A kert 1897

1897-05-15 / 10. szám - Gyümölcsészet - Angyal Dezső: Hawthorndeni alma

Egy másik termelő 1894-ben ültetett Rhebarbara telepéről 1896-ig évenként 1000 márka évi jövedelmet ért el morge­nenként. Az okszerűen berendezett Rhebarbara ültetvénynél következő átlagos számítást vehetjük alapul : Kiadás: 1/4 hold területen, négy termelési évre számítva. Egyszeri rigolozás 10 frt. Trágya az első évben ... __ 20 « Ültetési költség ... ... ... ... 2 « Évenkénti trágyázási költség (3 évre) 30 « Évi adó és kamat 30 « Évi munka: ásás, kapálás, szedés stb. 4 évre 48 « tehát 4 évre 140 frt. Bevétel. Minden növény után évenként 12 klgr. termést számítva. Tehát 4 évre 600 növény után 7200 klgr. pr. 5 kr . 360 frt. Vagyis 1 évre 90 frt. Ebből levonva a 35 frt évi kiadást, marad tiszta jövedelem gyanánt évenként 55 frt éi hold után­i számításnál, a­mint láthatjuk a nö­vény első beszerzési ára nincs felvéve, a­mi nem is jár csekély kiadással, de e tétel bátran kihagyható, mert a négy év termelési idő eltelte után a talaj jobb álla­potba marad vissza és az első évben be­ültetett növények nemcsak hogy még megvannak, hanem meg is szaporodtak, úgy, hogy most már azokkal 5—6-szor oly nagy területet is beültetni lehet. A Rhebarbara termelés iránt érdeklődők­nek ajánlom H. Jungklausen «Die Rhabar­ber-Cultur» czímű művecskéjét, mely Odera Frankfurtban jelent meg és a szerzőtől franco 45 pfenningért beszerezhető. Mauthner Ödön: Hawthorndeni alma. Hawthornden, Apfel aus Hawthornden. (L. színes műmellékletünket.) Ezúttal egy kiváló gazdasági almafajta színes képét mutatjuk be az olvasónak, melyhez a következő leírást csatoljuk : A Hawthorndeni alma 1790-ben került először Londonba az Edin­burghoz közel fekvő Hawthorndenből és már akkor, mint kiválóan ter­mékeny alma, méltó feltűnést keltett. Azóta elterjedt mindenfelé, a­hol az ősz­elői almáknak nagyobb értékük van. Fája. Egészséges, edzett, inkább gyenge, mintsem erős növésű, még vad alanyra oltva sem képez nagy terjedelmű koronát, a­mi rész­ben talán korai és rendkívüli bő termékenységében leli okát. Alkalmas fél- és egésztörzsű gazdasági fának, a­mely esetben vadalma alanyra oltva tenyésztendő. Díszlik ugyan a féltörpe fákat szolgáltató hollandi szt.-iváni almán (Douein) is, de ezen aránylag rövid életű, mert idő előtt kimerül. Az éghajlat és talajban nem válogatós ugyan, mégis a — 392 — 27

Next