Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
Sz
kereskedői pályára lépett. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített, olasz hadifogságba esett. Megkapta az I. és II. o. ezüst vit. érmet, a Károly csap. ker -et, tulajdonosa a seb. éremnek, a háb. emlékéremnek, az osztrák és bolgár háb. emlékéremnek, önálló fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő, 1938 óta ecetgyára is van. Járási vitézi hadnagy, a MÉP orosházi szervezetének elnöke, a Baross Szöv. Orosháza és vidéke fiókjának elnöke, valamint a törv. hat. biz. tagja. Német és olasz nyelven is beszél. L. : Orosháza, Pacsirta u. 8. Tel. : 82. Sziklay Aladár áll. c. gimn. ig., gimn. tanár. Szül. : Bérces, 1884 jan. 29., r. k. Atyja : néhai Sz. Henrik, anyja: néhai Horváth Erzsébet. Mennyiségtani és természettani szakból szerezte meg a középiskolai tanári oklevelet. 1909 óta a bp.-i Szent László gimn.-ban működik. A világháború kitörésekor azonnal bevonult mint tart. hadnagy. Jelenleg tart. őrnagy. Vitéz harctéri magatartásáról tanúskodik az ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, a Károly cs.ker., a sebesülési érem, háborús emlékérem, jubileumi emlékérem. Igen élénk közéleti tevékenységet fejt ki. Igazgató és választmányi tagja különböző tanáregyesületnek, alelnöke az Egyes Keresztény Liga X. ker. osztályának, tanácstagja a Szent László egyházközségnek, igazgatója a Kőbányai Ker. Társaskörnek, priorja az Emericana Lautumia korporációjának. Könyvismertetéseket, pedagógiai irányú cikkeket, irredenta megnyilatkozásokat írt az Orsz. Középisk. Tanáregylet Közlönyébe, a Magyar Középiskolába, a Magyar Művelődésbe, az amerikai Bridgeportba. Ő fordította magyarra Birinyi: Justice for Hungary c. művét. Lelkes propagálója a finn-ugor testvériségnek. Ilyen irányú kultúrkongresszuson vett részt Észt- és Finnországban Több tanulmányutat tett Európa nyugati államaiban. Értékes összeköttetései vannak amerikai irredenta körökkel. Németül beszél, ért angolul, franciául és latinul. L. , Bp., X., Liget u. 40., fsz. 12. Sziklay Ferenc dr., tanügyi tanácsos, a TESZ kassai kerületének üv. elnöke. Szül. : Arany Ida, 1883 okt. 11., r. k. Középiskolai érettségi után beiratkozott az egyetemre, ahol tanári és bölcsészdoktori okl.-et szerzett. Azonkívül zenekonzervatóriumot is végzett. Pályáját mint középiskolai tanár kezdte Pozsonyban, később Szatmárnémetiben, Fejértemplomon és Kassán tanított. A háború kitörésekor bevonult katonának, végigharcolta a világháborút és mint tart. tüzérkapitány szerelt le. A csehek elbocsátották tanári állásából, hosszas küszködés után a Kassán megjelenő Esti Újság szerkesztője lett. 1922-től a felvidéki magyarság egyik ismert nagytehetségű kulturális vezetője. A felszabadulás után visszahelyezték tanári állásába és a kassai tankerület kir. főigazgatóságához osztották be. Értékes irodalmi működést fejt ki, több regénye, ifjúsági könyve, tanulmánya és operafordítása jelent meg. A Magyar Nemzetpolitikai Társ. felvidéki osztályának elnöke, az ezüst és a bronz Signum Laudis a kard. és a Károly cs.ker. tulajdonosa. Németül, franciául és szlovákul is beszél. L. : Kassa, Belső Vöröshegy 3. Te.l: Kassa, 24—28. Sziklay László dr., a nyíregyházai ev. gimn. tanára, egyetemi megbízott szakelőadó. Szül. : Kassa, 1912 jan. 9., ev. Atyja : dr. Sz. Ferenc tanügyi tanácsos, a volt felvidéki magyar párt kultúrreferense, író, a megszűnt Csehszlovákia kisebbségi magyarságának egyik élharcosa. Anyja: Brósz Márta. Gimn.-i tanulmányait a cseh megszállás alatt végezte el, egy.-i tanulmányait az Eötvös-kollégiumban folytatta. Bölcsészdoktorátust szerzett, oki. középisk. tanár. Az 1938—39. tanévben a debreceni Tisza István egyetem szakelőadója volt. Több feltűnést keltő tanulmánya jelent meg : „Kazinczy az irodalom kérdéseiről“, a „Szlovák romantika“ és a „Francia szellem és francia nevelés“ címen. A Szabolcsvármegyei Bessenyei-kör n.v. titkára, a Láthatár kisebbségtudományi munkaközösség tagja. Beszél franciául, németül, szlovákul is. L. : Nyíregyháza, Jósa András u. 27. Szikora Lajos, a Gyönki Tkp. üv.igazgatója. Számos társadalmi és irodalmi egyes. tagja, elnöke. Szül. : Paks, 1890 jan. 20., ev. Középisk. tanulmányait a késmárki felsőkeresk. isk.ban végezte. 1908-ban bankszolgálatba lépett és azóta állandóan ebben a szakmában dolgozik. A világháború legelején katona lett és hosszú időn át a fronton szolgált, a Signum Laudis, a II. oszt. ezüst vitézségi érem, a Károly cs.ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. Mint tart. főhadnagy szerelt le, hazatérése után a Gyönki Tkp.-nál egyre gyorsabban haladt előre szorgalma és tehetsége révén. 1925-ben igazgatóvá nevezték ki. Közg. működésén kívül gazdag irodalmi tevékenységet fejt ki, tagja a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Társ.-nak. A tamási választókerületben a Magyar Élet Pártja elnöke, a gyönki Kaszinó elnöke, az ottani adófelszólamlási bizottság h. elnöke. Mint kitűnő vadász, a járási vadászati tudósítója, stb. Beszél német nyelven is. L. : Gyönk. Tel. : Gyönk 5. Szikszay Gerő ny. min. osztályfőnök. Szül. : Kúnszentmiklós, 1876, ref. Apja : Sz. Gusztáv ref. gimnáziumi igazgató, anyja: Kelemen Kornélia. Középiskolai elvégzése után a bp.-i Műegyetemre iratkozott be és ott mérnöki okl.-et nyert. Két évig tanársegéd volt a Műegyetemen és onnan az Államvasutak hídosztályához került, mint mérnök. A MÁV-tól a Keresk. Min.-ba osztották be a vasúti osztályhoz, később a Min. vasúti műszaki és üzemi osztályának lett a vezetője. Ebből az állásából ment nyugdíjba min. osztályfőnöki rangban. Szolgálata alatt mint hídtervező és statikus specializálta magát, igen sok vasúti hidat tervezett, köztük a bajai és komáromi vasúti Dunahidakat. ő tervezte az ungvölgyi vasút viaduktjait is.