Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
M
Madarász Erzsébet dr. 642 Magassy Dénes Madarász Erzsébet dr., dr. Gönczi Aladárné, h. főorvos. Középisk. elvégzése után a bp.-i Tud. Egy.-en orvosi diplomát szerzett. 1925-ben nyert fogorvosi szakképesítést a bp.-i stomatológiai klinikán. 1928-ban nevezték ki segédorvosnak az OTX-ban, ahol jelenleg mint h. osztályvezető a rendetlen fogazatú gyermekek fogainak szabályozását és az állcsonttörött baleseti sérültek gyógyítását végzi önálló munkakörrel. A párisi, berlini, bécsi, brüsszeli, kopenhágai, stb. nemzetközi fogorvoskongresszusokon, valamint a Magyar Orvosi Nagyhetek keretében tartott értékes szakelőadásokat. Megjelent a „Fogszabályozástan“ című szakkönyve. A külföldi fogászati klinikákon tudományos kutatásokat végzett és tanulmányokat folytatott. Munkásságának eredményeként számos tudományos értekezése jelent meg. „Jaj de fáj a fogam“ c. egészségügyi képes meséskönyvet irt a gyermekek számára, „Egészségügyi tanácsok" c. munkája és az általa szerkesztett és az orvosnők által írott „Magyar Orvosnők Tanácsai“ c. könyve értékes népegészségügyi művek. Elsőnek írta meg gr. Hugonnai Vilma dr. életrajzát. Ezenkívül számos népegészségügyi munkája jelent meg magyar, német és francia orvosi szaklapokban. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete Orvosnői Csoportjának alapítója és 11 év óta elnöke, az Egyesült Női Tábor Egészségügyi Munkacsoportjának elnöke, az Orvosi Kamara, az OTI orvosi tanács, a Bp.-i Orvosok Szövetsége, MANSZ, stb vál. tagja. A Csaba Bajtársi Egyesület Hugonnai Vilma leánytörzsének alapítója és patronája. Az Orvostanhallgatónők jeruzsálemtelepi és az orvosnők babértelepi settlement munkájának megindítója. L. : Bp., IV., Váci u. 11/b. Tel. : 187—213. Madarász István dr., kassai megyéspüspök és szatmári apostoli kormányzó. Szül. : Nagyszombat, 1884 júl. 10., r. k. Gimn. érettségi után a hittudományi okl.-et és doktorátust nyert. Pályáját mint hitoktató kezdte 1905-ben. 1915-ig működött ebben a minőségben, majd a hercegprímási irodába helyezték. Innen 1926-ban a Bazilika élére került, mint plébános. Három esztendei plébánossága alatt a hívek legnagyobb ragaszkodását és szeretét nyerte el a nagytudású, kiváló szónok. 1929-ben a Vallás és Közoktatásügyi Min. min. tanácsosává nevezték ki, ahol tíz éven át az egyházi ügyek osztályán teljesített szolgálatot. 1939-ben kassai püspökké és szatmári apostoli kormányzóvá nevezték ki. Érdemei jutalmául a kormányzó a Magyar Érdemker. középker.-jével tüntette ki. A Szent István Akadémia tagja, az Orsz. Julián Iskola egyes, elnöke stb., stb. Az egyházi irodalom terén nagy sikereket ért el több kötetével. Németül szlovákul, latinul és franciául is beszél. L . Kassa, Maderspach Tibor, modersbachi, a Kolozsvári Gyógyszappan Gyár R.-T. ügyv.-igazgatója és alelnöke. Szül.: 1905 ápr. 11-én, r. k. A magyar szabadságharcban hazafias magatartásával kitűnt, patinás nevű Maderspach Károlyné dédunokája. Atyja : M. Ferenc gyógyszerész,, akit a kormányzó közérdekű tevékenységéért legmagasabb elismerésével tüntetett ki, anyja feöldi Doby Irma. Kereskedő tanulmányainak befejezése után 1925-ben lépett a Kolozsvári Ásvány- és Gyógyszappan Gyár bp.-i gyárának szolgálatába. Kitűnő kereskedelmi érzéke és szakmai ismerete gyors előmenetelét biztosították a vállalatnál, melynek 1930-ban cégvezetője, 1935-ben üv.-igazgatója lett. A Baross Szövetség elnöki tanácsának, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Orsz. Egyes, számvizsgáló biz.-nak s a magyar piperaszappanipar fényűzési forgalmi adóközössége intézőbiz.-nak tagja. A magyar-bolgár, osztrák világháborús emlékérem, tulajdonosa. Beszél magyarul, németül. L. Bp. Honvéd u. 22. Tel.: 121—193. Magasházy László, vitéz, nemes, ny. tábornok, vitézi törzskapitány, orsz.gyűl. képviselő, a különös dicsérő elismerést jelentő arany érdemérem, a III. o. Vaskorona Rend hdm. és kardokkal, a III. o. Kat. Érdemkereszt hdm. és kardokkal (két ízben), az ezüst és bronz Signum Laudis hdm. és kardokkal, a Károly cs.-ker., a Magyar Érdemrend tiszti keresztje stb., stb., a kir. Olasz. Koronarend, a lengyel Polonia Restituta és Osztrák Érdemrend parancsnoki keresztje, valamint a II. o. Vaskereszt tulajdonosa. Szül. : Sárkeresztúr, 1879 jan. 7., r. k. Apai és anyai részről régi nemesi család sarja. Gimn. érettségi után katonai pályára lépett. Kitűnően beszéli a német és lengyel nyelveket. A világháborúban a cs. és kir. lovas tüzérségnél 51 hónapig harcolt arcvonalban. Szegeden 1919-ben a Fővezér, majd később a Kormányzó első szárnysegédévé választotta. Ebben a kimagasló fontos beosztásban kilenc évet töltött el. 1928-ban felállította a csonka ország egyedüli lovastüzér osztályát, melynek hét éven át parancsnoka. 1935-ben a m. kir. lópótlás felügyelőjévé nevezték ki. Erről a fontos helyről — figyelemreméltó érdemeket szerezve — mint tábornok vonult nyugalomba. Ettől kezdve a lovasmérkőzéseknek a vezetője és éveken át a díjlovaglás sampionja volt, így a berlini olimpiászon is lovagolt. Egyike azoknak a kiváló képességekkel rendelkező magasrangú tiszteknek, akik már fiatal korukban megalapozták tehetségükkel magasba ívelő pályájukat. Már 1901-ben, mintegy, hallgató több társával kifüggesztette a keresztet az egyetemre. Mint hadnagy Rákóczi jaroslaui emigrációját kutatta és ennek eredményét, valamint Thaly Kálmánnal való levelezését a Budapesti Hírlapban tette közzé. Tevékeny részt vett 1919-ben az Országos Földmíves és Kisgazda Párt megalapításában. A lovaglásban és a lótenyésztésben nemzetközi viszonylatban is elismert szaktekintély. A váli kerület 1939-ben egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta MÉP programmal. L. Berecske (Fejér m.). Tel. : 23—23. Magassy Dénes, magasi, dr., ny. igazságügyi államtitkár, a Premontrei Diákszövetség tb. tagja, a II. o. polgári hadi érdemkereszt és a