Kertészet és Szőlészet, 1963 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1963-01-01 / 1. szám
újévi diolatáik ismét elmúlt egy esztendő, s mi, mezőgazdasági szakembereik nem mondhatjuk, hogy túlságosan fájó szívvel búcsúzunk tőle. Nem, mert az 1962-es év szokatlanul mostoha volt hozzánk! A késői kitavaszodás, az erős kései fagyok, a vegetációs időszakban a 60 évi átlag 346 mm csapadékával szemben lehulló mindössze 212 mm csapadék, s a szokottnál jóval korábban beálló täl hideg egyaránt kedvezőtlenek voltak számunkra, és azt eredményezték,hogy még az előző évieknél gondosabban végzett munkák ellenére is alig haladtunk előre. Az 1963-as évitől többek között azt várjuk, hogy mentes lesz ezektől a kellemetlen vonásoktól, s az időjárás nem akadályozza majd, ellenkezőleg, elősegíti munkánkat. Mndannyian tudjuk azonban, hogy az 1982-es év zárszámadásában mutatkozó kedvezőtlen végeredményt — vagyis, hogy a termelés tervezett 9,2 %-os emelését nem értük el, s lényegében az 1961-es év termelési szintjén maradtunk — nem csupán az időjárás kellemetlenségei okozták. Számos olyan oka is van ennek, amely az elvégzett munkával függ össze, vagyis azzal, hogy szövetkezeteink mintegy 1/3-a továbbra is gyenge, amely nem biztosít tagjainak adottságaihoz mérten kielégítő jövedelmet s a népgazdaság számára elegendő áru terméket; számos helyen korszerűtlen, elavult technológiával dolgoznak, holott adottságaik megfelelnének termelékenyebb módszerek alkalmazására is; ■ mindenhol 'becsúszik a munka vrzésébe néhány elemi hiba is stb. Tagadni ezeket és a nem kielégítő eredmények okát csak az időjárási körülményekben keresni annyit jelentene, hogy nem veszünk tudomást a tényekről, homokba dugjuk a fejünket, nem olyannak látjuk a helyzetet, amilyen, hanem amilyennek szeretnénk. Ez pedig nagy hiba volna, amely akadályozná fejlődésünket. Nekünk pedig most minden tényezőt a fejlődés szolgálatába kell állítanunk, s el kell hárítani minden akadályt az útból, amely ezt gátolja. Az 1963-as esztendő ugyanis kulcsév az ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek teljesítése szempontjából. Azzá teszi az a körülmény,hogy sem 1961-ben, sem 1962-ben nem tudtuk teljesíteni éves termelési tervünket, s a keletkezett lemaradást csak az 1963-as esztendő tervezettnél jobb eredményei csökkenthetik a hátralevő időszakban, a reális teljesíthetőség elérése érdekében. Az ötéves szerv kertészeti célkitűzéseinek teljesítése szempontjából különösen fontos az 1963-as esztendő. Teljes erővel kell végeznünk ugyanis a tervidőszak legnagyobb szabású mezőgazdasági vállakozását, a 207 000 kh-ra növelt szőlő-gyümölcs telepítést. Ez a munka 1961-ien még csak előkészületi stádiumban volt. 1962-ien megkezdődött a kivitelezés, azonban a munka teljes erővel csak most bontakozik majd ki. Ez kitűnik a következő számokból is: 1981-ben a szőlő-, gyümölcstelepftés 23 350 kh volt; 1962-ben 30 485 kh, s 1963-ban az előző év őszéről való áthúzódással együtt összesen 71 917 kh lesz. Nehezíti a feladat végrehajtását, hogy a novemberben váratlanul ránk szakadt tél következtében a szaporítóanyag kiszedése és diszponálása félbenmaradt, s majd tavasszal, a telepítéseikkel egyidőben, nagyon rövid idő alatt kell lebonyolítaini. A feladat zavartalan megoldását csak úgy remélhetjük, ha a fogaskerekek tökéletesen egymásba illeszkednek, vagyis a telepítéssel kapcsolatban álló minden szerv — az irányítószervek és a telepítő mintegy 1200 termelőszövetkezet és állami gazdaság — a legtökéletesebb összhangban dolgozik és közös erőfeszítései küszöböl ki minden lehetséges zavart. Hasonlóan nagy feladatra vállalkozott az a 600 termelőszövetkezeti gazdaság is, amely vállalta, hogy 37 állami gazdasággal együtt nagymértékben fejleszti zöldségtermelését; egyedül vagy másokkal közösen nagyméretű palántanevelő telepet létesít, nagy felületeken korai szántóföldi, továbbá öntözéses zöldségtermesztést folytat. E szövetkezetek , állami gazdaságok vállalkoztak az ország kerti magszükséglete túlnyomó részének megtermelésére is. Közülük mintegy 50 t termelőszövetkezet már 1963-ban nagyobb összegeket ruház be zöldségkertészetének fejlesztésére. Ezzel a szőlő-, gyümölcstelepítésekkel egyidőben a zöldségtermesztésben is a nagyüzemi átalakulás adta új lehetőségeknek megfelelő egészséges szakosodás veszi kezdetét. It a még a nagyob arányú szőlő-, gyümölcstelepítést végző és a nagyobb kiterjedésű zöldségtermesztést kifejlesztő szövetkezetek vezetőinek egy részét nyugtalanság gyötri amiatt, hogy vajon nem tereli-e helytelen irányba szövetkezete fejlődését, amikor szokatlanul nagyra növeli az említett termelési ágakat, s ezzel felborulnak bizonyos, korábban megszokott üzemi arányok. Felmerülnek bennük bizonyos értékesítési problémák is, amelyek szerint a szakosított termelést folytató gazdaság jövedelme túlzottan függ az átvevő szervektől. Ezek az aggályok azonban eloszlathatók. A modern szocialista, nagyüzemi gazdálkodás a szakosodás irányába fejlődik. A sokprofilú régi típusú üzem helyét a kevés profilú, szakosított gazdaság foglalja el. Ilyenben tud ugyanis legjobban kifejlődni a célgépesítés, az összpontosított szakértelem, s legmagasabb szintre fejlődni a termelés. Nyilvánvaló, hogy bizonyos üzemi arányokat — főleg a munkaerő foglalkoztatás egyenletessége miatt — ide kell tartani, azonban ebből a szempontból is kissé előbbre tekintve kell kialakítani a helyes üzemi arányokat, a gépesítés kifejlődését, s más fontos tényezőket figyelembe véve, így a jelenlegi üzemnagyságaink körülményei között kifejlesztendő 200 kh-nál nem kisebb szőlő- gyümölcsös, illetve 100 kh-nál nem kisebb zöldségtermelő egys^ek nem tekinthetők üzemileg túlzott méreteiknek. Tervgazdálkodásunkban e szakosodó kertészeti gazdaságok terményei mindenkor biztonságosan elhelyezhetők. Az 1963-as esztendő azonban nemcsak a szőlő- gyümölcstelepítés és a zöldségtermesztés továbbfejlesztése terén jelent a kertészet dolgozói számára nagy feladatokat, hanem az általános termelési szint növelése szempontjából is. Az 1962-es termésnél gyümölcsfélékből 47,2, szőlőiből 16,4 és zöldségből 20 %-kal kell 1963- ban többet termelni. Ez csak úgy lesz lehetséges, ha a kertészet minden dolgozója az előző évinél még nagyobb szorgalommal, hozzáértéssel végzi munkáját. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntöm az új év alkalmából a Kertészet és Szőlészet minden olvasóját, s kívánok eredményekben gazdag, boldog új esztendőt a lap hasábjain az egész magyar kertész társadalomnak. Keserű János miniszterhelyett««