A kert 1897
1897-08-01 / 15. szám - Gyümölcsészet - Angyal Dezső: Királyi kurtaszáru alma
ditjuk róla, a gyökerekről levesszük a földet és a meghalványodott kis salátafejszerü hajtást egy darabka gyökérrel együtt levágjuk. (L. 126. ábra.) — Ez a belga tenyésztési mód. Francziaországban máskép próbálták tenyészteni, a mennyiben a trágyaréteget nem a felületre, hanem a gyökerek alá helyezték s igy akarták hajtatni. A felületre homokréteget teritettek. Azonban nem vált be a módszer, mert a hajtások kinyíltak, a helyett, hogy bimbószerüen domborúak maradtak volna és igy a francziák is kénytelenek voltak a belga módszerhez visszatérni. Mauthner Ödön: Királyi kurtaszáru alma. Courtpendu royal, Königlicher Kurzstiel. (L. szines műmellékletünket.) Van az almáknak egy csoportja, amelyet későn virágzó almafajtáknak szokás mondani. Ide tartozik a szines képünkön látható Királyi kurtaszáru is , mert ennek tenyészete akkor indul meg, amidőn a legtöbb fajta már elvirágzott. Eme késői virágzásának köszöni aztán, hogy némelyik évben megmenekül a termésttároló utófagyoktól, annál többet szenved azonban a virágokat rongáló rovarok seregétől, amelyek, a megfogyatkozott táplálék folytán, ennek esnek neki és erősen megtizedelik virágait, amiért is csak olyan helyeken érdemel ez alma késői virágzása különös figyelmet, ahol a rovaroktól keveset szenved és az utófagyok gyakoriak. Származása felől nincsenek hitelt érdemlő adataink, valószínűnek látszik azonban, hogy Francziaországból ered, ahol már a 16. század kezdetén ismeretes volt, ami egyúttal magyarázatát nyújta annak is, hogy el van terjedve mindenfelé, a hol az alma tenyészik és igy, — természetesen, — nálunk sem ismeretlen, sőt alig van vidék, a hol elő ne fordulna, annál is inkább, mert honi nyelvünkön Entz és Bereczki buzgólkodtak annak elterjesztésén, ami nekik jórészben sikerült is. Fája. Egészséges, edzett, mérsékelt növésű, korán és bőven termő. Alkalmas fél- és egésztörzsű gazdasági, szintúgy törpe alanyra oltva, gúla, rácsos és füzérfának, de mivel alakják czéljaira, ennél jobb, értékesebb fajtákkal rendelkezünk, ilyenek készítésére kevésbé ajánlom. Az égalj, fekvés és talajban nem nagyon válogatós, még erősen szélnek kitett fekvésekben sem hullanak le gyümölcsei, amelyek rövid, vastag szárukkal, rendszerint csomókban ülnek ágaikon és igen jól daczolnak a szelekkel. Ez is, mint majd minden almafajta, kedveli a kissé nyirkos talajt, szárazban gyümölcsei idő előtt összefonnyadva lehullanak, miért is ilyenekbe egyáltalában nem való. Éves vesszői és hajtásai merevek, felfelé törekvők, középterjedelmű, gömb alakú koronát alkotók, emiatt aztán — 570 --