányú társadalmi és kulturális mozgalmakban is. L. : Jászladány, Kossuth u. 74. Mátray Dezső, vitéz, községi vezetőjegyző az Orsz. Jegyzők Árvaház Egyesületének ag. tagja, azonkívül az összes társadalmi egyesületek helyi csoportjának elnöke. Tulajdonosa a seb. éremnek, a Károly cs.-ker.nek, az I. o. és a II. o. ezüst iit. és bronz éremnek és a Signum Laudisnak a kardokkal. Szül.: Fáj, 1898 jan. 7. Érettségit tett, majd később elvégezte a közigazgatási tanfolyamot és jegyzői okl.-et szerzett. 1915-ben katonai szolgálatra vonult be, az olasz harctérre került. Mint tart. hadnagy szerelt le. Vitézségének elismeréséül 1925-ben a kormányzó vitézzé avatta. Visszatérve a polgári életbe, több helyen volt jegyzőgyakornok, majd segédjegyző, később községi vezetőjegyző lett Ostoros községben, ahol jelenleg is nagy megelégedésre tölti be pozícióját. Németül is beszél. L.: Ostoros. Mátray Ferenc dr., gimn. tanár, Szül. : Gyula, 1886 dec. 3., r. k. A kalocsai gimn.ban tett érettségit, utána a bp.-i Egyetemen bölcsészdoktori és középisk. tanári oklevelet szerzett. Bp.-én kezdte tanári pályáját, azután Selmecbányán, Jászapátiban tanított, jelenleg a szegedi áll. gimn. tanára. Irodalmi működést fejt ki, cikkei, tanulmányai és pedagógiai tárgyú közleményei mintegy 30 lapban jelentek meg. önálló művei: „Nemzek hódolata“, „A magyar színelnevezések“, „Petőfi hazafias költészete“, „Kis diákok nagy diákok“. A Dugonics Társ. és a Gónyi Géza Irod. Társ. tagja. Egész Európát beutazta tanulmányok céljából és többször járt Olaszországban. A klasszikus nyelvek közül a latin és görög nyelvet, azonkívül németül, franciául, olaszul és angolul beszél. L.: Szeged, Madách u. 17. Mátyás Jenő, a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű vezérigazgatója. Szül. : Mezőhegyes, 1890 dec. 24. Középisk. Aradon végezte és 1908-ban az ottani Kereskedelmi és Iparkamara szolgálatában állott, mint fogalmazógyakornok. Jogi tanulmányait elvégezte és fogalmazóvá, majd segédtitkárrá lépett elő. Aradon jelentek meg „A vámpolitika alapfogalmai“, „A moratórium nálunk és külföldön“ c. munkái. 1916 elején a GYOSZ meghívta titkárnak és 1921 szerp.-ben h.-ig. minőségben a Rimamurányi Salgótarjáni R.-T. szolgálatába lépett. Néhány év múlva kereskedelmi ig. és 1930 év dec.-ében pedig a vállalat vezérigazgatója lett. Tagja a bp.-i Kereskedelmi és Iparkamarának a GYOSZ ig.-nak, az Orsz. Ipartanácsnak, szakoszt. elnöke a M. kir. Statisztikai Értékmegállapító Biz. társelnöke a Magy. Bánya és Kohóvállalatok Orsz. Egyes.-nek, alelnöke a Magy. Vasművek és Gépgy. Orsz. Egyes.-nek stb. Több idegen nyelven beszél. L., Bp., II., Herman Ottó út 8. Tel.: 151—831. Mayer Károly, gyógyszerész. Szül.: Mohács, 1895 okt. 25., r. k. Középisk.-nak elvégzése után 1918-ban Bp.-en megszerezte a gyógyszerészi oklevelet, Mohácson a Szt. Háromság Gyógytár segédje volt, jelenleg bérlője, ig. tagja a Mohácsi Tpk.-nak. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban. L. : Mohács, Király u. 26. Tel.: 25. Märtz Mátyás, építészmérnök. Szül. : Pécs, 1883 máj. 2., r. k. Középiskolai tanulmányait