Kertészet és Szőlészet, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
főzős bortermelésünk fmjleamtése érdekében a MITE Boripari Szakosztálya 1957. december 9-én, Egerben tartotta vizernapját. Nagy György, az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság műszaki osztályvezetője üdvözlő szavai után Prehoda József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa a vörösbor-készítésről tartott értékes előadást. A szép színű és jó minőségű vörös borokksd — mondotta — Magyarország világviszonylatban igen előkelő helyet biztosított magának, manapság viszont mégis ritka a jó minőségű vörös bor, holott adottságaink — a szőlőterületek, a természeti tények, a fajták — ma is változatlanok. Magyarázatát találjuk abban, hogy az elmúlt évek árpolitikája nem juttatta kifejezésre azt a nagyobb munkaráfordítást, ami a vörösborkészítésnél, a héjonerjesztésnél feltétlenül fennáll, ezért a kisárutermelők inkább fehér bort készítettek, a nagyüzemek pedig még nem rendezkedtek be nagy mennyiségű vörösbor készítésére. A vörösbor-készítési eljárások közül ismertette a nyát és zárt erjesztést, a tankerjesztést 3—4 atm n^ más alatt, az automatikus vörösibor-készítő tornyokat és a francia eljárást; ez utóbbinál a must már az erjesztés megindulása előtt 3—4% alkoholt tartalmaz. A vörös borok előállításánál világszerte egyik legfontosabb tényező a színanyag biztosítása. A vörös bort készítő országok legnagyobb része igyekszik a vörös borokat — bár különböző technológiai eljárásokkal — de zömmel a héjonerjesztés alapelvéből kiindulva, természetes úton előállítani. A megfelelő technológiával elsősorban a szőlőbogyók héj alatti sejtjeiből jobb és tisztább festékanyaghoz kívánnak hozzájutni és igyekeznek az erjedés ideje alatt az aromaanyagkat és az alkoholtartalmat is megóvni. A jó vörösbor-készítés feltételei: 1. a rothadt szóló kiválogatásai, 2. a kocsányok gyors eltávolítása, 3. a törkölyös must kénezése, 4. egyenletes erjesztési hőmérséklet (20 C fok körül), 5. magasabb alkoholtartalom, 6. megfelelően magas savtartalom, azaz alacsony pH- érték, 7. a törkölyös must lehető legerélyesebb keverése és mechanikus csömöszölése, 8. a legkedvezőbb erjesztési idő betartása.Előadásában a törkölyös must kénezésével kapcsolatban külön hangsúlyozta a legújabb kutatási eredményeket és hazai kísérleti megfigyeléseket. A magasabb kénessav-adagolási eljárások igazolják a jobb színanyagtartalom biztosítását. A kénessav adagolásának az előnye a sejtroncsoló hatáson kívül még az is, hogy a kékszőlő színanyaga a kénessaval laza kötésű, színtelen vegyületet alkot, ami végeredményben megvédi a színanyagot az oxidálódástól és az ezzel járó kicsapódástól Az erjesztési folyamat alatt a kénessav fokozatos csökkenésével a színanyag a a kénessavi kötést könnyen leadja, és akkor a szintelein anyagból jra színes anyaggá alakul, így az erjedés után a kénezett törkölyből erjesztett vörös bor színe teljes egészében visszatér. A nagy érdeklődéssel kísért előadást számos hozzászólás követte. A Heves megyei tanács mezőgazdasági osztálya Eger város tanácsa és a Magyar Agrártudományi Eg^ület Kertészeti és Sülészeti Társassága másnap, december 10-én, nagyszámú termelő és szakember részvételével megvitatta az egri borvidék felújításával kapcsolatos teendőket. Dr. Rózsa Sándor, a városi tanács v. b. titkára üdvözlő szavai után rámutatott arra: hosszabb ideje folyik már az ostrom az bora vidék történelmi hínevének teljes visszaállításáért, a minőst és mennyiségi bortermelés emeléséért. A kiváló szőlőtermesztő parasztoknak a dolgozó szőkfőr felújításában, jó karbantartásban, a kiváló minőségű borok felőállásában elért eredményei, a Szőlészeti Kutató Intézet jelentős eredményeket felmutató kísérletei, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sikeres munkája, az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság célgazdaságának nagyarányú telepítése mind ezt bizonyítja. Tóth Dezső, a Földművelésügyi Minisztérium szőlőtermesztési főelőadója, vitabevezető előadásában elsőrendű feladatnak jelölte meg a meglevő szőlők termőerejének fokozását és a tőkehiányok pótlását, hogy a termésátlagok emelésével a nagyobb jövedelmezőséget biztosíthassuk. A peronoszpóra den helyben és időben kell megvédeni a szőlőt. Az eróziós kártételről szólva megemlítette: a meredek, nem védett területeken a záporok és zivatarok hússzor annyi tápanyagot mosnak le a talajból, mint amermint a növény egy év alatt felvesz. A jövő szőlőgazdaságának helyes kialakításához a régi rendszertelen telepítéseket, a kevert fajtaállományú táblákat fel kell számolni. A gazdaságos gépi művelés bevezetése érdekében a sortávolságot 140 cm-re, meredek területeken 120 cm-re emeljük fel. Felújítási tervünk végrehajtásához nagy mennyiségű aranyrvessző szükséges. A hiány megszüntetéséie a megyében 300 kh aranytelepet ízesítenek, amelyeket dűlőnként, borvidékenként 50—50 kh tábláikban helyeznek el, hogy az időjárás, jégverés okozta k kártételek egyes években bekövetkező csapásszerű pusztításait elkerüljék. A szaporítóanyag forgalmazása terén a jövőben a kormány határozott intézkedésekkel vet véget az oltvány-üzérkedésnek. Iványos József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, a felújítási terveket ismertette. Az egri borvidékein — a monográfiai felvételek ajapján — több módosítást javasolnak a területi határok új megállapítására és az egyes szőlőfekvések minősítésére. Katona Zsigmond, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a talajerő ■ visszapótlásáról beszélt. Minden korhadó szerves anyag a trágyát pótolhatja. Igen hasznos a venyngetrágyázás, mert visszajuttatja éppen azokat a hiányzó, legfontosabb tápanyagokat, amelyekből a szőlőnövény saját magát felépítette. A fajtai kérdésről szólva rámutatott a Kadarka szőlőfajta igen sok, értékes, jó tulajdonságára és szelekciójának szükségességére. A Kozma-féle szelekciós módszer leírása kis füzet formájában, mindenki részére hozzáférhető és elsajátítható lesz. A Kadarka mellett a többi ismert vörösbor-A borvidék amel Stormoamidi Hok ta náeakomáva i Ki X X