Kertészet és Szőlészet, 1981 (30. évfolyam, 27-53. szám)

1981-08-13 / 33. szám

virágzatm­aradványainak eltávolítása elő­­segítheti a már meglevő mellék- és az újabb bimbók­ kifejlődését. Vágott virág­nak úgy ajánlatos vágni, hogy a szár alsó két-három, de legalább egy legalsó levél­párja visszamaradjon. A szárcsonkokon maradó levelek hónaljából így újabb haj­tások és ezeken körülbelül öt hét múlva ismét virágok fejlődhetnek. Egy-egy tő ily módon összesen öt-tizenkettő virágot adhat. A dáliákat egyébként akkor jó vágni, ha a fészket alkotó virágok több mint két­harmada már kinyílt, és zárt virágok csak a fészek közepén találhatók, de a virág­zat hátoldalán, a szélső — legkülső — sugárvirágokon, illetve nyelves virágokon sem mutatkoznak meg az elnyílás jelei.­­a nagy virágú dekoratív dáliák gyors lankadásuk miatt vágott virágnak egyálta­lán nem alkalmasak. Kevésbé hamar lan­kadnak a félkaktusz dáliák (rajz), még később a ,,szálkás szirmúak” és a nagy és kis virágú valódi kaktuszdáliák. Ezeknél is hosszabb idő után lankadok az ane­mone és az egyéb féltett virágzatúak, amelyeknél a minyon és a törpe minyon, valamint a magas és félmagas, egyszerű virágú dáliák bizonyulhatnak még tartó­­sabb virágzatúaknak. A késedelem nélkül vízbe kerülő és a nappali meleg, világos helyéről legalább éjszakára friss vízbe, hűvös, huzatmentes helyre áttett, majd a nappali helyére vis­­­szaállítása előtt kissé meg is permetezett dáliavirágok 2—4 napig tartó virulása, az AKN vagy más hasonló tartósító oldat használatával meghosszabbítható. Komiszár Lajos E munka körültekintő, szakszerű előké­szítése alapozza meg a szőlőtermelés végső célját: a jó italú bort­ ,­akinek a terméskilátásokhoz képest már megvannak az alapvető felszerelései, esz­közei, annak ezeket csak alkalmassá kell tennie a szakszerű munka számára. A helyiségek A sajtóház, a pince rendbehozatalát nagyitakarítással kezdjük. A helyiségek minden részét át kell vizsgálni és az ös­­­szes felesleges, oda nem való eszközt, anyagot el kell távolítani. Ha tégla­­ vagy beton a padozat, gondosan mossuk fel. Ha föld, vágjuk fel 4—8 cm mélyen, hordjuk ki belőle a már elszennyeződött homokot és döngöljünk helyébe tisztát. A hordók külsejét töröljük tisztára, s ha szükséges, diófapáccal kenjük be. Az ab­roncsokat rozsdátlanítsuk és mázoljuk be (képünk). A helyiségek falait meszeljük. 100 m­m-es helyiségben két helyen egy-egy fémlapocskán vagy más, éghetetlen anyagú edénykébe összesen 4—5 dkg dara­bos ként vagy kénszeletet tegyünk. Az égető edény­kéket helyezzük 40—50 cm magasságba. A szellőztetőablakokat (nyílásokat) zárjuk be. A ként meggyújtva az ajtót egy napig tartsuk zárva. Ezután szellőztessünk. Gépek, edények és tartályok A szőlőfeldolgozó gépek (a zúzók, a bo­­gyózók, a sajtók) szőlővel vagy musttal érintkező részeit nagyon alaposan tiszto­gassuk meg. A megkopott festett részeket vonjuk be saválló zománcfestékkel. A gé­pek helyes működését ellenőrizzük. A faedényeket váltott vízben duzzasszuk. Az abroncsokat húzzuk meg. Hideg vízzel, gyökérkefével az edényeket gondosan sú­roljuk ki. A műanyag edényeket, különösen első használatuk előtt, gondosan gőzöljük (vi­gyázzunk, nem minden műanyag hőálló!), majd meleg, 1-2 százalékos szódás oldattal áztassuk őket. Az ilyen edényeket helyes megtölteni 0,5 százalékos kénsavas vízzel vagy gyenge minőségű, lepárlásra szánt egészséges borral, például törkölyborral. Az áztatást körülbelül egy hétig folytas­suk, majd gondosan öblítsük ki az edényt. Az erjesztő, tároló tartályokat különös gonddal vizsgáljuk át. Ha üresen levő hor­dót rendszeres kénezésben részesítettünk, még akkor is célszerű meggyőződni a töl­tőképességéről, 60—80 cm hosszú, vékony drótra kössünk egy gyertyát, s égve eres­­­szük a hordóba. A kivilágított hordóba tekintve minden fontos feltételről meggyő­ződhetünk. A töltőképes hordó levegője egészséges borillatú, fája tiszta, legfeljebb borkőkristályok csillognak rajta. Az ilyen hordót, megtöltése előtt hideg vizes öblítés­sel alkalmassá tesszük a must (bor) befo­gadására. A töltésre alkalmatlan állapotú hordókat sürgősen hozzuk rendbe (erről külön cikkben szólunk). A nem fából készült tartályoknál is min­dent kövessünk el, hogy tiszták és szagta­lanok legyenek. A permetleves vagy cefrés tartályokat — mivel azok a leggondosabb kezeléssel sem tehetők töltőképessé — még átmenetileg se használjuk cefre, must vagy bor tartá­sára! A gumi- vagy műanyag csöveket töltsük meg (vagy áztassuk be) 1-2 százalékos lan­gyos szódaoldattal. Ezt a műveletet 1—2 nap múlva az oldat cseréjével két-­három­­szor ismételjük meg. Végül öbblítsük ki alaposan a csöveket. A használt csöveket csőkefével tisztítsuk ki gondosan. Borkezelési anyagok Ezeket célszerű mielőbb beszerezni, illet­ve készletünket kiegészíteni. A legfonto­sabb anyagokból 100 literenként a kivetke­ző mennyiségekre lesz szükségünk: A borkezelési anyagok kiskereskedelmi forgalmazója a Borászati Szaküzlet (Buda­pest, Tolbuchin krt. 12. 1053). A fajélesztő eredeti csomagolásban — hűtőszekrényben — körülbelül 4 hétig tartható el. Előzetes elszaporításához — a felhasználás előtt közvetlenül — 3—4 napot számítsunk. Dr. Merez Árpád Jóítalú bort! Előkészületek a szüretre Fajélesztő 1 adag Kristályos borkén 5 dkg Neoder-IBS derítőszer (Bentonit) 10 dkg Azbeszt kénszelet 5 dkg Zselatin 2 dkg Csersav 1 dkg Aktív szénkészítmény 10 dkg Szénsavas mész 10 dkg

Next