A kert 1897

1897-07-01 / 13. szám - Gyümölcsészet - Hosszú Albertné: Az alma termelése és conserválása

Magját édes és keserű mandula helyett használják, de nagy keresletnek nem ör­vend. Ha a gyümölcsöt meghámozzuk, az aszalvány még finomabb lesz, czukro­zott gyümölcs készítésénél pedig a meg­hámozott barac­k forralt czukorba lesz mártva és czukorporban megforgatva 50—55° C. meleg mellett kerül az asza­lóba. Aszalás közben is többször lesz a gyömölcs czukorporba megforgatva. A kajsziból készült pálinka a legfino­mabb cognaccal vetekszik, sajnos, hogy ezen feldolgozásmód nálunk mindinkább hanyatlik, még a házi szükséglet számára is röstelnek vele bajlódni, pedig ily mó­don sok pénzt lehetne megtakarítani s a sok rosz macognaccal nem rontanánk egészségünket. Készítenek végül a kajsziból befőttet, ízt és sajtot. Bornemissza Zoltán: Az alma termelése és conserválása. Késő ősszel, november közepén tul, az almafák töveik körül jól megkapálandók, hogy egyrészt a levegő jobban a gyökér­hez férjen, de főleg, hogy a fát biztosít­suk, különösen száraz talajon állandó ned­vességről. A fa ősszel még a hernyóktól megtisztítandó, tavaszszal pedig, mihelyt hajtani kezd, újból meghernyózandó. Mihelyt a fa virágát elhányta, rögtön nézzük meg, nem-e sok a gyümölcs, meg-e tudja érlelni a fa rendesen ; s ha nem, a többletet el kell távolítani, mert azok csak a többi gyümölcs fejlődését hátráltatják, sőt mégis akadályozzák. Szok­ták ezt az eljárást még a virágzáskor is használni, de nem ajánlom azért, mert a virágzás bevégzése felé is jöhet oly ab­normalitás közbe, mely az így kevesebb mennyiségű virágra szorított fának termé­sét veszélyeztetné. Ezek után bár gon­dolom, hogy az alma leszedésével a leg­több ember tisztába van, mégis egy pár szóval annak leszedéséről is megemléke­zem. Az almát a fáról oly magasságig, a­míg azok kézzel elérhetők, kézzel kell leszedni és pedig lehetőleg úgy­, hogy a szár ne váljon el az almától , és egyen­ként rakjuk be őket akár kosárba, akár más szállító eszközbe, a­melylyel téli eltartási helyükre szállítjuk, mert az ütő­dött vagy sértett alma télen át egy­általán nem tartható el. A ma asabb gályákon levő almákat kerti ollóval vagy pedig kü­lön e czélra készített almaszedő késsel kell levágni, ügyelve arra, hogy a szár mindig maradjon az almán. Ezen kerti ollók a következőképen vannak szer­kesztve, az alma szedésének megkönnyeb­bítésére . A közönséges kerti olló egy hosszú póznára van erősítve egyik nyelénél, az olló másik nyelére egy ép ily hosszú zsi­neg van erősítve ; nagyon természetesen a zsineg húzása által csukódik az olló, tehát vág ; a zsineg helyettesíti az ollónál a kezet. Az olló alatt, hog­­ a levágott almák le ne hullhassanak és ne ütődjenek, egy kis kosárka van elhelyezve, a­mely ma­gába foglalja a hulló almát. Az így gondosan leszedett alma a kö­vetkezőképen tartható el télen át: 1. Ha sok az alma, tágas, megfelelő pin­czénk van, akkor az eltartás pinczében, arra készitett polczokon történjék. 2. Ke­vesebb almát, kisebb gazda vagy kertész kamrákban tartson el. 3. Lehet az almát továbbá eltartani nagyobb ládák, kosarak­ban, korpa, pelyva és fürészpor közt. 4. Szűk helyen, sok szalmát gyékényrétegek­kel elválasztva, egymáson is lehet tar­tani. 5. Nagy termés esetén ugyancsak szűk helyet tételezve fel, az alma kupa­czolható is. Nézzük ezen eltartási eseteket egyenként, mik azok előnyei és hátrányai. 1. Pin­ ^ 503 —

Next