Kertészet és Szőlészet, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

f­őzős bortermelésünk fmjleamtése érdekében a MITE Boripari Szak­osztálya 1957. december 9-én, Egerben tartotta vi­­zernapját. Nagy György, az Eger—Gyöngyös vidé­ki Állami Pincegazdaság műszaki osztályvezető­je üdvözlő szavai után Prehoda József, a Sző­lészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa a vörösbor-készítésről tartott értékes előadást. A szép színű és jó mi­nőségű vörös borokksd — mondotta — Magyar­­ország világviszonylat­ban igen előkelő helyet biztosított magának, ma­napság viszont mégis ritka a jó minőségű vö­rös bor, holott adottsá­gaink — a szőlőterüle­tek, a természeti ténye­­­k, a fajták — ma is változatlanok. Magya­rázatát találjuk abban, hogy az elmúlt évek ár­politikája nem juttatta kifejezésre azt a na­gyobb munkaráfordí­tást, ami a vörösbor­készítésnél, a héjoner­­jesztésnél feltétlenül fennáll, ezért a kisárutermelők inkább fehér bort ké­szítettek, a na­gyüzemek pedig még nem rendezkedtek be nagy mennyiségű vörös­bor készítésére. A vörösbor-k­észítési eljárások közül ismertette a nyát és zárt erjesztést, a tankerjesztést 3—4 atm n­^ más alatt, az automatikus vörösibor-készítő tornyokat és a francia eljárást; ez utóbbinál a must már az erjesz­tés megindulása előtt 3—4% alkoholt tartalmaz. A vörös borok előállításánál világszerte egyik legfon­tosabb tényező a színanyag biztosítása. A vörös bort készítő országok legnagyobb része igyekszik a vörös bo­rokat — bár különböző technológiai eljárásokkal — de zömmel a héjonerjesztés alapelvéből kiindu­lva, termé­szetes úton előállítani. A megfelelő technológiával első­sorban a szőlőbogyók héj alatti sejtjeiből job­b és tisz­tább festékanyaghoz kívánnak hozzájutni és igyekeznek az erjedés ideje alatt az aromaanyagkat és az alkohol­­tartalmat is megóvni. A jó vörösbor-készítés feltételei: 1. a rothadt szóló kiválogatásai, 2. a kocsányok gyors eltávolítása, 3. a tör­­kölyös must kénezése, 4. egyenletes erjesztési hőmér­­séklet (20 C fok körül), 5. magasabb alkoholtartalom, 6. megfelelően magas savtartalom, azaz alacsony pH- érték, 7. a törkölyös must lehető legerélyesebb keve­rése és mechanikus csömöszölése, 8. a legkedvezőbb er­jesztési idő betartása.­­Előadásában a törkölyös must kénezésével kapcsolat­ban külön hangsúlyozta a legújabb kutatási eredménye­ket és hazai kísérleti megfigyeléseket. A magasabb ké­­nessav-adagolási eljárások igazolják a jobb színanyag­tartalom biztosítását. A kénessav adagolásának az előnye a sejtroncsoló hatáson kívül még az is, hogy a kékszőlő színanyaga a kénessaval laza kötésű, színtelen vegyületet alkot, ami végeredményben megvédi a színanyagot az oxidálódástól és az ezzel járó kicsap­ódástól Az erjesztési folyamat alatt a kénessav fokozatos csökkenésével a színanyag a a kénessa­vi kötést könnyen leadja, és akkor a szintelein anyagból jra színes anyaggá alakul, így az erjedés után a kénezett törkölyből erjesztett vörös bor színe teljes egészében visszatér. A nagy érdeklődéssel kísért előadást számos hozzá­szólás követte. A Heves megyei ta­nács mezőgazdasági osz­tálya Eger város tanácsa és a Magyar Agrártudo­mányi Eg^ület Kerté­szeti és Sülészeti T­ár­­sassága másnap, decem­ber 10-én, nagyszámú termelő és szakember részvételével megvitatta az egri borvidék felújí­tásával kapcsolatos te­endőket. Dr. Rózsa Sándor, a városi tanács v. b. tit­kára üdvözlő szavai után rámutatott arra: hos­­­szabb ideje folyik már az ostrom az bor­­a vidék történelmi h­íne­­vének teljes visszaállítá­sáért, a minőst és mennyiségi bortermelés emeléséért. A kiváló szőlőtermesztő parasztoknak a dolgozó szőkfőr felújításában, jó karban­­tartásban, a kiváló mi­nőségű borok felőállá­­sában elért eredményei, a Szőlészeti Kutató Inté­zet jelentős eredménye­ket felmutató kísérletei, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sikeres munkája, az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság célgazdaságának nagyará­nyú telepítése mind ezt bizonyítja. Tóth Dezső, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő­­termesztési főelőadója, vitabevezető előadásában első­rendű feladatnak jelölte meg a meglevő szőlők termő­­erejének fokozását és a tőkehiányok pótlását, hogy a termésátlagok emelésével a nagyo­bb jövedelmezőséget biztosíthassuk. A peronoszpóra d­en helyben és időben kell megvédeni a szőlőt. Az eróziós kártételről szólva megemlítette: a meredek, nem védett területeken a zá­­po­rok és zivatarok hússzor annyi tápanyagot mosnak le a talajból, mint amermint a növény egy év alatt felvesz. A jövő szőlőgazdaságának helyes kialakításához a régi rendszertelen telepítéseket, a kevert fajtaállományú táb­­lák­at fel kell számolni. A gazdaságos gépi művelés be­vezetése érdekében a sortávolságot 140 cm-re, meredek területeken 120 cm-re emeljük fel. Felújítási tervünk végrehajtásához nagy mennyiségű aranyrvessző szükséges. A hiány megszüntetéséi­e a me­­­gyében 300 kh aranytelepet ízesítenek, amelyeket dű­lőnként, borvidékenk­ént 50—50 kh tábláikban helyeznek el, hogy az időjárás, jégverés okozta k kártételek egyes években bekövetkező csapásszerű pusztításait elkerül­­jé­k. A szaporítóanyag forgalmazása terén a jövőben a kormány határozott intézkedésekkel vet véget az olt­vány-üzérkedésnek. Iványos József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudomá­nyos m­unkatársa, a felújítási terveket ismertette. Az egri borvidékein — a monográfiai felvételek ajapján — több módosítást javasolnak a területi határok új meg­állapítására és az egyes szőlőfekvések minősítésére. Katona Zsigmond, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a talajerő ■ visszapótlásáról beszélt. Minden korhadó szerves anyag a trágyát pótolhatja. Igen hasznos a venyngetrágyázás, mert visszajuttatja éppen azokat a hiányzó, legfontosabb tápanyagokat, amelyekből a szőlőnövény saját magát felépítette. A fajtai kérdésről szólva rámutatott a Kadarka szőlőfajta igen sok, érté­kes, jó tulajdonságára és szelekciójának szükségességé­re. A Kozma-féle szelekciós módszer leírása kis füzet formájában, mindenki részére hozzáférhető és elsajátít­ható lesz. A Kadarka mellett a többi ismert vörösbor-A borvidék amel Stormoamidi Hok ta náeakomáva i Ki X X

Next