Kertészet és Szőlészet, 1962 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-01 / 1. szám

A felnőtt kertész szakmunkások képzéséről A növénytermesztés és az állattenyésztés számára a szakmunkások képzése csak az elmúlt évekből kezdődött el hazánkban. A kertészeti szakmunkásképzés, bár már a felszabadulás előtt meggkezdődött, de teljes kifejlesztéséhez, a helyes arányok megvalósításához a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása adta meg az alapot és lehetőséget. Termelőszövetkezeteinkben a felnőttek kertészeti szakmunkásképzése az 1960. évben indult meg rendszeresen. Az eredmény ma nem nagy, de már itt-ott az elméleti és gyakorlati korszerű szakismerettel végzett nagyüzemi szakmunka érezteti hatását, pedig sok helyütt a szakmunkásképzésben részt vevők még el sem érkeztek tanulmányaik befejezéséhez, azaz szakmunkásvizsgát nem tettek. Nem véletlen, hogy pl. a nyársapáti (Pest megye) „Haladás” tíz kora nemzetközi díjat nyert. Bíró Zoltán agronómus ugyanis nemcsak szakmai irányítója a na ®üzemi gazdaságnak, hanem szakoktatója is annak megjelent a Kertészet és Szőlészet zsebkönyve az 1962. évre Szerkesztette: Dr Feyér Piroska A korszerű gyümölcs- és szőlőtelepítéshez és az üzemi zöldségtermesztéshez nélkülözhetetlen tudnivalókat tartalmaz. Irányt mutat a gyümölcs- és szőlőtermesztés fontosabb üzemszervezési kérdéseihez. A zöldség-magtermesztés lényegesebb adatait közli. Hasznos tanácsokat ad a melegágyak célszerű kihasználásához. Megtanít a bor minőségének megállapítására. Ismerteti a fontosabb rendeleteket és a kertészeti termesztéssel kapcsolatos intézmények névsorát. Az időszerű tennivalókat naptárszerűen közli. Temelőszövetkezeti kertészek, agronómusok és elnökök, valamint a háztáji kertjükbe kertészkedők egyaránt hasznosan forgathatják ezt az értékes, összefoglaló zsebkönyvet. 344 oldal Ara: 24 Ft Kapható az összes könyve a boltokban, földművesszövetkezeti boltokban és a falusi könyváriusoknál. a szőlőtermesztési II. éves üzemi szakmunkásképző tanfolyamnak”, melyen a termelőszövetkezet 30 dolgozója vesz részt rendszeresen. Az elmúlt tanévben országosan csak 112 termelőszövetkezeti felnőtt dolgozó tett nagyüzemi kertészeti szakmunkásvizsgát. Ebből: 13 fő dísznövénytermesztő és kertépítő, 13 fő zöldségtermesztő és zöldsó hajtató, 49 fő gyümölcstermelő és faiskola-kezelő, 37 fő szőlőtermelő és borkezelő szakmából lett nagyüzemi szsűomunkás. A jelenlegi oktatási évben már ugrásszerűen emelkedett a kertészeti irányú felnőtt szakmunkásképzés üzemi tanfolyamainak száma. A tapasztalatok szerint egyes megyékben a szaktanfolyamokat, a termelési ágak szükségletei szerint, helyes arányban szervezték meg. Ezen belül a kertészeti szakirányú tanfolyamok száma — elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermelő megyékben — jelentősen emelkedett. Pest megyében eddig több mint 40 kertészeti szakosítású nagyüzemi felnőtt tanfolyam kezdte meg az elméleti és gyakorlati oktató, nevelő munkát. Örvendetes az is, hogy ahol egy termelésäzövetkezet tagjaiból nem tevődik ki egy-tegy tanfolyam hallgatóinak létszáma, ott a helyben levő termelőszövetkezetek fognak össze, mint azt pl. a nagykőrösi „Petőfi" és „Hunyadi” tsz vagy a törteli „Rákóczi” és „Aranykalász” tsz dolgozói és vezetőségei tették. Az is előfordul már, hogy egyegy tsz minden évben folyamatosan új tanfolyamot indít, mint pl. a ceglédi „Kossuth” tsz, ahol már a gyümölcstermelési és szőlőtermelési szakmunkásképző tanfolyam I., II. és III. évfolyama működik. Hasonlókat még sorolhatnánk. E jó példák mellett meg kell említenünk; nem minden megyében, városban alakult még ki az a helyes szemlélet, mely szerint a mezőgazdasági nagyüzemi felnőtt szakmunkástképző tanfolyamok egyre fokozódó szervezése nélkül a mezőgazdasági nagyüzemek megerősödése — éppen a szakmunkáshiány miatt — vontatottá válhatik. Ez p>edig a termelés eredményét, minőségét s ezzel együtt a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelését nem segíti elő, ellenkezően hátráltatja. Különösen fontos ez a kertészetben, mert e termesztési ág jövedelmezősége éppen azon nyugszik, hogy minden munkának megvan a speciális szakembere. A kertészeti üzemek munkásai fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülést kapnak. Véleményünk szerint a mezőgazdasági szakmunkásképzésen belül minden megyéiben nagyobb gondot kell fordítani a városokban, az ipari településeken, az üdülőhelyeken és az ezek közvetlen környékén levő termelőszövetkezetekben, a kertészeti irányú nagyüzemi felnőtt szakmunkások képzésére. Dobos Zoltán : SZOCIALISTA MUNKAVERSENY AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN A széleskörű szocialista munkaverseny igen jó eredményeket hozott az állami gazdaságok nagyüzemi szőlőiben, gyümölcsöseiben és kertészeteiben. Egyre több gazdaságban készítik el a versenyvállalások végső értékelését, de ugyanakkor sok területen most folyik az 1962. évi tervek sikeres teljesítésére irányuló verseny részletes kidolgozása. A LAJTA-HANSÁGI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN jó eredményt ért el a 30 tagú ifjúsági kertészeti brigád. A burgonyatemmelő ifjúsági munkacsapattal együtt 16*munkát végeztek s ezért elismerést és jutalmat kaptak a gazdaság vezetőitől. A TOKAJ-HEGYALJAI ÁLLAMI GAZDASÁG ötszáz holdas szőlőjében a brigádok versengése jelentősen hozzájárult a 19 mázsás átlagtermés eléréséhez. A kedvezőtlen időjárás ellenére a tavalyi 5500 hektoliterrel szemben idén 7000 hetatoliter mustot tároltak. A versenyben legjobb eredményt a történelmi nevezetességű mádi „Királyokon” levő kordonművelésű szőlőben érték el, ahol több mint 90 iriázsa lett a holdankénti hozam. A CSENGŐDI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN már a jövőre gondoltak, amikor a traktorosok egymással versengve végezték a tavaszi szőlő- és gyümölcsöstelepítések talajelőkészítését, összesen 1000 holdon kell ugyanis tereprendezést végezni a jövő nagyüzemi szőlőihez és gyümölcsöseihez. A BAJAI ÁLLAMI GAZDASÁG vaskúti üzemegységének szőlöves az őgyűjtő brigádja végzett először a gyűjtéssel, az egymással versengő 20 Bács megyei brigád között. A brigád 2 millió 500 000 — nagyrészt Kadarka — vesszőt gyűjtött össze. A megye állami gazdaságaiban összesen 20 millió vesszőt gyűjtöttek össze a nagy hideg beálltáig. A CEGLÉD—CSEMŐI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN a verseny eredményeként időben telepítettek 150 kh szőlőt és gyümölcsöst, Mikebuda határában. A következő telepítési akcióban újabb száz kh szőlőtelepítésre kerül majd sor.