Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940)
M
Jaklotay István dr. 705 Misák József dr. roma megszerzése után pénzügyi pályára lépett és Párisban a Zentral Europäische Länder Banknak, Londonban az Anglo—French Banking Corporation-nak és a Guinness—Mahon Banknak tisztviselője volt. 1929-ben tért haza és lépett a Pesti Magy Kereskedelmi Bank szolgálatába. A bank valamennyi osztályán dolgozott, hosszabb időt töltött a devizaosztályon és tapasztalatait bővítve gyorsan haladt előre. 1936 elején cégjegyzővé nevezték ki és a Magyar Élelmiszer Szállító R.T.-hoz delegálták, mint a bank képviselőjét. Ugyanekkor ügyvezetője volt az Áruforgalmi R.T.-nak is. Később igazgatóvá léptették elő. Nagy elfoglaltsága mellett számos pénzügyi és gazdaságtudományi cikke jelent meg a közgazdasági lapokban és pénzügyi körökben nagy feltűnést keltett a pénzről megjelent szociológiai és közgazdasági könyvével. Tagja az Orsz. Kaszinónak, a KMAC-nak, valamint a Magy. Bridge Clubnak. Ismert vadász és bridgejátékos, tagja volt több nemzetközi mérkőzésen a győztes csapatnak és tagja a Pesti Magy. Kereskedelmi Bank bridgecsapatjának is. Több idegen nyelven is beszél. L.: Bp., V., Honvéd u. 22. Tel.: 129—035. Milotay István dr., író, főszerkesztő, országgyűl. képviselő. Szül.: Nyírbátor, 1883 máj. 3., ref. A nyíregyházi ev. főgimn.-ban végezte a középisk.-t, a debreceni jogakadémián tanult tovább és Kolozsvárott avatták jogi doktorrá. Még diákkorában feltűnt verseivel és írói készségével és tanulmányainak befejezése után a Budapesti Hírlapnál kezdte meg írói és hírlapírói pályafutását. 1913-ban megalapította az Új Nemzedék c. politikai hetilapot, amely komoly és magas színvonalú bírálataival és tanulmányaival kivételes tekintélyre tett szert. A háború után a nemzeti gondolat harcos és bátor hirdetője volt, lapja hasábjain emiatt a baloldali csőcselék szétrombolta a szerkesztőséget ■és a kommunizmus alatt betiltották a lapját. A kommunizmus után főszerkesztője lett a napilappá alakult Uj Nemzedéknek 1920-ban pedig megalapította a Magyarság c. politikai napilapot. Ugyanekkor mint Debrecen képviselője, tagja volt az első nemzetgyűlésnek is. Mint lapszerkesztő, intenzív írói és publicisztikai munkásságot fejtett ki. Vezércikkei feltűnést keltettek, bírálatainak pedig komoly visszhangja támadt a legszélesebb társadalmi és politikai körökben is. 1933-ban újra bekapcsolódott a politikai életbe és pártonkívüli programmal került be a Képviselőházba. Politikai és külpolitikai, valamint revíziós tárgyú felszólalásai eseményszámban mentek a Képviselőházban. 1934-ben megalapította az Új Magyarság c. politikai napilapot, amelynek jelenleg is főszerkesztője. 1935 óta Nagykőrös városának képviselője. Vezércikkeit több könyvben összegyűjtve is kiadta a Tíz esztendő, az Ismeretlen ország, A függetlenség árnyékában címmel. Vezércikkei felölelik a hazai politikai élet minden részét, de különösen az agrárkérdések, valamint a földbirtokpolitikai, azok a problémák, amelyekkel népszerűségét és tekintélyét a magyar gazdatársadalom köreiben megszerezte. Külpolitikájában kifejezett híve és minden írásában szószólója a Berlin-Róma tengelynek. Hitler vezér és kancellár 1939-ben a német Sasrend nagykeresztjével tüntette ki. L.: Benczúr u. 44. Tel.: 144—400. Minder Gyula dr., orvos, egyet. c. rk. tanár. Szül.: Bp., 1895. év. 1913-ban tett érettségit. A háború kitörésekor bevonult katonának, mint egészségügyi hadnagy az olasz és a kárpáti frontokon teljesített szolgálatot. 1920-ban kapta meg az orvosi diplomát. A „Magyar Urológia“ c. tudományos szaklap felelős szerkesztője. Németül beszél. L. , Bp., IV., Türr István u. 8. Tel.: 186—521. Miron Zoltán dr., hollómezei, közkórházi főorvos. Szül.: Torda, 1894 jún. 22., r. k. Atyja : K. M. Kajetán, anyja : vajdahunyadi Bogdánffy Mária. Középisk. tanulmányait Kolozsvárott és Tordán végezte, az Egy.-et Kolozsvárott, Berlinben, Heidelbergben és Bp.-en, ahol doktorrá avatták. 1914-18-ig katonai szolgálatot teljesített részben a fronton, részben különböző kórházakban. A honvéd Helyőrségi Kórházban a sebész-urológiai osztályon működött egy évig. A Bársony Klinikán, majd a Vöröskereszt kórházában folytatta urológiai tanulmányait mint alorvos. 1921 óta Kecskeméten az OTI urológiai osztályának vezetője, a Városi Közkórház tb. főorvosa, majd rendelő-főorvosa. Számos orvosi vonatkozású cikke és francia fordítása jelent meg. „Syphillis a gyakorlatban“ címen nagyobb orvosi munkát írt. A Kecskemét - vidéki Orvosok Szöv. ügyv. alelnöke, a MONE, EPOL és az Orvoskamara, stb. tagja. Tart. hadnagyorvos, a hadiékítményes ezüst érdemérem, a Vöröskereszt érem tulajdonosa. Olaszországban és Jugoszláviában járt. Németül is beszél. L.: Kecskemét, Nagykőrös u. 29. Tel: 150. Mirovszky László dr., ügyvéd. Szül.: Bp. 1907 júl. 29. Atyja : M. Árpád, anyja : Takáts Margit. Középisk.-i tanulmányait Pestszenterzsébeten, jogi tanulmányait a bp.-i Tud. Egy.-en végezte. 1929-ben avatták jogi és államtud. doktorrá, majd ügyvédi okl.-et nyert 1933-ban. Élénk részt vesz a társadalmi, egyházi és sportéletben. Tagja a MÉP szervezetének, a MOVE Labdarúgó Ligának, a VII. ker. Polg. Kaszinónak, vál. tagja a Közép-Ferencvárosi Egyházközségnek, ügyésze az ETC-nek, stb. L. , Bp., Szvetenay u. 21. Tel.: 132—701. Misák József dr., Zemplén vm. ny. főjegyzője. Szül. : Pálháza, 1879 okt. 20., ref. Atyja : néhai M. József, anyja : néhai Magyary Mária. Középisk. tanulmányai után a jogot sárospataki Jogakadémián hallgatott, a kolozsvári egyetemen szerzett doktorátust. 1903-ban lépett Zemplén vm. szolgálatába. A megfelelő előképzettséggel rendelkező jogászt két év múlva szolgabíróvá választották. 1908-ban al- 45