A kert 1909

1909-06-15 / 12. szám - Gyümölcsészet - D. O. Z.: A „Berlini” alma

Kis fáradságot igényel ugyan ezen eljárás, de meg is lesz fizetve az. Leginkább azért írtam most e sorokat, mert közeleg a forró napok és a szárazság ideje. Az eperpalánta ültetés ideje pedig nyomban követi azt. Akik még nem próbálták ezen kezelési módot, csinálják meg az idén, remélem, hogy ezentúl követni fogják példámat. Erdő-Tarcsán. Molnár Mihály, uradalmi kertész. A „Berlini" alma. Ez egy brémai helyi fajta, mely nagyon megérdemli, hogy ismertessük. Általában nem helyeslem az úgynevezett helyi fajták ajánlását, minthogy gyakran magról keletkezett és csekély gazdasági értékkel bíró gyümölcsök ezek, melyek mindenre inkább rászolgálnak, mint az ajánlásra. Hiszen van a pomológia útján ismert és elismert fajtánk elég és inkább csökkenteni, semmint szaporítani kellene azok számát. (Ám ha valami igazán jót találunk, akkor, de csakis akkor érdemli meg a szélesebb körökben ismeretlen fajta a nyilvános ismertetést, még azon esetben is, ha helyi fajta volna. Kétségkívül becses kivételt képez a lokális fajták közül a Berlini alma. A Bréma vidéki gyümölcsfakedvelők előszeretettel választják e fajtát a faiskolákban, melyet ők különben tévesen Golden Noble és Berlini zenetnek is szoktak nevezni. Ama vidéken különösen becsülik és nagyon el is terjedt ott. A berlini Spaeth-féle faiskola szintén ajánl árjegyzékében egy Berlini almát, melyet Mecklenburgban neveznek így. Spaeth azonban herczegalma hasonnévvel jelzi. Ám az ismert herczegalmához a brémai Berlini-nek semmi köze, sem alak, sem szin, sem iz tekintetében. Ez egészen más fajta, mely sokkal becsesebb mint a herczegalma. A valódi Berlini középnagy és nagy, hosszadad-gömbölyű, néha könnyed kalvit alakú. A gyümölcs alakja feltűnően eltérő, és némely fán a legkülönbözőbb alakját látjuk . Majd hosszadad a kelyhe felé csúcsosodó, majd pedig gömbölyű. (1. 78-ik ábrát). A gömbölyű almák többségben vannak. Valamennyi gyümölcs szép, folt nélküli 78-ik szám. A »Berlini« alma. — 385 —