Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)

M

Jak­lotay István dr. 705 Misák József dr. roma megszerzése után pénzügyi pályára lépett és Párisban a Zentral Europäische Länder Banknak, Londonban az Anglo—French Ban­king Corporation-nak és a Guinness—Mahon Banknak tisztviselője volt. 1929-ben tért haza és lépett a Pesti Magy Kereskedelmi Bank szolgálatába. A bank valamennyi osztályán dolgozott, hosszabb időt töltött a devizaosz­tályon és tapasztalatait bővítve gyorsan haladt előre. 1936 elején cégjegyzővé nevezték ki és a Magyar Élelmiszer Szállító R.­T.-hoz dele­gálták, mint a bank képviselőjét. Ugyanekkor ügyvezetője volt az Áruforgalmi R.­T.-nak is. Később igazgatóvá léptették elő. Nagy elfog­laltsága mellett számos pénzügyi és gazdaság­­tudományi cikke jelent meg a közgazdasági lapokban és pénzügyi körökben nagy feltűnést keltett a pénzről megjelent szociológiai és köz­­gazdasági könyvével. Tagja az Orsz. Kaszinó­nak, a KMAC-nak, valamint a Magy. Bridge Clubnak. Ismert vadász és bridgejátékos, tagja volt több nemzetközi mérkőzésen a győztes csapatnak és tagja a Pesti Magy. Kereskedelmi Bank bridgecsapatjának is. Több idegen nyel­ven is beszél. L.: Bp., V., Honvéd­ u. 22. Tel.: 129—035. Milotay István dr., író, főszerkesztő, ország­gyűl. képviselő. Szül.: Nyírbátor, 1883 máj. 3., ref. A nyíregyházi ev. főgimn.-ban végezte a középisk.-t, a debreceni jogakadémián tanult tovább és Kolozsvárott avatták jogi doktorrá. Még diákkorában feltűnt verseivel és írói kész­ségével és tanulmányainak befejezése után a Budapesti Hírlapnál kezdte meg írói és hírlap­írói pályafutását. 1913-ban megalapította az Új Nemzedék c. politikai hetilapot, amely komoly és magas színvonalú bírálataival és tanul­mányaival kivételes tekintélyre tett szert. A háború után a nemzeti gondolat harcos és bátor hirdetője volt, lapja hasábjain emiatt a baloldali csőcselék szétrombolta a szerkesztőséget ■és a kommunizmus alatt betiltották a lapját. A kommunizmus után főszerkesztője lett a napilappá alakult Uj Nemzedéknek 1920-ban pedig megalapította a Magyarság c. politikai napilapot. Ugyanekkor mint Debrecen kép­viselője, tagja volt az első nemzetgyűlésnek is. Mint lapszerkesztő, intenzív írói és publicisztikai munkásságot fejtett ki. Vezércikkei feltűnést keltettek, bírálatainak pedig komoly vissz­hangja támadt a legszélesebb társadalmi és politikai körökben is. 1933-ban újra bekapcsoló­dott a politikai életbe és pártonkívüli program­mal került be a Képviselőházba. Politikai és külpolitikai, valamint revíziós tárgyú felszóla­lásai eseményszámban mentek a Képviselőház­ban. 1934-ben megalapította az Új Magyarság c. politikai napilapot, amelynek jelenleg is fő­­szerkesztője. 1935 óta Nagykőrös városának képviselője. Vezércikkeit több könyvben összegyűjtve is kiadta a Tíz esztendő, az Ismeretlen ország, A függetlenség ár­nyékában címmel. Vezércikkei felölelik a hazai politikai élet minden részét, de külö­nösen az agrár­kérdések, valamint a föld­birtokpolitikai, azok a problémák, amelyekkel népszerűségét és tekintélyét a magyar gazda­társadalom köreiben megszerezte. Külpolitikájá­ban kifejezett híve és minden írásában szó­szólója a Berlin-Róma tengelynek. Hitler vezér és kancellár 1939-ben a német Sasrend nagy­­keresztjével tüntette ki. L.: Benczúr­ u. 44. Tel.: 144—400. Minder Gyula dr., orvos, egyet. c. rk. tanár. Szül.: Bp., 1895. év. 1913-ban tett érettségit. A háború kitörésekor bevonult katonának, mint egészségügyi hadnagy az olasz és a kárpáti frontokon teljesített szolgálatot. 1920-ban kapta meg az orvosi diplomát. A „Magyar Urológia“ c. tudományos szaklap felelős szerkesztője. Néme­tül beszél. L. , Bp., IV., Türr István­ u. 8. Tel.: 186—521. Miron Zoltán dr., hollómezei, közkórházi főorvos. Szül.: Torda, 1894 jún. 22., r. k. Atyja : K. M. Kajetán, anyja : vajdahunyadi Bogdánffy Mária. Középisk. tanulmányait Kolozsvárott és Tordán végezte, az Egy.-et Kolozsvárott, Ber­linben, Heidelbergben és Bp.-en, ahol doktorrá avatták. 1914­-18-ig katonai szolgálatot telje­sített részben a fronton, részben különböző kórházakban. A honvéd Helyőrségi Kórházban a sebész-urológiai osztályon működött egy évig. A Bársony Klinikán, majd a Vöröskereszt kórházában folytatta urológiai tanulmányait mint alorvos. 1921 óta Kecskeméten az OTI urológiai osztályának vezetője, a Városi Köz­kórház tb. főorvosa, majd rendelő-főorvosa. Számos orvosi vonatkozású cikke és francia fordítása jelent meg. „Syphillis a gyakorlatban“ címen nagyobb orvosi munkát írt. A Kecskemét - vidéki Orvosok Szöv. ügyv. alelnöke, a MONE, EPOL és az Orvoskamara, stb. tagja. Tart. hadnagyorvos, a hadiékítményes ezüst érdem­érem, a Vöröskereszt érem tulajdonosa. Olasz­országban és Jugoszláviában járt. Németül is beszél. L.: Kecskemét, Nagykőrös­ u. 29. Tel: 150. Mirovszky László dr., ügyvéd. Szül.: Bp. 1907 júl. 29. Atyja : M. Árpád, anyja : Takáts Margit. Középisk.-i tanulmányait Pestszent­­erzsébeten, jogi tanulmányait a bp.-i Tud. Egy.-en végezte. 1929-ben avatták jogi és államtud. doktorrá, majd ügyvédi okl.-et nyert 1933-ban. Élénk részt vesz a társadalmi, egyházi és sportéletben. Tagja a MÉP szervezetének, a MOVE Labdarúgó Ligának, a VII. ker. Polg. Kaszinónak, vál. tagja a Közép-Ferencvárosi Egyházközségnek, ügyésze az ETC-nek, stb. L. , Bp., Szvetenay­ u. 21. Tel.: 132—701. Misák József dr., Zemplén vm. ny. főjegy­zője. Szül. : Pálháza, 1879 okt. 20., ref. Atyja : néhai M. József, anyja : néhai Magyary Mária. Középisk. tanulmányai után a jogot sáros­pataki Jogakadémián hallgatott, a kolozsvári egyetemen szerzett doktorátust. 1903-ban lépett Zemplén vm. szolgálatába. A megfelelő előképzettséggel rendelkező jogászt két év múlva szolgabíróvá választották. 1908-ban al- 45

Next