A kert 1909

1909-04-01 / 7. szám - Hírek - Kunst János† - A Városliget és a Népliget összekapcsolása - Kérelem - A kertész bál - Az állatkert rendezése - Hernyóirtás - A gyümölcsértékesítés köréből - Szőlőalkalmazottak mozgalma - Arról értesülünk - A budapesti almapiacz - Márcziusi ünnep a Kertészeti Tanintézetben - A selyemtenyésztés statisztikája - Új faiskola Trencsénmegyében - Halálozás - Kertgazdaság a Bánátban - Faiskolatulajdonosok Darányinál - Katonák gazdasági oktatása a Felvidéken - A nemzetközi kertészeti kiállítás programmja - A gazdasági népoktatási törvényjavaslat

Arról értesülünk, hogy egy fővárosi jónevű iparos céget a megindult kertváros mozgalomból kifolyólag az Országos Ma­gyar Iparművészeti Társulat bíráló­ bizott­sága által virágtartó rácsokra megtartott pályázatánál pályadíjjal tüntette ki. A Farkas és társa céget olvasóink hirdetései­ből jól ismerhetik, mely cég szállítja a »Reform« melegágyablakokat, növényháza­kat és reméljük, hogy virágtartó­ rácsait is nagyközönség szívesen fogja fogadni és igyekezni fog azokkal ablakjait díszíteni. A növény- és állatvilág tanulmányozása. A székesfőváros tanácsa a márczius hó 1­1-én tartott ülésén a Magyar Királyi Természettudományi Társulatnak ama be­adványát tárgyalta, a­­melyben a fővárosi erdőkben és telkeken a növény- és állat­világ jelenségeinek tanulmányozását és ku­tatásoknak a megengedését kéri. A tanács ezen kérelmet teljesítette s így a társulat botanikus és zoológus tagjainak mi sem áll út­unkban a növény- és állatvilág tanul­mányozásánál és kutatásánál. Az állandó kertészeti kiállítási csarnok. A sokat emlegetett és még tovább vajúdó kérdés : az állandó kertészeti kiállítási csarnok ügye még mindig nincs elintézve s a jelek szerint aligha nyer egyhamar elinté­zést. Többféle terv hozatott felszínre, de úgy látszik, hogy ezek egyikével sincsenek megelégedve. Hogy mennyire nem az leg­jobban kitűnik abból a beadványból, melyet az Országos Magyar Kertészeti Egyesület Budapest székesfőváros tanácsá­hoz legutóbb intézett. E beadványban azzal a kéréssel járul a tanács elé, hogy az léte­sítsen a Városligetben a most rendezés alá kerülő területen, a Damjanich­ utcza, villamos megállóhely feletti rondótól jobbra, egy állandó kertészeti kiállítási csarnokot parkkal együtt. Mi azt hisszük, hogy ezzel a kérelemmel az Országos Magyar Kerté­szeti Egyesület elkésett, mert az émlített és kért területen a tavasz folyamán a mérnöki hivatal véleményezése alapján már meg­kezdették a parkozási munkálatokat s így a késésnek aligha lesz foganatja. A budapesti almapiac 7. Daczára annak hogy a mult évi almatermés óriási nagy volt, mégis azt tapasztaljuk, hogy a budapesti piaczon jelenleg a stájer alma dominál, a­mely vagyonszámra érkezik a fővárosba. Ennek az almának az ára 24—36 fillér kö­zött váltakozik, míg a hazai válogatott alma 36—80, a faj alma pedig 48—90 fillérbe kerül. Ennek a nagy árkülönbözetnek az az oka, hogy a honi termelők és kereskedők az almát — szokás szerint — nem raktározták el, hanem még az őszszel piaczra dobták. A stájerek ellenben otthon elrakták a gyü­mölcsöt és így most abban az előnyös hely­zetben vannak, hogy a gyümölcsöt olcsó áron vihetik a piaczra. Ebből a jelenségből a hazai termelők és gyümölcskereskedők könynyen vonhatnák le a tanulságot. Márcziusi ünnep a Kertészeti Tanintézet­ben. A szabadság születésnapját a m. kir Kertészeti Tan­intézet ifjúsága a többi iskolákkal egyetemben szintén megünne­pelte. Az ünnepséget, a­melyen a tanári kar csaknem teljes számban volt jelen, az ifjúsági énekkar a Hymnusszal nyitotta meg, utána Nagy Sándor III. éves hallgató alkalmi beszédben méltatta a márcziusi nagy napokat és azoknak jelentőségét. Berczik István I. éves hallgató a »Talpra magyart!« szavalta, Bossány Károly II. éves hallgató pedig »Petőfi és a szabadság­harcz« czímmel felolvasást tartott. Az ünne­pély a Szózat eléneklésével ért véget. A selyemtenyésztés statisztikája. Hazánk­ban a múlt esztendőben 80.048 család fog­lalkozott selyemtermeléssel és másfél millió kilogramm gubót termelt, melyért három millió koronát kapott. A nyers­ selyem gyári feldolgozása másfél millió korona keresethez juttatta a munkásnépet. A termelők száma 17.445-tel, a gubótermés 220 ezer kilogram­mal, a selyemtenyésztésből eredő munka­kereslet fél milliónál nagyobb összeggel gyarapodott a múlt évben. Bekövetkezvén a a a o. o.­ ­ _131 -

Next