Kertészet és Szőlészet, 1964 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1964-05-15 / 10. szám
MIONWEINE Dr. F. Gollmick: Das Weinbuch WERDEN OES WEINES VON DER REBE BIS ZVM GLASE (A BOR DTJA A TOKETOL A POHARIG) Az NDK-ban iges-ban — a VEB Fachbuchverlag Leipzig kiadásában, 28 DM árban — megjelent szakkönyv Igen sokoldalúan és részletesen foglalkozik a bortermeléssel, a szőlőtermesztéstől egészen a borok fogyasztásáig. A 416 oldalas könyv Dr. Friedrich Gollmick szerkesztésében, szerzőkollektíva munkája. Az első fejezet ismerteti a vadon előforduló Vitis silvestrist, majd foglalkozik a szőlőtermesztés történetével az ókorban, kö a^korban és a jelenben. Leírja a szőlőtőke külső és belső felépítését és életfolyamatait. Részletezi a szőlőtermesztés éghajlati, felszíni és talajfeltételeit, valamint a szőlő telepítését. Általában foglalkozik a szőlő jellemző agrotechnikai kérdéseivel. A könyv külön fejezetben tárgyalja a filoxera-kérdést, aminek kutatásával a Börner Intézet kezdett foglalkozni és végzett igen eredményes úttölrő munkát a filoxera rasszok leírásával, valamint a Vitis cinerea amerikai alanyfajtának, mint a filoxera eddig ismert összes rasszával szemben ellenálló fajnak felhasználásával a nemesítésben. Ismerteti továbbá a fontosabb fehér- és vörösborszőlő, valamint a csemege- és mazsolaszőlő fajtákat A további fejezetekben foglalkozik a bor gazdaságföldrajzi kérdéseivel, felsorolja a szüret, mustvizsgálat, alkoholos erjedés, a borcukerozás, biológiai savcsökkenés, kénezés, derítés, szűrés, szeparálás, házasítás és a palackozás kérdéseit. A bőrbetegségeket az élesztők, baktériumok és penészgomba okozta csoportokra osztva tárgyalja. A borhibák közül a zavarosodást, színanyaghiányt, illat- és ízhibákat ismerteti. A könyv nagy figyelmet szentel a borbírálat kérdéseinek. Az éttermi értékesítéssel kapcsolatban kitér a borlapok jelentőségére, a borok felszolgálásával kapcsolatos kérdésekre és nagy jelentőset tulajdonít a különféle poharazaink, valamint a palack felnyitás körülményeinek. Nyomon kíséri a bor útját egészen a fogyasztók asztaláig, olyannyira, hogy az ételek és italok közti harmóniának és a bor konyhai felhasználásának kérdéseivel is foglalkozik. A német bortörvényen kívül ismerteti az NDK-ban előírt borszabványokat is. Dr. Csizmazia József (Folytatás a 21. oldalról) tett foltokat találunk, azonnal permetezzünk. Tapasztalatom szerint elég jó hatású a 0,75 ®/o-os Thiovit-oldat. A permetezést szükség esetén meg kell isA tolnai „ARANYKALÁSZ** Termelőszövetkezet ajánl eladásra gyökeres fikusz dugványokat 7 forintos áron . Gyökeres krizantém dugványokat 1 forintos áron, továbbá hétforrásos cirokseprűket 13 forintos egységáron. Érdeklődni: tolnai „Aranykalász" Termelőszövetkezet. Telefon: Tolna-42. mételnünk. Az általam megfigyelt uborkaállományokban a rézjutalmú szerekkel (Vitigrannal, bordóilével) végzett permetezés nem járt kellő eredménnyel abbban az esetben, ha már fertőzött termések voltak a táblán. A levélfertőzés elején megkezdett, ismételt bordóileves permetezés után azonban jelentős járvány nem alakult ki. Nagy hiba lenne, ha a permetezéstől 100%-os eredményt várnánk, anélkül, hogy a rengeteg fertőző anyagot tartalmazó beteg töveket és terméseket a tábláról letakarítanánk. A beteg növényanyag leszántása sem jár teljes eredménnyel. Ugyanis a Cladosporium cucumerinum, mint a legtöbb cladosporiumféle talajlakó penésafajta, a gazdanövény leszántása után a talajban hosszú ideig életképes marad, még szaporodik is. A gomba spórái a különböző permetezőszerek iránt meglehetősen nagy ellenállóképességet mutatnak ugyan, a megelőző védekezések mégis eredményesek és feltétlenül kifizetődők. A helyes vetésforgó bevezetése ugyancsak csökkenti a bajt. Igyekezzünk tehát az uborkára, de a tökfélék családjába tartozó más növényekre is, tágabb növényi sorrendet kialakítani, mert a gomba nemcsak az uborkának, hanem a töknek és dinnyének is veszedelmes alkalmi parazitája. Dr. Kováts László (Győr-Sopron megyei Növényvédő AU.) Varosodás fiatal sárgadinnyén (Fotó: Dohy I 22