A kert 1901

1901-02-15 / 4. szám - Konyhakertészet - Petermann József: A dinnye hajtatása II.

A dinnye hajtatása. IL Ha növényeink már jól megerősödtek megkezdhetjük a levegőzést, először csak kis mértékben, később azonban, ha az időjárás engedi, mindig több és több leve­gőt adjunk s a gondos öntözésről meg ne feledkezzünk. Öntözésnél ügyeljünk arra, hogy a földet nagyon kiszáradni ne hagyjuk, sem pedig túlságosan ne öntözzük, mert mig az első esetben növé­nyeink a szárazságtól szenvednek s gyak­ran megtetvesednek a túlságos öntözéstől a föld megsavanyodik, az örökös nedves­ségtől, a gyökerek elrothadnak, a növény levelei megsárgulnak s vagy egyáltalán nem köt gyümölcsöt, vagy ha köt is, annak nem fogjuk hasznát venni. Ha a főindák annyira kifejlődtek, hogy már öt-hat levelük van, akkor végezzük rajtuk a második visszavágást, a­mi annyiból áll, hogy a két főkart a 4—5-ik levél felett elvágjuk. Ezen visszametszés után a levelek hónaaljából törnek elő a másodrendű illetve mellékhajtások, melye­ken már a virágok is mutatkoznak. A mellékhajtásokat a harmadik levél, az­az a dinnye felett egy vagy két levélre csíp­jük vissza, miután a gyümölcs ezen haj­tásokon rendesen az első vagy második levélnél látható. Az ezek után jövő mel­lékhajtásokat is mindig 2—3 levélre csíp­jük vissza. A dinnye virágzása idején fő gondunkat arra kell fektetni, hogy, ha csak lehet­séges, minden nap és minél több levegőt adjunk nekik, mert ha ezt elhanyagoljuk, termésünk sikerét koc­káztatjuk, mivel elzárt levegőben a megtermékenyülés tel­jesen lehetetlen. Hideg, szeles, zord idő­ben is kell levegőznünk, ez esetben azon­ban ugy járunk el, hogy ilyenkor az ablaknak a szél irányával ellenkező olda­lán lévő sarkon adunk levegőt s az ablak felemelése által támadt nyilás elé szalmát vagy szalmás­trágyát rakunk, megmentve ez­által növényeinket a hideg levegő köz­vetlen érintésétől. Ha az időjárás oly ked­vezőtlen, hogy­ növényeinknek egyáltalán nem adhatunk levegőt, úgy ha termést akarunk látni, a megtermékenyítést önma­gunknak kell végezni mesterséges úton és eszközök segélyével. Ezt pedig egy finom toll, ecset vagy vatta segélyével tehetjük vagy pedig magával a leszakított hím virággal végezzük még pedig úgy, hogy a toll vagy ecsettel a hím virágról óvatosan leszedjük a himport és azt a nőstény virágban lévő termő bibére hint­jük. A leporozást követő néhány nap múlva a virágszirmok enyészetnek indul­ván, helyettük már az apró gyümölcs fog mutatkozni. Ha csak lehetséges azonban e kényes munkát bízzuk magára a ter­mészetre, mely az ő rendes napszámosai­val, a méhek és bogarakkal, minden­esetre sokkal biztosabban és sikeresebben fogja azt elvégezni, mint mi magunk. Csendes, napos időben tanácsos a levegő­zést keresztben végezni, úgy, hogy az egyik ablaknál a láda felső részén, a másiknál pedig az alsó oldalon adunk levegőt, az így támadó erősebb légáram­lattal is elősegítve a megtermékenyülést. A virágzás ideje alatt növényeinket sem permetezni, sem pedig az öntöző rózsájá­val öntözni nem szabad, mivel a himpor lemosása által szintén koc­kára tesszük a megtermékenyülést s igen gyakran az - 98 -

Next