A kert 1907
1907-12-01 / 23. szám - Kertésztársadalom - Kys: A Magyar Nemzeti Múzeum növénytani gyűjteménye. I.
Ezért az etetést igen czélszerű a ház táján eszközölni, hogy a gyermek már zsenge korában lássa, mint lehet irgalmasságot gyakorolni, mint lehet anyagi áldozatok nélkül, jót tenni. De midőn a madárvédelem emez eszközét e czélzattal is alkalmazzuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni az észszerűséget. Ez az a pont, ahol a legjobb szándék helytelenül alkalmazva, nagyon megbosszulja magát. Itt akarom közbevetőleg megemlíteni, hogy helytelen hasznos énekesmadarainknak könyörületességből, irgalomból és védelmi czélzattal, kenyér-, kalács-hulladékot,czukrot, kukoriczát, burgonya darabot adni, mert ezzel nemhogy védenénk, de ellenkezőleg ártunk nekik. Énekes madaraink a most említett adományt nem fogadják el vagy ha a nagy ínség miatt mégis ráfanyarodnának, higy az csak egészségükre hátrányos. A kenyér, amint az a nyirkos levegőben megsavanyodik, ártalmas a madár gyomrára, megbetegíti azt és ezt a beteg szervezetet a hideg hamar megtámadja és tönkre teszi. Fel lehet azonban ezt használni, de okkalmóddal, amiről majd még később fogok megemlékezni. A rendszeres téli etetésnél a következő irányelveket kell figyelembe vennünk. 1. Az etető védett és alkalmas helyen legyen; 2. Kifogástalanul kell működnie minden körülmények és időviszontagságok között, gazdaságosan teljesítse feladatát, könnyen kezelhető legyen, ne legyen drága és a fő, hogy még a legszegényebb ember is alkalmazhassa és benne semmi meg ne romoljék. 3. Az eleség alkalmazkodjék a madarak természetéhez és ízléséhez, legyen ugyancsak olcsó, könnyen előállítható és semmiféle időviszontagságok között meg ne romoljon. Amint ebből is látható, a madáretetés nagy körültekintést igényel. Dr. Kukuljevic József: A Magyar Nemzeti Muzeum növénytani gyűjteménye. I. Az utóbbi hetekben tette közzé dr. Szalay Imre muzeumi igazgató szokásos évi jelentését a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1906. évi állapotáról, amelyben külön-külön fejezetben számolnak be az egyes osztályvezetők az osztályaikban szerzett tapasztalataikról, gyarapodásokról és kutatásokról, valamint arról is, hogy a lefolyt esztendőben a tudományos embereknek milyen volt az érdeklődése az egyes tájak iránt. A jelentés természetesen foglalkozik a Magyar Nemzeti Múzeumban levő VIII. osztályú növénytárral is, melyről már több alkalommal is tettünk egymásután említést s arról, hogy a növénytár részére kit és hova küldött a múzeum igazgatósága tanulmánytételre, illetőleg növények gyűjtésére nézve. Akkori kisebb közleményeinkben csak az egyes főbb mozzanatokról számoltunk be, míg mostan abban a helyzetben vagyunk, hogy teljes képet nyújthassunk a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztályáról olvasóinknak. Kezdjük hát egész életrel, a múzeum jelenlegi helyiségével. A Magyar Nemzeti Múzeum növénytani gyűjteménye nem a múzeumban van elhelyezve, hanem a Magyar Tudományos Akadémia palotájában van, mert e muzeális rész oly gazdag, hogy azt a Magyar Nemzeti Múzeum kellő helyes rendezés és osztályozás mellett nem volt képes befogadni. Ezért kellett ezt a tárt kitelepíteni az Akadémia palotájába. Azonban ezzel a kitelepítéssel sem lett megoldva a hely kérdése. —, 724 —