Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
M
Miskolczy Elemér 707 Miskolczy István Magyar Szemle, Nouvelle Revue de Hongrie és a Magyar Jogi Szemle c. folyóiratokban. Két féléven át a Közgazdasági Egyetemen a forradalmak szociológiájáról tartott mélyenszántó előadásokat. De ezenkívül is igen sok nyilvános előadást tartott különféle közéleti és tudományos kérdésről. Működését a külföldön is ismerik, a francia forradalom történetének újabb kutatói által létesített „Cercle d’Augustin Cochin“ párisi tudományos egyesület tagja. L., Bp., II., Margit-körút 56. Miskolczy Elemér, a Váci Első Magy. Szövő- és Kötőgyár R.-T. műszaki igazgatója. Szül.: Csongrád, 1893 aug. 12., r. k. Atyja: néhai M. Ferenc ny. tisztviselő, kormánytanácsos, anyja : Adler Hermina, Középisk. tanulmányait Szentesen végezte majd a Műegy.-en vegyészmérnöki okl.-et szerzett. 1919-ben állami szolgálatba lépett és a Földmívelésügyi Minisztérium kísérleti állomásán teljesített szolgálatot. Később a Műegy. tanársegéde lett, majd 1922-ben hoszszabb ideig Belgiumban tartózkodott, ahol a textilgyártási szakismereteit gyarapította. Hazajövetel után a sárvári műselyemgyár üzemvezetője volt, majd a magyaróvári műselyemgyár és annak kötő-szövőgyárának üzemvezetőjeként működött. 1934-ben a Hungária Műtrágya Kénsav és Vegyipar R.-T. kötelékébe lépett, 1940-ben a váci Első Magy. Szövő- és Kötőgyár R.-T. műszaki igazgatójává hívták meg. Az erjedési iparok, selyemgyártás, anorganikus vegyipar, konfekció és kötszövőipar, különösen a műselyemgyártásban alkalmazott új eljárási módok szakértője. A műselyemgyártással kapcsolatosan alkalmazott szabadalom tulajdona, amelyet azóta már több külföldi országban alkalmaznak. Hosszabb tanulmányutakat végzett külföldön, melyek során Olaszország, Svájc, Németország, Belgium és Franciaország selyemiparát ismerte meg közelebbről. Jelenleg is szoros kapcsolatot tart fenn a külföldi selyemgyárak vezetőivel, új elgondolásai és kísérletei ezekben a körökben is elismerésre találtak. A mesterséges öntözés terén is kiváló eredményeket ért el, olcsó és eredményes öntözéstechnikai újításait a Földmívelésügyi Min.-ban is elismeréssel fogadták. Ismert sportember, különösen a lovaglásban és az autóvezetésben tűnt ki. Németül is beszél. L. : Vác, Szövőgyár. Miskorczy Ferenc ifj., festőművész, szobrász, iparostanoncisk. rajztanító, Baja város kép- és szoborgyüjteményének őre. Szül.: Vác, 1899 febr. 21., r. k. Atyja : M. Ferenc, anyja : Nagy Czirok Ilona. Baján érettségizett, majd elvégezte Bp.-en a Szépművészeti Akadémiát. Két évvel később Münchenben a Modern Művészeti Iskolának hallgatója volt, majd 1929-ben Rómában a Collegium Hungaricum növendéke. Az egyházművészetet tanulmányozta. Bejárta Német-, Francia-, Spanyol- és az egész Olaszországot. Foglalkozott a magyar népművészettel is. Munkája körébe tartozik az egyházművészeti falfestészet, a rézkarc-, a rézmetszet- és fametszetkészítés, az új magyar szobrász- és festőművészt. Több templomot festett, szobrokat, kősíremlékeket tervezett. 1930-ban pedig Bp. Szfév. festészeti nagydíját nyerte el. Kiállításokon vett részt a Nemzeti Szalonban, Varsóban, Krakkóban, Stockholmban. Németül, olaszul és spanyolul is beszél. L.: Baja, Part u. 1. Miskolczy Hugó dr., vitéz, ny. főszolgabíró, orsz.-gyűl. képviselő, a Vidéki Középmalmok Export Egyesületének elnöke. Szül.: Feketegyőrös, 1886., ref. A Miskolczy-család a Miskolc városát alapító Miskolc nemzetségből származik. Anyai dédatyja , Balázsházi János egyike volt az első magyar közgazdászoknak, a Magy. Tud. Akad. alapítói közé tartozott. Nagyváradon, Bp.-en és Kolozsvárott végezte középisk. és egyet, tanulmányait, doktori okl.-et szerzett és 1909-ben Bihar vm. szolgálatában kezdte meg pályafutását. A világháború kitörésekor önként jelentkezett szolgálatra és a szerb harctéren egy cseh ezred árulása következtében fogságba esett. Olaszországba vitték és csak 3 év múlva, mint csererokkant került haza. A háború után Bihar vm.-ben a székelyhídi járás főszolgabirájává választották. Élénken vett részt a vm. társadalmi és politika életének minden megmozdulásában. 1935-ben a nagylétai kerületben választották képviselővé. 1939-ben ismét a nagylétai kerület képviselője lett MÉP programmal. Tart. főhadnagy, több katonai kitüntetés tulajdonosa. L. , Bp., VI., Hegedűs Sándor u. 7. Miskolczy István, földbirtokos, orsz.gyűl. képviselő. Szül.: Feketegyőrös, 1885.,ref. Bátyja: vitéz M. Hugónak, a nagylétai kerület képviselőjének. Nagyváradon végezte a középisk. Magyaróváron gazdasági okl.-et szerzett, azután családja feketegyőri birtokán gazdálkodott. A világháborúban, mint önkéntes harcolt együtt öccsével a szerb harctéren és az obrenovácai csatában súlyosan megsebesült. A kommunizmus alatt ellenforradalmi csapatot szervezett a bihar megyei Tenke községben és egészen a román megszállásig távol tartották e vidéktől a kommunistákat. A románok elől szüleivel együtt magyar területre, Derecskére menekült és azóta ott gazdálkodik. Jelentős szerepet visz a vm. politikai és társadalmi életében. Képszerű és közszeretetben álló vezetője a megyei gazdatársadalomnak és hasznos munkát végez a falu egészségügyi és szociális problémáinak megoldása terén is. A politikai életben Gömbös Gyula kormányzása alatt kapcsolódott bele, 1935-ben Derecskén választották meg elsőízben képviselővé, 1939-ben pedig Biharnagybajomi kerületben kapott mandátumot MÉP programmal. Bihar vm. törv. kat. biz.-nak tagja, az Orsz. Mezőgazdasági Kamara tagja, a Védett Birtokok Közfelügyeleti Biz. tagja, A Károly cs.-ker., a seb. érem tulajdonosa. A Képviselőházban főleg mezőgazdasági és földbirtokpolitikai kérdésekben szólalt fel. L. : Bp., Pannónia-szálló. Vidék : Derecske, 45*