A kert 1899
1899-11-15 / 22. szám - Gyümölcsészet - Varga Jenő: Titovsky alma
Titovsky alma. (Lásd színes műmellékletünket.) Az óriási orosz birodalomból annak zárkózottsága miatt a legújabb időkig alig néhány almafajt ismerünk. A haladás nagy barátjai, az amerikaiak, úgy az egyesült államiak, mint a canadaiak, voltak az elsők, kiknek figyelmét az orosz almák — edzett fajták után kutatva — felkeltették, megszerezve azokat, ahol csak kaphatók voltak s beszerezve az ügy iránt érdeklődő amerikai polgárok által a helyszínen való személyes gyűjtés útján is, kik az orosz, sőt ázsiai alma- és körtefajoknak különösen a téli hideg ellen való ellenállásuk és használhatóságuktanulmányozása által valóságos specialistákká nőtték ki magukat. Utóbbiak közt első helyet vívott ki magának Budd tanár Iowában, ki a fentieken kívül bokharai magból, edzett őszibarack-fajtákat is állított elő, azután meg Waugh tanár. Az amerikaiak után jöttek a németek, kik csak az orosz faiskolákból szerezték fajaikat és legutoljára a francziák, kiknek orosz szimpátiái folytán egész divattá lett az orosz almák forgalomba hozatala. Amint az amerikai katalógusok és bulletinekből látható, az ő fajaik többnyire mások, mint a németek és francziákéi és a mennyiben tapasztalataik közléseinek hitelt adhatunk, általában véve kevés a használható köztük, mert kissé melegebb vidéken még a későbbi érésűek is túlnyomóan nyári és ősziekké válnak és habár általán fájuk nagyon edzett, de gyümölcsük íze többnyire rossz és igen rossz, olyanforma kellemetlen savanyu, mint nálunk a piros asztrakáné szokott lenni. Azért tehát indokoltnak tekinthető, ha az orosz almafajtákkal szemben tartózkodó magatartást követünk s nem igen hallgatunk a nagyhangú kürtölésekre, annál is inkább, mert talán a sárga áttetsző (yellow transparent) és az asztraháni kivételével, melyek délibb tájakon is egyaránt jól díszlenek, amúgy is csak hazánk északibb vidékein lennének helyükön. Megemlítem még, hogy az amerikai pomológusok idei kétéves nagygyűlésén Patten Jowából is rámutatott azon nagy eredménytelenségre, melyre ugye, mint mások is, éveken át folytatott megfigyeléseik és kísérleteik után jutottak az orosz almafajtákkal, de rámutatott azon útra is, melyen több eredmény érhető el, ez pedig azoknak keresztezése a honi jobb fajtákkal s ezen az úton máris kitűnő eredmény mutatkozik.