A kert 1906

1906-08-15 / 16. szám - Gyümölcsészet - Vörös Trier-féle must alma

levél elszárad s a penész tova száll, csak ott leszünk, hol a mádi zsidó. Ha ki van csipve mind és megsemmisí­tettük ezt a penészszerű nyavalyát, úgy a fent elmondott Thanaton oldat közé keve­rünk egy kevés oldott meszet, ezt jól fel­keverjük, ezzel aztán szintén harmatsze­rűen megpermetezzük. Hogy az oltott mész jó hatással van az ily betegségekre, azt határozottan tapasz­taltam. Tavaly (1905) a szabad földben rengeteg sok ugorkám volt ültetve. Volt a"V4 hold területen, mert kizárólag eladásra termesztettem, s volt 7 fajtám, de meg­jegyzem 3 helyen. Az első helyen a korai fajok voltak, az »apró fürtös« és a »boszniai ugorka», a második helyen voltak a közép­koraiak a »Mauthner legjobbja« és a »ma­gyar félhosszú«, a harmadik helyen pedig a »Smaragd« zölden maradó, »Budapest dija» és a »Prescot Wonder«. Valamennyi faj kitűnően bevált, de különösen a »Mauth­ner legjobbjával« bámulatos eredményt ér­tem el. Én ezt a fajtát a rendelésnél teljesen mellőztem s Mauthner úr volt szíves egy másik fajtával ezt felcserélni. A rendelés megérkeztekor bosszankodtam e kicserélés végett, de meg kell vallani, hogy nem úgy gondolkoztam, a­mikor a termést meglát­tam, sőt mindig készültem, hogy megköszön­jem, de elfoglaltságom miatt ezt nem tet­tem. Itt nem mulasztom el a tisztelt vevő­közönségnek melegen figyelmébe ajánlani, mert ha mesés termést akar, azonfelül szép egyenlő, üde színű, jó keletű ugorkát s a­mi a fő, nem ragyásodik, úgy csak azt ajánlom, hogy ne hiányozzék egy kertészetben sem. Mert elnevezéséhez képest méltó helyet is foglal el. A fent említett betegségek az én ugor­káimat a legjobb termésben lepte meg. Gondoltam, hogy jó volna Thanatonnal megpermetezni, de nem volt az nekem kész­letben. Elhatároztam, hogy oltott meszet felhígítok s avval bepermetezem. Be is per­meteztem, seprő segélyével mind a három táblát s vártam az eredményre , de bizony a betegség nem terjedett tovább, hanem ellenkezőleg szépen felvidult, úgy, hogy addig volt szép kifogástalan ugorkám a piaczra szállítani való, míg a dér le nem szállt. Erre tanúim Varjú István, Varga István és Kocsis József műkertész urak. Rozsnyón. Pelikán Ferencz, műkertész. Vörös Trier-féle must alma. Kerekded, néha csúcsos, csíkos téli alma. Kelyhe csukott. Jeles gazdasági alma. Ezen messze elterjedt és nagyon ajánlott gazdasági alma, mint Lukas Frigyes úr mondja, az »Obstbauzeitung»-ban a Mosel és Eifel vidékéről származik, ahol »Vörös vadalmának nevezik. Az ott számosan elő­forduló boralmáknak legjobbika, melyek közül csak a Rizling-almát, a Junen-almát és fehér és zöld vadfaalmát említem. Vala­mennyi között a legerősebben szaporítják a vörös Trier-féle boralmát. A múlt század 60-as éveiben számos faiskola keletkezett Trier, Luxemburg és környékén és ezen almafajta sok vevőt szerzett nekik. Ehhez még az is járult, hogy az 1879—1886-ik évi kemény tél, mely mindenütt nagy károkat tett, ott — főképen a magasabban fekvő helyeken alig volt érezhető. Ez idő tájban terjedtek el a ma szépen fejlődő boralmák, ám a vadalma név alatt nem igen akarták befogadni. Nevét tehát bor almára változ­tatták, minthogy éppen a mustkészítésre kiváló kép alkalmas. Ettől fogva igen gyor­­ s 485 -

Next