Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
Sz
Szigethy István 1024 Szíjjártó Sz. Sándor 23., ref. Apja: n. Sz. Zsigmond. Anyja: padányi László Eszter. Ősi magyar nemesi család sarja. A XII. század elején a mai Szigetvár helyén, az Almás-szigeten volt birtokos nemesi család Marton (Martinus) néven. A család közben elszegényedett és csak 1682 ápr. 5-én kapott címeres nemesi levelet Komárom megyében. Azóta ősi Komárom megyei birtokos család. Középisk. tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. 1915-ben vonult be katonának. Az északi harctéren részt vett az Okna-Sinkov-i téri harcokban és 1919-ben mint 50%-os hadirokkant szerelt le. 1919-ben a bécsi, majd a prágai egyetem hallgatója, orvosi okl.-et szerzett. 1921 óta Somogyhárságy körorvosa. A csehek magyarsága miatt üldözték és köröző levelet adtak ki ellene, mert részt vett a dévényi harcokban. A Károly cs.-ker., seb. érem és a hab. emlékérem tulajdonosa. Beszél németül is. L. : Somogyhárságy. Szigethy István, festő, szobrász, rajzoló. Szül. : Erzsébetváros, 1891 jan. 4., ref. Középiskoláinak befejezése után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt és még mint növendék kiállított. Kollektív kiállításokat rendezett Bp.-en a Nemzeti Szalonban, a Belvederében, Rómában és Berlinben. 1927-33-ig Németországban és Svájcban tartózkodott, Münchenben Hollósynál végzett tanulmányokat, Berlinben pedig éveken át munkatársa volt az Ullsteinlapoknak. Jelenleg is rajzoló munkatársa több svájci, hollandi, svéd és német lapnak. Nevezetesebb munkái Karinthy Frigyes Ex librise, Rajzok Szomoryhoz, Grotesque (Kosztolányi Dezső írásával), öt rézkarcát a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg. L. : Bp., VIII., Déry u. 15. Tel.: 137—712. Szigethy József dr., székelyudvarhelyi, orvos. Szül.: Székelyudvarhely, 1878 okt. 13., r. k. Atyja: Sz. István főgimn. tanár, a Székely Első Tkp. igazgatója, stb. volt. Középisk. elvégzése után orvosi diplomát szerzett. 1903-tól, mint választott körorvos működött Erdélyben. A román megszálláskor nem tett esküt, átjött Magyarországra és Besenyőszögön lett községi orvos. 1933-ban nyugalomba vonult, azóta magánorvosként működik. Németül és románul is beszél. L. : Besenyszög, Kossuth u. 16. Szigethy József, vitéz, gyógyszerész. Szül. : Huszt, 1895 nov. 29. Középisk. tanulmányai után megszerezte a gyógyszerész okl.-et. 1915- től kezdve katonai szolgálatot teljesített részben a harctéren. A tapolcai Tűzharcos Egylet elnöke, a ref. egyház gondnoka. Katonai kitüntetései: az I. és II. o. ezüst és bronz iit. érem, tulajdonosa a Károly cs.-ker. és a hadi emlékéremmel. L.: Tapolca, Deák Ferenc u 26. Szigethy-Barthos Tivadar, ny. államtitkár, a Felsőház tagja, cs. és kir. kamarás. Szül.: Sátoraljaújhely, 1871 nov. 10. Ősrégi nemesi család sarja. Családi okmányok szerint ősei már az Anjouk idejében jelentős szerepet játszottak hazánk történetében. Apai nagyapja B. András a napóleoni háborúk alatt a Württemberg huszárok híres őrnagya volt, apja B. Tivadar, Zemplén vm. v. ügyésze, közalapítványi ker. főügyész és bp.-i kir. ítélőtáblás bíró. Középiskoláit Kassán, Bp.-en és Sárospatakon végezte. Egy.-i tanulmányai után a Földmívelésügyi Minisztériumba nevezték ki s.-fogalmazónak. Hivatalnoki pályáján gyorsan haladt. A világháború alatt Vöröskeresztes berendelt volt és vezette a balatonlellei kisegítő hadikórházat, stb. Érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadidisztim. érd. ker.-jével, majd a II. o. polgári hadi érd. ker.-el, a Vaskoronarend II. o. keresztjével tüntették ki, ezenkívül több értékes külföldi kitüntetést is kapott. 1906-ban cs. és kir. kamarássá nevezték ki. A proletárdiktatúra után a Földmiv. Min. vadászati főoszt.-nak főnöke, később pedig a vadászati ügyek kormánybiztosa lett. Nagyatádi-Szabó István minisztersége alatt, mint h. államtitkár vonult nyugdíjba. A magyar földmívelésügyi és vadászati kérdések egyik legalaposabb ismerője. Szülővármegyéje ügyeivel behatóan és eredményesen foglalkozott. Komoly munkásságának elismeréséül örökös biz. tagjává választották. 1937 óta a Felsőház tagja. Angolul és németül is beszél. L. , Bp., Bakáts u. 8. Tel.: 186—549. Szijj Bálint, kisgazda, a Felsőház tagja, Komárom vm. törv.-hat. biz.-nak és Nagyigmnánd község képv.-test.-nek tagja. Szül.: Nagyigrnánd, 1868, ref. Szülőfalujában az elemi iskolát végezte el és már kora ifjúságától kezdve földmiveléssel foglalkozott. Magánúton is sokat tanult és egyike a legképzettebb kisgazda vezéreknek. Korán bekapcsolódott a gazdatársadalom mozgalmaiba, a háború idején mint községi bíró erősen kivette részét a politikai életből. Különösen a szövetkezeti mozgalom megszervezésében szerzett különös érdemeket és mintagazda okl.-et is kapott. Már 1910-ben fellépett kisgazdapárti programmal, de kisebbségben maradt. Az orsz. politikai életben a háború után kapcsolódott be, amikor az első nemzetgyűlésen a nagyigmándi kerület kisgazdapárti programmal képviselővé választotta. A kisgazdapártnak megalakulása óta egyik legtekintélyesebb vezetője, elnökségi tagja, politikai válságok alkalmával Horthy Miklós kormányzó is többizben hallgatta meg véleményét. 1926-ig volt a Képviselőház tagja, akkor betegeskedése miatt nem vállalt további jelöltséget, de továbbra is részt vett a kisgazdatársadalom politikai életének irányításában. A kormányzó 1927-ben a Felsőház örökös tagjává nevezte ki. A Felsőházban a gazdaközönség érdekeit érintő javaslatok rendszeres bírálója. 1939-ben újból megválasztották képviselővé, de lemondott, mert Felsőházi tagságát tartotta meg. L. : Nagyigmánd, Komárom vm. Szijjártó Szabó Sándor, vitéz, fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő, ecetgyáros. Szül. : Orosháza, 1897 nov. 7., ref. Érettségi után a